Némi közeledés látszik a sajtóban nagy port kavart – az új felsőoktatási törvény koncepciójával kapcsolatos – Hoffmann Rózsa-Pokorni Zoltán-vitában (legalábbis tegnap az oktatási bizottság elnöke, valamint a NEFMI vezetői aláírtak egy emlékeztetőt), de az óvatos megfogalmazásokból, valamint a felek nyilatkozataiból borítékolható, hogy lesznek még újabb csörték a korábbi fideszes miniszter és a mostani KDNP-s államtitkár között. A kormánypárti politikusok közötti nézeteltérés ugyanakkor kicsit elhomályosítja a témában más – nem politikai – szinteken zajló eszmecserét.
Pedig az államtitkárság november elején „egyfajta nemzeti konzultációt” kezdeményezett a témában, december 10-ig várja a vitaanyaghoz az észrevételeket, hozzászólásokat. Hoffmann Rózsa azt ígérte, hogy az államtitkárság „a jobbító javaslatokat befogadja, és az egyeztetés lezárását követően készül el a Kormány, majd az Országgyűlés elé kerülő törvénytervezet”.
Titkos hozzászólások
Mindez nagyon jól hangzik, a baj csak az, hogy – akárcsak a törvénytervezet kidolgozásának körülményeit és az abban résztvevők névsorát -, a hozzászólásokat is titokban tartja az államtitkárság. Van egy e-mail cím, amire bárki elküldheti javaslatát, kritikáját, de hogy azt elolvassák-e, meghallgatják-e, beépítik-e a végleges törvénybe, arról semmit nem lehet tudni. Elég nehéz így valódi konzultációról beszélni még akkor is, ha Hofmann Rózsa azt állítja, hogy már eddig is több mint száz vélemény érkezett, és ezeket mind feldolgozzák, megfontolják és bedolgozzák az anyagba.
Pedig voltak bíztató jelek. A vitaanyag „apokrif változatainak” kiszivárgásakor, a hallgatók felháborodása nyomán több ponton módosították a tervezetet. A diákok azonban továbbra sem elégedettek. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) szerint kidolgozatlan a koncepció. Körösparti Péter HÖOK-elnök azt is kilátásba helyezte, hogy nyílt levelet írnak Orbán Viktornak, amennyiben nem kerül be a törvénybe a lehetséges vizsgák száma. A vitaanyag ugyanis – bár pontos számot nem ír le, de – a vizsgaalkalmak számának drasztikus korlátozását vetíti előre. Ugyanígy nyílt levélben fogják követelni, ha kell, hogy megkapják az egyetértési jogot az egyetemek és főiskolák tanulmányi és vizsgaszabályzatai kidolgozásánál. A HÖOK nem enged abból sem, hogy a hallgatók szenátusi képviseletének arányát a koncepcióban szereplő 15 százalékban állapítsák meg. Mindezeket és a további kifogásaikat, javaslataikat a HÖOK megküldi az államtitkárságnak, és kivédve a „titkosítást”, az erről szóló dokumentumot közzéteszik a HÖOK weboldalán és a Facebookon is.
A neten már működik a konzultáció
Ha már a Facebooknál tartunk: a „Tiltakozunk a felsőoktatási törvény egyoldalú módosítása ellen” nevű oldalon közel félszázezren regisztráltak kedd estig. Létrejött néhány ellenoldal is, a november 11-én indított „Támogatjuk a kormány által kijelölt irányt a Felsőoktatás átalakításában”című oldal 61, a „Kiállunk a felsőoktatási törvény módosítása mellett”- csoport 5, az „Egyetértek a felsőoktatási törvény módosításával”- oldal 7 embernek tetszett ugyanebben az időben.
A HÖOK egyébként legutóbb akkor hallatta hangját és tiltakozott hevesen a témában, amikor megjelent egy a törvénytervezetet támogató nyilatkozat. Az azt aláíró hét civilszervezet ebben többek között azt fejtegette, hogy a tanulmányi rend a „kétes legitimitású hallgatói képviselet nyomására” lazult fel. A múlt szerdai közleményt a Professzorok Batthyány Köre (PBK) jegyzi, továbbá hat – Körösparti Péter megfogalmazásában – a felsőoktatásban kevésbé jártas, a PBK-hoz lojális, jóindulatú társadalmi szervezet. A HÖOK-elnök szerint egyébként „a PBK nem minden tagja ért egyet a nyilatkozatban foglalt, s a hallgatók által kifogásolt állításokkal, azokat a szervezet nevében néhány, saját személyes sérelmein túllépni nem képes tag tünteti fel a PBK egészének álláspontjaként”.
Saját maguk mellett foglaltak állást
Tény, hogy érdekes a támogatói nyilatkozat attól a szervezettől, amelynek tagjai alkották, vagy legalábbis benne voltak a koncepciót kidolgozó stábban. Bár – személyiségi jogokra hivatkozva – nem hozza nyilvánosságra az államtitkárság, hogy pontosan kik készítették el a törvény vitaanyagát, három név már kiderült. Ebből kettő – Náray-Szabó Gábor és Keszei Ernő – a PBK tagja, sőt Náray korábban annak elnöke volt. Továbbá ne feledjük, a felsőoktatási államtitkár, Dux László is elnökölte a testületet. Természetesen nincs a körrel semmi baj, de azért furcsa, hogy közzéteszi, mennyire tetszik neki a saját dolgozata.
Van egy másik exelnök, aki viszont nem mindenben ért egyet a törvénytervezettel. Pálinkás József akadémiai elnök épp múlt szerdán, egy konferencián hűtötte a Bologna-ellenes kedélyeket, mondván a “bolognai képzési rendszer visszafordíthatatlan, és sok jó eleme van. Ne tüntessük ezt úgy föl, mintha valami ördögtől való dolog lenne. Ahhoz, hogy beilleszkedjünk az európai felsőoktatási rendszerbe, a bolognai struktúrában kell tanítani a hallgatókat”. Javasolta továbbá, hogy kerüljék a döntéshozók a merev rendszereket, mint például, hogy valakit csak 14 év után lehet egyetemi docenssé kinevezni. Werner Heisenberg 27 éves korában lett egyetemi tanár, Teller Ede pedig 22 éves volt, amikor megírta vele a doktori disszertációját – hangsúlyozta Pálinkás.
Nem lesz soha agysebészfizetése a tanároknak
Ennél egyébként még kijózanítóbb véleményt fogalmazott meg az MTA-elnök a – közoktatási reform részeként kialakított és sok szép, de irreális célt leíró – pedagógus-életpályamodellel kapcsolatban. „Nehezen képzelhető egy társadalomban, hogy a tanárok bére meghaladja az agysebészek fizetését, de a mostani kutatókból sem lehet tanárokat faragni és a katedrára állítani. A tanári pályát is be kell illeszteni a szakmák és a gazdasági realitások rendszerébe”. Elmondta: kétli, hogy a jövő év oktatását érintő, a jelenleginél magasabb költségvetési számok valósak lennének. A konferencián az MTA elnöke óvatosságra intett továbbá a pedagógusi életpályamodell tervezetében szereplő kifejezésekkel szemben is. A felsőbb kategóriát jelentő “tudóstanár” címmel kapcsolatban megjegyezte: “Amikor az egyetemen valaki négy év után megszerzi a PhD-t, nem kezdjük el tudósnak nevezni. A több éve elhunyt Nobel-díjasok esetében használjuk ezt a szót.”
A felsőoktatási tervezetet élesen bírálta több oktatáskutató (például Polónyi István, Sáska Géza), továbbá szülői szervezet is. Az Magyar Rektori Konferencia egyelőre nem foglalt konkrét állást a tervezettel kapcsolatban. Talányos közleményben azt írta, hogy „támogatja, hogy olyan új felsőoktatási törvény kerüljön elfogadásra, amely megteremti a hatékonyabb intézményi működés feltételeit, növeli a felsőoktatási képzés színvonalát, és erősíti az intézményi autonómiát”. December 7-én alakítják ki állásfoglalásukat.
És a közoktatási törvény vitája még alig kezdődött el…
