Magyar Gábor 2008. szeptember elsejétől vezeti a WWF Magyarország természetvédelmi szervezetet. Végzettsége szerint állatorvos, az állatorvostudomány kandidátusa. Korábban a Környezetvédelmi Minisztérium Természetvédelmi Hivatal Természetmegőrzési főosztályának főosztályvezető-helyettese, egyben a Natura 2000 osztály vezetője volt.
Mi volt ön szerint a 2008-as év környezetvédelmi szempontból legjelentősebb pozitív eseménye Magyarországon és a világban?
Magyar Gábor
Magyarországon természetvédelmi szempontból a több mint tízéves hazai hódvisszatelepítési program sikeres lezárása, környezetvédelmi szempontból a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia egyhangú elfogadása a parlamentben. Környezetvédelmi érdekképviselet: a Jövő Nemzedékek Ombudsmanjának megválasztása európai szinten is egyedülálló, előremutató lépés a politikai színtéren. A nemzetközi porondon egy olyan államelnök megválasztása az USA-ban, aki következetesen kiáll a klímaváltozás elleni intézkedések megvalósításáért.
És ugyanez negatív előjellel?
Tulajdonosi döntés a Mátrai Erőmű környezetvédelmi szempontból kedvezőtlen és gazdasági szempontból is általunk aggályosnak ítélt új lignitblokkjának megépítéséről. Nemzetközileg pedig az EU klímaváltozással kapcsolatos két irányelvtervezetének, a közös teherviselésről szólónak, illetve a kvótakereskedelmet szabályozónak a felpuhítása.
Mi az, ami elmaradt ebben az évben, pedig fontos, sürgős intézkedés lett volna?
zöldhullám
Olvassa a Greenpeace Magyarország, a Levegő Munkacsoport, a Magyar Madártani Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország közös blogját a FigyelőNeten!
A magyarországi Natura 2000 területek hálózatának működőképessé tétele, a gazdálkodók érdekeltté tétele a természetbarát gazdálkodásban négy évvel az EU-csatlakozás után nehezen halogatható tovább. Az államigazgatási racionalizálás keretében lehetőség nyílt volna az erdészeti és a természetvédelmi hatóság összevonásával egy valóban zöld színű zöldhatóság kialakítására, az erdők ügyének egységes, a környezetvédelmi tárca keretein belül történő kezelésére.
Ahhoz, hogy a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek idejében és kellő minőségben elkészüljenek, idén sokkal többet kellett volna tenni e téren. Hazai szinten nemcsak a környezetünket, de a hagyományainkat is jobban kéne ápolnunk: nem emlékezett meg a környezetvédelmi tárca a fennállásának 20 éves évfordulójáról.
Milyennek ítéli a hivatalos magyar zöldpolitikát, és mit vár tőle a közeljövőben?
A jelenlegi kormány számára nem tűnik prioritásnak a környezetvédelem egy gazdasági recesszióval, kisebbségi parlamenti támogatással nehezített időszakban. Ugyanakkor éppen a felelőtlenül osztogatott hitelekből eszkalálódott gazdasági válság a példa arra, hova vezethet az, hogy az emberiség éppen a Földtől vesz fel olyan hitelt természeti erőforrásainak meg nem újítható kihasználásával évről évre, amit sem az emberiség nem tud visszafizetni, sem a Föld nem tud újratermelni.
A közeli és a távolabbi jövőben azt várjuk a környezetvédelmi tárcától, hogy a természeti erőforrások megvédéséből következő stratégiai szerepét juttassa érvényre a mindenkori kormányon és a parlamenten belül is. A zöld érdekérvényesítésben szeretnénk, ha a két rendkívül ígéretes új intézmény, a Jövő Nemzedékek Ombudsmanja és a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanácsa kellő teret kapna feladata ellátásához.
Sikeres hódtelepítési program (MTI)
Melyek azok a környezetvédelmi lépések, amelyeket tovább már nem halogathatunk?
A klímaváltozás kapcsán a hatások csökkentésére tett erőfeszítések is továbbnövelendők, de haladéktalanul meg kell kezdeni az elkerülhetetlen hatásokhoz való alkalmazkodással kapcsolatos intézkedések megtervezését. Ebben pedig Magyarország – egy olyan ország, amelyet a klímaváltozás nagyon komolyan érint – még nem tett látványos lépéseket.
Önök vállalkoznának-e a felkészültségük összemérésére a többi szervezettel egy környezeti vetélkedőben?
Egy játékos vetélkedőre szívesen készen állunk, hogy összemérjük tudásunkat a többi civilszervezettel. Ugyanakkor a többi szervezetet sokkal inkább csapattársnak, mint versenytársnak érezzük, akikkel kiegészítjük egymás tudását egy közös cél, a természet és a környezet védelme érdekében.
Jelölje a tízes skálán, hogy mely környezeti tényező védelmében mennyire érzik magukat hivatottnak (Föld – víz – levegő – bioszféra)
6-10-6-10
Az akciónak, vagy a „politikus viselkedésnek” van-e több értelme?
Mindig annak a megnyilvánulásnak van több értelme, ami egy konkrét kérdésben éppen a legeredményesebb. Viszont az akciókban erős szervezetek ne álljanak át politizálni, a politikai vitákban erősek pedig akciózni, mert ez a legeredménytelenebb.
Mi volt a WWF Magyarország legsikeresebb vállalkozása 2008-ban?
A több mint tízéves hódvédelmi program eredményes lezárása, valamint egy olyan gazdasági mechanizmus beindítása a Tisza mentén, amellyel a természetvédelem komoly gazdasági szereplőkkel együttműködve juttathat jövedelemhez kedvezőtlen adottságú térségekben élőket.
Mi lesz a fő csapásirány jövőre?
Több partnerrel nagy fába vágjuk a fejszénket egy ötéves Life+ programmal a mohácsi Szabadság-sziget rehabilitációja kapcsán. Általánosságban továbbra is az erdők és a nagy folyóink védelme, valamint a klímaváltozás kérdése a WWF Magyarország fő tevékenységi köre.
Világszerte több tízezer fajt fenyeget ma a kipusztulás. Ön szerint ennek körülbelül mekkora része az, amely az emberi tevékenység nélkül is végóráit élné? Van ilyen egyáltalán?
Földtörténeti léptékkel mérve új fajok folyamatosan keletkeznek, mások kipusztulnak. A trend összességében a fajok sokféleségének növekedése irányába mutatott, amíg a civilizáció ezt a folyamatot fékező hatásával meg nem jelent. Pontos számokat nehéz még becsülni is, amikor úgy tűnnek el fajok a Föld felszínéről, hogy még a tudomány meg sem ismerhette azokat. Ugyanakkor az olyan tevékenységek miatt, mint az esőerdők irtása, az élőhelyek feldarabolása vagy a túlhalászat, egyértelműen az emberi hatások számlájára írható a fajok napjainkban tapasztalt eltűnésének zöme.
Élőhely lesz a bozótrengetegből (WWF)
Ön szerint érdemes/szükséges egy-egy fajt „mesterségesen” életben tartani? Ha például Kína „felfalja” az óriáspanda élőhelyét, mondjunk le róla, vagy kötelességünk állatkertekben tovább szaporítani?
Az óriáspandától elvonatkoztatva – mivel ahhoz „hivatalból” is érzelmi szálak kötnek – először is nem szabad felfalni az élőhelyeket. A fajokat lehetőség szerint a természetes környezetükben kell megőrizni. Amennyiben remény van a mesterséges körülmények között tartott fajok újbóli visszatelepítésére, mert az élőhely rendelkezésükre áll, az állatkerti továbbszaporítás is szükséges és hasznos eszköz lehet.
A fajok elsősorban indikátorai az élőhelyek fogyatkozásának, eltűnésének, amely valójában a szűkülő természeti erőforrásokon (víz, élelmiszer, gyógyszerek) keresztül jelentkezik gazdasági kárként az emberiség számára.
Ön szerint megengedhető egy bizonyítottan az emberi tevékenység által kipusztult faj „újjáélesztése”?
Hacsak nem a túlvadászás okozta a kipusztulásukat, feltehetőleg e fajok specialisták voltak élőhelyigényüket illetően, és elképzelhető, hogy még egy eredményes szaporítási program dacára is a környezeti változásokra újabb kihalással reagálnának. Amíg egy még természetben fellelhető faj meggyengült populációja is megerősíthető, erősen meggondolandó, hogy a korlátozott pénzforrásokat a már egyszer a természetből eltűnt fajok esetleg nagyságrendekkel költségesebb életrekeltésére fordítjuk-e vagy a még természetben fellelhetők megmentésére.
Interjúk a zöldek vezetőivel
Hat magyar zöldszervezet vezetőjével készítettünk rövid interjút a környezetvédelem és szervezetük aktuális, érdekes kérdéseiről. A folytatásban Levegő Munkacsoport, Greenpeace Magyarország, Magyar Madártani Egyesület, Magyar Természetvédők Szövetsége és az Energia Klub.
