A közel négymilliós német főváros olyan hatalmas területen fekszik, hogy nincs igazi központja. Ha minden egy területre koncentrálódna, a berlinieknek a fél napjukat utazással kellene tölteniük lakóhelyük és a pezsgő belváros között. Helyette vannak azonban úgynevezett Kiezek, kis központok, egy városnegyedben akár több is. Talán éppen ennek köszönhető Berlin sokszínűsége, ami semmiképpen sem gyönyörű látványával csalogatja magához a rengeteg német fiatalt és külföldit.
A várost a második világháborúban teljesen szétbombázták, az újjáépítéskor viszont kettészakadt: Kelet-Berlin óriási paneltömbjeit mintha egy óriás gyermek szórta volna szét játék közben, minden logika nélkül, Nyugat-Berlinre pedig inkább a kertes házak és a parkok jellemzőek.
Közlekedni könnyű
A megrögzött autósok örülhetnek, ha Berlinbe költöznek: hatalmas, több sávos utak szelik át a város minden részét. Dugó persze akad, de általában csak a folyamatos átépítések miatt. Parkolóhelyet találni azonban akár egy fél óráig is eltarthat, és szinte mindenhol fizetni kell.
Mindegyik repülőtér jól megközelíthető, vagy expressz busz, vagy úgynevezett S-bahn viszi be az érkezőket a városba. A tömegközlekedése is jó: a nyolc metróvonal eredetileg Nyugat-Berlin közlekedését szolgálta, míg a vasúti síneken futó S-bahnt Kelet-Berlinben használták a metró helyett. Mára mindkét közlekedési eszköz átmerészkedett a másik oldalra, villamosok azonban továbbra is csak Kelet-Berlinben járnak.
A német precizitást dicséri a közlekedési eszközök hálózata: bárhova, könnyedén el lehet jutni, sőt Berlinben még a csatlakozásokat is összehangolják. Az utasnak egy vonaljegyért, amely szakaszra szól, és nem időre, 2,1 eurót kell fizetnie, míg a havi jegy 56 euróba kerül.
|
A diákok körében nagyon kedveltek a volt kelet-berlini negyedek, ötvenes években épült házaikat sorra újítják fel. A Mittére, Prenzlauerberge vagy Fridrichshainba azonban nem csakők költöznek szívesen, hanem a fiatal házaspárok is. A kávézók és üzletek mellet a sok park ideális a gyermeknevelésre, és a lakások bérleti díja is alacsony a nyugat-berlini kerületekhez képest. Alexander Platz és környéke ugyan biztonságos, de a panelrengeteg nem ideális lakóhely. A külső kelet-berlini negyedekben akad egy-két veszélyes utca a neonácik miatt, például Lichterfeldében. Máshol azonban sosem látni őket.
Nyugat-Berlinben sok helyütt újjáépítették a régi, klasszicista házakat, a külső kerületekben pedig villák és kertes házak várják az oda költözőket. A nyugati kerületek, például Dahlemdorf vagy Zehlendorf, jóval nyugalmasabbak, rengeteg fával és zöld területtel szintén ideális helyet kínálnak a gyermeknevelésre. Ezekben a kerületekben jóval nyugalmasabb az élet, kevesebb az étterem, és a boltokhoz is utazni kell.
A valaha nyugati Kreuzbergben évtizedek óta rengeteg török él, ez a városrész egy kicsit piszkosabb a többinél. Moabit az olcsósága miatt vonzza az utóbbi időben a törököket és a többi, keletről jövő külföldit.
|
Berlin rengeteg diák célpontja, a vállalatok viszont inkább kiköltöznek a városból, a korábbi magas adók miatt. Mára azonban ez a folyamat szinte megállíthatatlan, kevés cég székhelye található a német fővárosban, aminek még presztízs értéke sincs a német üzletemberek szemében. A nyugatnémet politikusoknak sem akaródzik elhagyni Bonnt. A korábbi fővárosban még mindig rengeteg állami intézmény székel.
Éppen ezért nem ajánlatos szerencsét próbálni Berlinben, inkább egy biztos állásajánlattal a zsebben érdemes oda költözni. Az álláskeresés ugyanis elhúzódhat. Ennek során mindenképp fel kell keresni a munkaügyi központot (Arbeitsamt), ami hagyományosan jól működik Németországban, ezért sok állásajánlathoz juthatunk az álláskeresési tanácsadás mellett. A munkaügyi központok internetes honlapjának www.arbeitsagentur.de több ezer állásajánlata között már otthon is böngészhetünk. Privát munkaközvetítők is működnek a városban, például az Adecco felkeresése szintén hasznos lehet. A Berliener Kurier, a Tagesspiegel hétvégi számaiban szintén számos álláshirdetés található.
A német átlagfizetés havi 2000 euró, a minimálbért törvényileg nem szabályozzák, csak az építőiparban, ami órabérre számítva Nyugat-Németországban 10,36 euró, míg Kelet-Németországban 9,65 euró. Az informatikusok iránt továbbra is nagyobb a kereslet, de több nagy tanácsadó cég is Berlinben székel.
|
Berlin a többi európai fővárosnál jóval olcsóbb. Az élelmiszerárak nagyjából megegyeznek az itthoniakkal. Diszkontláncok üzleteiből a belváros is bővelkedik, a Lidl, az Aldi, a Plus és a Real is az olcsó, kevésbé igényesen kialakított boltok közé tartozik. Drágább a Rewe, Reichelt és a Kaiser’s.
Vasárnap minden üzlet zárva tart a szakszervezeti előírások miatt, és hét közben is gyakori a 19 órás zárás. A fiatalok lakta negyedekben azonban találhatunk túlélésre kialakított, hétvégén is nyitva tartó kisboltokat.
A gyorsételek közül a legkedveltebb a török Döner Kebap, ami átlagosan 2,5 euróba kerül mindenütt. Azokat a kisvendéglőket sem kell nagyítóval keresni, ahol akár 8 euróból kijön egy tál étel és egy ital.
A lakások bérleti díja szintén nagyon alacsony a többi európai fővárossal összehasonlítva. Meglepően magas a szénfűtéses lakások száma, ahol valóban olcsón ellakhat bárki. Míg egy központi fűtéses, 50 négyzetméteres lakás bérleti díja rezsivel együtt 450-500 euró között van, addig ugyanezt kályhafűtéssel megkaphatjuk 350 euróért is.
Szórakozni majdnem mindenhol lehet
Az egyesülés után a volt kelet-berlini városnegyed, a Mitte lett a legfelkapottabb. Illegális, alternatív lokálok, kávézók nyíltak mindenütt. Mára ez a rész a legdrágább, sikkes bárokkal, divatos fiatalokkal, turistákat vonzó elegáns kávézókkal.
Sokkal izgalmasabb ma Friedrichshain, Prenzlauerberg vagy Kreuzberg. A kávéházak és bárok egyéni stílusa irigylésre méltó a Budapesten nyíló egyenkávézókkal szemben. Táncolási lehetőség is akad bőven, a belépő 2-6 euró között mozog.
A kulturális életre sem lehet panaszuk az ott lakóknak, Berlin ma európai szinten a kiállítások egyik fő kínálója. A híres Pergamon mellett még rengeteg múzeum található a fővárosban. Az időszakos kiállítások szintén színvonalasak. A színházi élet meglepően aktív, a németek gyakran járnak színházba, ahol az esti kasszánál gyakran a 7-9 eurós mozijegynél is olcsóbb jegyekhez juthatnak.
Szűkösek a helyek
Németországban kevés a hely az óvodákban, pedig az alanyi jogon járna minden állampolgárnak. Mivel azonban nagyon erős a civil társadalom, a német szülők hamar feltalálták magukat: néhány család összeáll, és saját magánóvodát szervez gyermekeinek. Vagy saját maguk vigyáznak felváltva a gyerekekre, vagy alkalmaznak egy óvónőt. A fő szempont, hogy olcsó legyen. Az iskolát a gyerekek Volksschulében kezdik. Az ötödik évben el kell dönteniük, hogy a Gymnasium, Realschule vagy a Hochschule mellett döntenek. Az utóbbinak rendkívül alacsony a színvonala. A gimnázium után szinte mindenki tovább tanul, de legkorábban 19 évesen, mert Németországban egy évvel tovább tart a középiskola.
