A legalább 5 fős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél alkalmazásban állók száma 2007 első öt hónapjában 2 millió 773 ezer volt. A bruttó átlagkeresetek összességében 7,4, a nettó átlagkeresetek 1,2 százalékkal nőttek éves összevetésben. Mivel az időszakban az árszínvonal 8,6 százalékkal emelkedett, a reálkeresetek átlagosan 6,8 százalékkal csökkentek – közölte honlapján a Központi Statisztikai Hivatal.
A versenyszéra jobban járt
Az év első öt hónapjában a költségvetési szférában 757 ezren, a versenyszférában mintegy 1 millió 942 ezren dolgoztak; a magánszférában dolgozók átlagosan 170 700 forintot kerestek, a költségvetési szervezeteknél alkalmazottak bruttó átlagkeresete 209 700 forint volt; ez utóbbi összeg a januárban fizetendő egyhavi külön juttatást is tartalmazza. Az adatok szerint így a költségvetési szférában dolgozók bruttó átlagkeresete 2,9, a versenyszférában dolgozóké pedig 10,4 százalékkal emelkedett egy év alatt; az átlagosnál jobban nőttek a fizetések például az építőiparban, a kereskedelemben és a vendéglátás területén is.
A KSH adatai szerint a vizsgált időszakban a nettó keresetek átlagosan 1,2 százalékkal emelkedtek; ezen belül a versenyszférában 3,3, százalékkal nőttek, míg a költségvetési szervezeteknél 2,1 százalékos csökkenést regisztráltak. A nettó keresetek lassú növekedési ütemében a statisztikusok szerint meghatározó szerepet játszott az alkalmazottakat terhelő egészségbiztosítási és munkavállalói járulék tavaly szeptemberi, illetve az egészségbiztosítási járulék januári emelése.
A nagy kérdés még nem dőlt el
Továbbra is dilemma az MTI által megkérdezett elemzők szerint, hogy a versenyszférában dolgozók bruttó átlagkeresetének növekedését a gazdaság kifehéredése vagy a változatlanul magas inflációs várakozások okozták-e.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank, és Suppan Gergely, a Takarékban elemzője egyaránt úgy vélte, hogy az adatok értékelésének döntő szerepe lesz a Monetáris Tanács hétfői kamatdöntésében.
Nyeste Orsolya szerint a magas júniusi maginfláció és a szolgáltatások árszínvonal-emelkedése, valamint a mostani reálkereset-adat nyomán a Monetáris Tanács várhatóan nem változtat a jegybanki alapkamaton. Az elemző szerint a legutóbb június végén 7,75 százalékosra csökkentett irányadó ráta még az idén 1 százalékponttal csökkenhet. Suppan Gergely hasonló érvek alapján arra számít, hogy a következő kamatcsökkentésre még egy hónapot várnunk kell, és a jegybank irányadó kamata december végén 7 százalékos lehet.
