Lukács András végzettsége geofizikus, több mint 30 éve foglalkozik környezetvédelemmel, és megalakulása, 1988 óta a Levegő Munkacsoport vezetője. A környezetbarát közlekedésért dolgozó egyik legismertebb nemzetközi civilszervezet, a Közlekedés- és Fejlesztéspolitikai Intézet (ITDP) alelnöke. A környezet- és természetvédő társadalmi szervezetek képviselője a Gazdasági és Szociális Tanácsban.
Mennyire „skatulyázza be” tevékenységüket a nevük?
Továbbra is kiemelt figyelmet fordítunk a levegőtisztaság védelmére, azonban tevékenységünk ennél sokkal szélesebb körű. Foglalkozunk az államháztartás, a közlekedés, az energiapolitika és a településgazdálkodás zöldítésével, valamint elősegítjük a biztonságos vegyszer-használatot.
Melyik a legélhetőbb magyar nagyváros?
Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke
Budapesten kívül nincs európai értelemben vett nagyváros Magyarországon. A környezeti problémák a fővárosban a legsúlyosabbak, amit egy összehasonlítással szemléltetnék: a főváros területe az ország területének mintegy fél százalékát teszi ki, viszont itt kerül kibocsátásra a közlekedési eredetű légszennyező anyagok közel 25 százaléka. Számos vidéki városban sokkal többet tettek a környezet állapotának javításáért, mint Budapesten.
Megemlíteném Debrecent, amelynek központjából száműzték az autókat, és a közterületet átadták a gyalogosoknak és a villamosnak. Kiemelném Tatabányát is, amely a rendszerváltás előtt a bányászatról és a nehéziparáról volt híres. Mára már alkalmazkodni tudott a kihívásokhoz, váltott és megújult. Csatlakozott a klímatudatos városokhoz, van hőség- és UV-riadó terve, energetikai programja és környezetvédelmi stratégiája. Az utóbbi időben egyre több a zöldfelület a volt bányászvárosban. Éppen ezért jövőre a környezetvédelmi civil szervezetek Országos Találkozóját a Levegő Munkacsoport Tatabányán rendezi.
Mennyire vesz részt a napi politikában?
zöldhullám
Olvassa a Greenpeace Magyarország, a Levegő Munkacsoport, a Magyar Madártani Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország közös blogját a FigyelőNeten!
A Levegő Munkacsoport politikai pártoktól független, pártpolitikai ügyekkel nem foglalkozik. Ugyanakkor környezetpolitikai, illetve a környezetvédelmet érintő gazdaságpolitikai és egyéb ügyekben naponta részt vesz, hallatja hangját. Így például gyakran jelen vagyunk és esetenként fel is szólalunk az országgyűlési bizottságok ülésein. Ha valamelyik párt meghív egy rendezvényére, hogy szólaljunk fel környezetvédelmi kérdésekben, akkor ezt megtesszük, ismertetve a saját álláspontunkat.
Sokan úgy vélik, a Levegő Munkacsoport az M0-s körgyűrű „kerékkötője”. Mikor érhet körbe a pálya, és nagy vonalakban mi a Levegő Munkacsoport álláspontja az ügyben?
Azt a hazugságot, hogy a Levegő Munkacsoport általában ellenezné az M0-st, a TV2 terjesztette. Jogerős bírósági ítélet mondta ki, hogy a TV2 ebben a kérdésben félrevezette a nézőket. A Levegő Munkacsoport támogatta az M0-s déli szakaszának megépítését, és folyamatosan szorgalmazta a keleti szakasz megvalósítását – azonban sokkal ésszerűbb nyomvonalon, mint ahogy az most megvalósult.
Ugyanakkor károsnak tartjuk a gyűrű bezárását a budai-hegységen és a pilisi térségen keresztül, mivel ez jelentősen rontaná a térségben lakók életminőségét, és roncsolná a Budapest tüdejének számító természeti területeket. Ez a térség nem arra való, hogy itt zúduljon át a nemzetközi kamionforgalom. Ha Budapest érintésével kell haladniuk, akkor használják az M0-ás keleti szakaszát! Egyes esetekben ez ugyan hosszabb, de meg kell védeni Budapest tüdejét és a pilisi térség lakosságát.
Miután leginkább a Levegő Munkacsoport munkájának köszönhetően Budapesten határértéket vezettek be a szállóporra, mit terveznek jövőre? Mi lesz 2008 „nagy projektje”?
Kiemelten dolgozunk azért, hogy mielőbb vezessék be a kamionok útdíját, és az így keletkező többletbevételekből a vasúti fuvarozást és a tömegközlekedést támogassák, amint azt Svájcban is teszik. Abszurd, hogy külföldi kamionok milliói robognak át országunkon úgy, hogy gyakorlatilag ingyen (a mi pénzünkből) kapják hozzá az infrastruktúrát és bármiféle ellentételezés nélkül szennyezik a környezetünket.
StopSzmog-kampány a Városháza téren (Levegő Munkacsoport)
Terveink szerint erőteljesen fellépünk a korrupció és az adócsalások ellen, mivel tapasztalataink szerint ezek a jelenségek komoly mértékben összefüggnek a környezetszennyezéssel. Azt, hogy mit tudunk majd megvalósítani, nagymértékben függ a rendelkezésre álló forrásainktól.
Mi volt ön szerint a 2008-as év környezetvédelmi szempontból legjelentősebb hazai és nemzetközi eseménye?
Az év még nem ért véget, de az eddigiek alapján azt mondhatjuk, hogy hazai tekintetben a szmogriadó-rendelet elfogadása, valamint a tehergépkocsik budapesti díjának bevezetése, nemzetközi szinten pedig a környezetvédelem iránt elkötelezett Barack Obama megválasztását tartom a lefontosabbnak: bízunk benne, hogy Obama tevékenysége kedvező hatással lesz Európára is.
És ugyanez negatív előjellel?
Itthon a legkedvezőtlenebb fejlemény a 2009. évi költségvetési törvény és az adótörvények elfogadása volt, amelyek jelentős forrásokat vontak el a környezetvédelmi tevékenységektől és még tovább növelték a környezetszennyezésnek nyújtott támogatásokat. Nemzetközi szinten pedig rendkívül aggályosnak tartom, hogy a gazdasági válságra való hivatkozással gyengülni látszik az EU éghajlatvédelmi, környezetvédelmi elkötelezettsége. Ez annál is inkább szomorú, mert meggyőződésem, hogy a környezetvédelem erősítése egyúttal elősegítheti a gazdasági válságból történő kilábalást is.
Mi az, ami elmaradt ebben az évben, pedig fontos/sürgős intézkedés lett volna itthon és nemzetközi szinten?
A legsürgősebb teendő az állami költségvetések és az adórendszerek átalakítása, illetve a környezetvédelmi szempontból káros támogatások leépítése – itthon és nemzetközi szinten egyaránt. Az Európai Bizottság és az OECD már régóta sürgeti ezeket az intézkedéseket, sok kiemelkedő tudományos kutatás (így például a Stern-jelentés) is rámutatott arra, hogy ezek a legfontosabb teendők. Addig ugyanis nem várható érdemi változás a környezet állapotában, amíg a szennyezők nem szembesülnek tevékenységük valódi költségeivel.
Milyennek ítéli a hivatalos magyar zöld politikát, és mit vár tőle a közeljövőben?
Rendkívül gyenge a zöld tárca érdekérvényesítő képessége a kormányban. Az elmúlt néhány évben komoly leépítések történtek a környezet- és természetvédelem terén, ami még tovább gyengítette a tárcát. Ezért sajnos a közeljövőben nem várható fordulat.
Melyek azok a környezetvédelmi lépések, amelyeket tovább már nem halogathatunk?
Mindenekelőtt a költségvetés és az adórendszer olyan átalakítása szükséges, amely megfelel „a szennyező fizet” elvnek. Ugyanakkor fokozottan kell támogatni azokat a tevékenységeket, amelyek révén csökken a környezetszennyezés. Ilyen többek között az energiahatékonyság javítása (különösen az épületállomány korszerűsítése), a környezetet kevésbé terhelő közlekedési módok feltételeinek javítása, a környezetkímélő mezőgazdaság elterjesztése, a hulladékkeletkezés számottevő csökkentése. Jelentősen erősíteni kell a hatóságokat, ellenőrző szerveket.
Éveket vesz el a budapestiek életéből
Önök vállalkoznának-e a felkészültségük összemérésére a többi szervezettel egy környezeti vetélkedőben?
A környezetvédő szervezetek között elsősorban az együttműködés a jellemző. Természetesen van egy egészséges vetélkedés is, ami mindenkit arra ösztönöz, hogy javítsa munkáját. A felkészültségünk összemérésére szinte naponta sor kerül, hiszen szoros kapcsolatot tartunk a többi szervezettel a legkülönbözőbb témákban.
Jelölje a tízes skálán, hogy mely környezeti tényező védelmében mennyire érzik magukat hivatottnak (föld – víz – levegő – bioszféra).
4-3-10-7. A Levegő Munkacsoport a nevéből is következően elsősorban a levegőtisztasági témákra szakosodott, míg más szervezetek egyéb területekre.
Az akcióknak vagy a „politikus viselkedésnek” van-e több értelme?
Mindkettő fontos, mindegyiknek van létjogosultsága, egymással párhuzamosan kell végezni, a lehető legjobb minőségben, alapos felkészültséggel. Az arányok mindig a konkrét feltételektől függnek.
A világ fővárosaival összehasonlítva milyen állapotban van Budapest levegője, mekkora a parkok aránya és állapota?
Budapest levegőjének szennyezettsége Európában a legrosszabbak közé tartozik. Világviszonylatban valamivel jobb a helyezésünk, de ezzel nem dicsekedhetünk, hiszen közismert, hogy a számos fejlődő ország fővárosában (például Pekingben) rendkívül szennyezett a levegő. A zöldterületek terén kimondottan kedvezőtlen a helyzetünk. Mind Európában, mind a többi földrészen kevés az olyan nagyváros, amelyben lakosság számához viszonyítva olyan kevés zöldterülettel rendelkezne, mint Budapest.
Interjúk a zöldek vezetőivel
Hat magyar zöldszervezet vezetőjével készítettünk rövid interjút a környezetvédelem és szervezetük aktuális, érdekes kérdéseiről. Kedden a WWF Magyarország igazgatója válaszolt a kérdéseinkre. A folytatásban Greenpeace Magyarország, a Magyar Madártani Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége és az Energia Klub .
