Belföld

Jogi káoszt okozott a kordonbontás

A rendőröknek a hatályos jogszabályok szerint fel kellett volna lépniük a kordont bontó képviselőkkel szemben, miközben a Kossuth tér műveleti területté nyilvánítása nem indokolt – eddig egyetértenek a megkérdezett alkotmányjogászok. Ennek ellenére a kordonbontás jogi megítélése nem egyértelmű. A TASZ szerint jogellenes és felelőtlen volt a Fidesz magatartása.

Kolláth: törvénysértés történt

Nem lehet jogszerű az olyan polgári engedetlenség, ami törvénysértés árán valósul meg. Ilyen alkotmányos joga senkinek, még a parlamenti képviselőknek sincs – mondta a távirati irodának Kolláth György alkotmányjogász a kordonbontás nyomán. Az, hogy jogilag minek minősül – garázdaságnak, rendbontásnak –, nagyon nehéz eldönteni – vélte a szakértő.

Kolláth György ugyanakkor úgy vélte, hogy a Kossuth tér műveleti területté nyilvánítása formálisan ugyan megfelel a rendőrségi törvénynek, de ma már nincs olyan valóságosan védendő érdek, amely a biztonsági területet indokolttá tenné. A jogász szerint a rendőrségnek nem szabad eltűrnie a jogsértést, vagyis a rendőröknek közbe kellett volna avatkozniuk, annál is inkább, mert a képviselőket tettenérték. Ilyen esetben értelmezhetetlen a mentelmi jogról való lemondás fogalma is.

Szikinger: helyesen cselekedtek

Törvénysértő rendőri intézkedést – vagyis a Kossuth tér műveleti területté nyilvánítását – szüntettek meg a Fidesz parlamenti képviselői, ezért nem követtek el bűncselekményt – nyilatkozta a FigyelőNetnek Szikinger István.

Az alkotmányjogász szerint jogi káoszba keveredett a rendőrség, mert miután alapvető szabadságjogot – a gyülekezés szabadságát – indokolatlanul korlátoztak, ezt az intézkedésüket sem tudták megvédeni: a rendőröknek ugyanis tettenérés miatt fel kellett volna lépniük a kordont bontó képviselőkkel szemben.


TASZ: ez megdöbbentő


A Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy „bár a jelenlegi Kossuth téri helyzet vitán felül a rendőrség cinikus, jogsértő és elfogadhatatlan magatartásának a következménye, jogállamban még a jogszerűtlennek tartott hatalmi-rendőri intézkedéssel szemben sem lehet helye jogellenes fellépésnek”.


A TASZ álláspontja szerint tekintettel arra, hogy Magyarország demokratikus jogállam, a rendőrség szabadságjogokat sértő jogalkalmazásával szemben is csak törvényes eszközökkel lehet fellépni. „A Fidesz-képviselők mai akciója nem tartozik ebbe a kategóriába, ezért azt a polgárok számára történt példamutatásként értékelni felelőtlen és cinikus magatartás” – írta az elnök. Hangsúlyozta: a mentelmi jog mögé bújva az akció üzenete egyértelmű: a politikusoknak mindent szabad, a jogszabályok rájuk nem vonatkoznak.


A polgári engedetlenség


A Fidesz kordonbontó akciója nem polgári engedetlenség, hanem szembeszegülés a jogszabályokkal – közölte Halmai Gábor alkotmányjogász. Elmondta: a polgári engedetlenség nem egzakt jogi fogalom, hanem a tiltakozásnak akkor alkalmazott formája, amikor olyan súlyú erkölcsi probléma tapasztalható, ami az alkotmányos rendszer alapjait érinti, és a jog eszközeivel nem oldható meg.


A jogászprofesszor hangsúlyozta: a Kossuth téri kordon nem a kormány intézkedése nyomán került a Parlament épülete köré, hanem rendőri intézkedés eredményeként. Mint mondta, a kordon felállítása ellen a jogrendszer szerint van fellépési lehetőség, jogi eszköz, például a budapesti rendőrfőkapitány intézkedése az érintett részéről panasszal megtámadható.

Halmai Gábor végül megismételte: a Fidesz mostani akciója nem polgári engedetlenség, hanem a jogszabályokkal történő szembeszegülés és szabálysértés.


Nézze meg a kordonbontásról készült videónkat!

Ajánlott videó

Olvasói sztorik