Akár előrehozott választások esetén, akár 2010-ben, de a Fidesz kormányzását az átmenetet szabályozó társadalmi szerződéssel kell kezdeni Stumpf István szerint. Az Orbán-kormány egykori kancelláriaminisztere úgy véli, az új alku az új közteherviselési rendszert szabályozná, amely egy nagy, széles társadalmi-gazdasági megállapodáson alapulna. Hogy ezt Orbán-paktumnak fogják-e hívni a Moncloá-paktum nevére is utalva, az egyelőre még kérdéses.
Stumpf István ötlete egyébként nem újkeletű, egy ilyen társadalmi összefogást sürgetett már a Századvég által kiadott Nemzeti Érdek című folyóirat első számában is, még tavaly. Ebben azonban nem az egymással rivalizáló két politikai tömb, hanem az állam, a család és a piac között kötendő szerződést értett. A tanulmányban kifejtette, hogy a PR-kormányzás, vagy a reformdiktatúra eszközei kimerültek, új alapokra kell építkezni és a jó kormányzáshoz meg kell nyerni a (civil) társadalom hozzájárulását és támogatását. A tanulmány szerint az új
társadalmi szerződés, mint paktum egyúttal válasz a politikai elit
problémamegoldó válságára is.
Orbán az ötlet mögé állt
Orbán Viktor a felvetéssel kapcsolatban a hétvégén úgy nyilatkozott, hogy a Magyarországon létrejött új többség, amely a népszavazáskor átütő erővel meg is mutatta magát, arra való, hogy Magyarországon új egyezségek jöjjenek létre, mert a régiek felbomlottak. Szerinte Magyarország és a külvilág között és az országon belül is szükség van jó néhány egyezségre.
A pártelnök azt mondta, a következő hetekben-hónapokban egy-egy téma kapcsán rendszeresen fog beszélni arról, hogy miben kellene megállapodniuk az új többséghez tartozóknak, és hogyan lehetne megállapodásokkal bővíteni az új többséget.
A munkaadók és munkavállalók is benne lennének
A kamara üdvözölné egy Moncloá-paktumhoz hasonló átfogó társadalmi megállapodás kimunkálásának tervét – mondta a FigyelőNet kérdésére Parragh László. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke hozzátette: a kamara két éve szorgalmazta már más vállalkozói érdekvédő szervezetek közös kiáltványában egy széles körű társadalmi konszenzuson alapuló megállapodás létrehozását.
Parragh László szerint túlságosan elmélyültek a politikai árkok, az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) pedig túlontúl zárt fórum egy ilyen típusú egyezség tető alá hozásához. Vadász György, az Iparszövetség társelnöke ugyancsak pártolná a megállapodás létrejöttét, erre azonban a politika szereplőit ismerve nem lát esélyt.
A szakszervezetek nem lennének ellene egy ilyen megállapodásnak, ha annak céljai világosak lennének, s nem egy rögtönzött politikai programhoz kérnék a szakszervezetek támogatását. – mondta a FigyelőNetnek Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke.
Az elnök szerint egy ilyen megállapodásnak csak akkor van értelme, ha részletes: nem érdemes például általában a versenyképesség növeléséről beszélni, hanem meg kell határozni azokat az ágazatokat, területeket, ahol a versenyképességet növelni kell. Nincs értelme ugyanis a szakszervezeteknek „önmérsékletet tanúsítani” olyan ágazatokban, amelyek virágoznak, növekednek.
A szakszervezeti vezető megjegyezte: a Moncloá-paktumhoz hasonló egyezséget Magyarországon 18 éve kellett volna megkötni, hiszen a mintául szolgáló paktumot Spanyolországban a diktatúrából demokráciába történő átmenetkor kötötték meg.
Pataky Péter arra is emlékeztetett, hogy a nagy társadalmi megegyezés ötlete a 90-e évek eleje óta számtalanszor felmerült, ám az elképzelés végül mindig hamvába holt. Az MSZOSZ elnöke szerint leginkább azért, mert egyszerre túl sok minden próbáltak a tervezett egyezséggel elrendezni, s hiányoztak a távlati elképzelések, az igazi vízió.
—-Ez lehet az esély—-
Stumpf István bejelentésének kettős áthallása van a filozófus szerint. „Egyrészt kimondták, hogy nagy a gond, amivel kezdeni kell valamit, másrészt a történelmi analógia üzenet a baloldal felé” – véli Pethő Sándor. A Károli Gáspárt Egyetem tanára lapunknak kifejtette, nem ért egyet azokkal – a jobbára baloldalról érkező – vádakkal, hogy egy ilyen konszenzus Orbán diktatúrájához vagy hatalomkoncentráláshoz vezetne. Véleménye szerint ez a baloldal fóbiájából ered. „Leginkább azért nem reális a felvetés, mert ez most egy üzenet, ki tudja, lesznek-e előrehozott választások, és ha nem, ki tudja, ki győz 2010-ben” – fogalmazott a filozófus.
Pethő Sándor szerint azonban a felvetésnek van reális esélye, egy ilyen konszenzusnak lenne értelme. Felhívta azonban a figyelmet arra, hogy azzal, ha a baloldal megtámadná az ötletet, eleve felmondaná ezt a konszenzust. „Ennek pedig beláthatatlan következményei lehetnek számukra, hiszen az tény, hogy elégedetlenség van a társadalomban, ahogy az is, hogy ez a kormány így instabil” – fogalmazott Pethő Sándor.
Gyurcsány és Orbán a konszenzusban verseng
Az Orbán Viktor által szorgalmazott új egyezség válasz a miniszterelnök által hangoztatott párbeszéden alapuló kormányzásra – véli Szomszéd Orsolya. A Vision Consulting elemzője hozzáfűzte: a Fidesz magasan vezet a közvélemény-kutatási adatok szerint, a sikeres népszavazás visszaigazolta Orbán politikáját, miközben a kormány kisebbségbe került.
„Az ellenzéki párt igyekszik kihasználni a helyzetet, folyamatosan sulykolja, hogy a kormánynak nincs társadalmi, parlamenti támogatottsága, és közben verbálisan készül a kormányzás átvételére. Mindkét politikus tehát konszenzusos politizálásba kezd, ebben indul el a verseny, ki tudja hitelesebben képviselni, hogy széles társadalmi egyezséget tud létrehozni” – hangsúlyozza a szakértő.
Hasonlóan látja a helyzetet Gyulai Attila is. A Political Capital elemzője szerint valószínűsíthető, hogy ha a jelenlegi kisebbségi kormány látványos megállapodásokra törekszik, akár pártokkal, akár érdekképviseleti szervezetekkel, akkor a legnagyobb ellenzéki párt még inkább konszenzuskereső politikai irányba fordul, annak érdekében, hogy a Gyurcsány-kormány elszigeteltségét hangsúlyozhassa.
Szomszéd Orsolya szerint azonban nehezen elképzelhető, hogy egy ilyen paktum valóban létrejönne.
A legitimitáshiány miatt jön mindig elő?
Egy ilyen átfogó paktum megkötésének az a jelentősége, hogy a legvitatottabb – elsősorban gazdaságpolitikai – kérdésekben kizárja, vagy legalábbis mérsékli a konfliktusok lehetőségét egy előzetesen kialakított megegyezés által. Az, hogy Magyarországon újra és újra felvetődik ennek lehetősége, nem hasonlítható a spanyolországi előzményekhez, bár a társadalmi és politikai rendszer alapvető elfogadottsága nálunk is rendszeresen felvetődik problémaként. Minderre ráerősített a balatonőszödi beszéd óta eltelt időszak, természetesen nem függetlenül az ellenzék aktuális stratégiájától – véli Gyulai Attila.
A Political Capital Institute elemzője szerint a rendszerváltás óta sokszor felmerült már, hogy a pártok kössenek átfogó megállapodásokat, azt azonban kevesen veszik észre, hogy ezek nem a konszenzusteremtésről, hanem a politikai verseny átformálásáról szólnak: a konszenzusteremtés olyan elvárássá vált, amelyet csak erősít a választók politika-, és politikusellenes beállítódása.
A konkrét javaslatot illetően azonban Orbán Viktor reakciójából érdemes kiindulni Gyulai szerint. „A Fidesz elnöke az új többség nevében és bővítése érdekében megkötött egyezségekről beszélt, ami legalább részben már előrevetítheti azt a politikát, amely a Fidesz mai álláspontjából lehetővé teszi az átmenetet egy esetleges kormányzati szerepvállalás felé” – mondta a politológus a FigyelőNetnek.
Spanyolorzságban bevált
A Moncloá-paktum Franco halála után a spanyolországi demokratikus átalakulás híres megállapodása volt, amely a társadalmi-gazdasági problémákra nyújtott példaértékű megoldást. Az egyezményt az akkori kormányfő, Adolfo Suarez kötötte meg az ellenzékkel és a szakszervezetekkel. Az 1978-as népszavazáson elfogadott alkotmányt előkészítő Moncloá-paktum Spanyolország stabilitását erősítette. A paktum biztosította a demokratikus átmenetet, valamint a gazdasági liberalizáció feltételeit, ennek következtében visszaszorult az infláció, fokozatosan erősödött a szociális háló. A Moncloá-paktum segítségével megvalósult az önkényuralmi rendszerből a demokráciába történő átmenet és a gazdaság fokozatos liberalizációjához szükséges társadalmi konszenzus.
