Aki nagy ritkán lekeveredik a Balatonra télen, azt általában sokkolja a látvány: a boltok rolói lehúzva, a nyáron zsúfolásig telt teraszokon faleveleket kerget a szél, minden csupasz, sivár és kietlen, az utakon alig vannak autók, a terek üresek. Bezzeg nyáron minden zsúfolásig tele van, a nagyobb városokban mozdulni és parkolni sem lehet, szóval óriási a kontraszt. Így a szezon előtt nem sokkal összegyűjtöttünk pár jellemző számadatot, ami jól illusztrálja, mekkora változásokon megy át a tó környéke minden évben.
Annyian, mint az oroszok
A legjellemzőbb adat, hogy szezonban egy pillanatban mennyien tartózkodnak a tóparti településeken. Érdekes támpontot ad a Balatoni Fejlesztési Tanács demográfiai elemzése (ami sajnos a 2001-es népszámlálási adatokra támaszkodik). Eszerint a térségben az ezredfordulón 251 490-en laktak. A térségben 72 003 nyaraló található, ha a környék átlagos, egy ingatlanra jutó lakószámával (2,36 fő) számolunk, akkor ott tartunk, hogyha minden nyaralóban lennének ennyien nyáron (a panziós-szállodás-kempinges turistákat nem számítva), akkor 430 ezres lenne a tó körüli lakosság.
Siófok lakossága egy önkormányzati becslés szerint is megötszöröződik nyárra, ami egy majdnem 25 ezres városnál több mint 100 ezres lakosságot jelent (így befér ilyenkor a legnépesebb tíz magyar város közé, megelőzve akár Szombathelyet is).
A forgalmi adatok is árulkodóak tudnak lenni, a Magyar Közút Zrt.-től kikértük a Balatonhoz közeli főutak számait, kaptunk is 2013-as adatsort. A Fejér megyei Lepsénynél a 7-es főúton áthaladó autók átlagos száma januárban 2720, júliusban pedig 7330. A Balatonakarattyát, Balatonkenesét és Balatonfűzfőt elkerülő 710-es főúton januárban átlag 5528 autó, júliusban 6893 (a csúcspont itt meglepő módon a május 9217 volt, köszönhetően valószínűleg a Veszprémtől errefelé haladó tranzitforgalomnak). A Veszprém és Fűzfő közötti 72-es úton Litérnél pedig januárban 5933, júliusban 11 779 jármű haladt át.
SZÉP-en állunk
A tavalyi kimutatásokból is látszik a KSH-nál, hogy a SZÉP-kártyás fizetések is bőven a szezonra estek. Szeptembertől márciusig holtszezon van, ekkor nagyrészt 200 millió forint alatt volt az ilyen jellegű költés, az április már picit kiemelkedik, a május és a június még jobban (már majdnem 400 milliót verünk el a tónál), de a csúcs a július és az augusztus. 2014-ben ekkor már 1 milliárd körül mozogtak a számok. Érdekesség, hogy a grafikon szerint a 2013-as év erősebb volt a főszezonban.
A KSH Statisztikai Tükör 2013-ban közölt előző évi adatokat a közép-dunántúli és balatoni üdülőkörzet idegenforgalmáról. A szálláshelyeken foglalkoztatottak számát tekintve a szokásos szinuszhullám figyelhető meg: január a mélypont, ekkor valamivel több mint 3500 fő melózik hotelekben és panziókban, majd kezdődik a lassú emelkedés. A május és a június már tömegével csábítja a munkavállalókat, a 4-5-6000-et is átlépi a számik, a július-augusztus pedig a csúcs: ekkor akár 7000-en is dolgoznak egy időben a szállásokon. Érdekesség (és valószínűleg a téli termálos üdülések miatt van ez), hogy a részfoglalkoztatottak aránya a téli hónapokban igen magas, alaposan legyűrve az őszi-tavaszi pangást.
Siófok, Aranypart
Fotó: MTI/H. Szabó Sándor
Folyik a víz
A vízszolgáltatást minden balatoni településen a Dunántúli Regionális Vízmű (DRV) Zrt. látja el. A cég honlapján a legfrissebb adatsor, amit találtunk, 2010-es. Ezen látszik a nyári kiugrás, amit valószínűleg nemcsak az általános locsolás és ivóvízfogyasztás okoz, hanem megdob a lakosságnövekedés is. 2010 februárjában a 2,5 millió köbmétert alig érte el a a vízfogyasztás, míg a csúcshónapban, júliusban a 4,5 milliót karcolta alulról. A Hír24 kérésére egy februári és egy júliusi adatot is küldtek tavalyról: míg télen 53 ezer köbméter víz fogy naponta, addig nyáron 84 ezer köbmétert használnak el a Balaton térségében.
Próbáltuk megtudni a régió áram- és gázfogyasztását is, de az ezeket szolgáltató E.ON-nak ilyen részletes bontásban nincsenek adatai.
