Jóllehet egyelőre nincs végleges döntés az úgynevezett általános ingatlanadó részleteiről, egy azonban már biztos: 2008-tól nemcsak a luxuslakások, hanem gyakorlatilag minden, átlagosnál értékesebb ingatlan tulajdonosára adót vet ki az állam. A Pénzügyminisztérium szerint ezaz átlag jelenleg valahol 9,5 millió forint kötül húzódik, ezt alapul véve tehát az adó mindenkit érintene, aki ennél értékesebb lakással, házzal vagy egyéb ingatlannal rendelkezik.
A részleteken még dolgoznak a pénzügyi tárca szakemberei, a törvénytervezetet jövő év tavaszán tervezik benyújtani a parlamentnek. Pillanatnyilag tehát még sem az értékhatár, sem az adó kulcsa sem ismert, de számolgatni és tervezni már most érdemes lehet a tulajdonosoknak.
A garzonok is adóznak
A 9,5 millió forintos értékhatár Budapesten igen könnyen túlléphető. Ha megnézzük a friss piaci áradatokat, akkor azt látjuk, hogy még a főváros olcsóbb – mondjuk 21-23. – kerületeiben is elég egy 54-55 négyzetméteres lakással rendelkeznünk ahhoz, hogy 2008-tól adózzunk utána, mint ahogy egy 4. kerületi, 50 négyzetméteres ingatlan is átlépi a kritikus határt. A 7. kerületben átlagosan a 61, míg a 8. kerületben a 97 négyzetméternél kisebb ingatlanok tulajdonosai úszhatják meg az új adónem fizetését.
A budai oldalon – például a 11. kerületben – már egy 35 négyzetméteres garzon után is adózni fog a tulajdonosa, nem beszélve a város drágább negyedeiről. Az 1. kerületben – a nem ritkán egymillió forintos négyzetméterákat ismerve – akár már egy 9 négyzetméteres helységgel is adókötelesekké válunk, de ha „csak” az átlagos árakat vesszük alapul, akkor sem kell nagy, csupán egy 16 négyzetméternyi ingatlan az adózáshoz.
A vidéki nagyobb városokban sem lesz sokkal könnyebb, amint azt spontán internetes böngészésünk eredményeképpen tapasztaltuk. Pécsett, a helyi Rózsadombnak számító Mecsekoldal újépítésű ingatlanjai között például már 23-27, míg a történelmi negyedben lévő ingatlanok esetében 29-31 négyzetméteres lakás után lehet számítani az ingatlanadó fizetésére. Siófokon, Füreden, Almádiban a 19-21, míg Zalaegerszegen a 31-41 négyzetméteres ingatlan tulajdonosának is fel kell készülnie a fizetésre. Szegeden ezen alapterületű lakások után még nem, ám egy 120 négyzetméteres, használt sorházi lakóingatlan, illetve egy újépítésű, 47 négyzetméteres után már nagy valószínűséggel kivetik az ingatlanadót.
Külföldön 0,1-2,5 százalék
Nemzetközi viszonylatban egyébként egyáltalán nem ritka ez az adónem, a fejlett nyugati országokban, és térségünkben több helyütt is alkalmazzák. Az ingatlan értékére vetített adó kulcsa jellemzően a 0,1 és 2,5 százalék közötti sávban mozog. A számítás módjára – a külföldi példákat látva – szintén több lehetőség kínálkozik. Van ahol degresszíven, vagyis az alacsonyabb értékű ingatlanokat magasabb kulccsal terhelve adóztatják, és van, ahol ennek éppen az ellenkezőjét vezették be. A kiszivárgott félinformációk alapján Magyarországon valószínűbbnek tűnik a progresszív adóztatás, vagyis a magasabb értékű ingatlanok magasabb adókulccsal adóznának, de a Pénzügyminisztérium egyelőre semmilyen részletet nem hozott hivatalosan nyilvánosságra. Egyelőre az sem biztos – bár logikusnak tűnik -, hogy az új adónem bevezetésével megszűnik a luxusadó és a helyi iparűzési adó is.
Pro és contra
Adózni senki sem szeret, a szakemberek mégis számos érvet tudnak felsorakoztatni az úgynevezett általános ingatlanadó bevezetése mellett. Például azt, hogy az ingatlanadó arányosabb közteherviselésre ad módot azáltal, hogy nem minden terhet a munkajövedelmekre hárít. Más indoklás szerint az ingatlanadó jobban tükrözi a jövedelmi viszonyokat, ezért igazságosabb. Az ellenérveket hangoztatók ugyanakkor arra mutatnak rá, hogy az ingatlanok értéke és a jövedelmi viszonyok ma Magyarországon igen gyakran roppant aránytalanok egymáshoz képest (gondoljunk csak például az Andrássy úti lakásokban élő kisnyugdíjasokra), illetve, hogy az ingatlanok reális értékének felmérése is nehézkes (a luxusadó kapcsán kialakított értékövezetek is parázs szakmai vitát váltottak ki). Végső soron pedig sokan azzal érvelnek, hogy az ingatlant már adózott pénzből vásárolták a tulajdonosaik, így dupla adóztatásról lenne szó.
