Van nyoma a görög válságnak Magyarországon – mondta a Hír24-nek Kuti Ákos, az Equilor vezető elemzője. Bár ez a hatás magyar makrogazdasági szinten elenyésző, hiszen a görög kivitel és behozatal a magyar külkereskedelem 0,2-0,3 százaléka körül alakul. Ugyanakkor a magyar átlagemberek pénztárcája igenis megérezné a görög csődöt, annak minden kedvező és kedvezőtlen hatásaival együtt, érdemes tehát felkészülni rá, mondta a szakértő.
Emelkedő hitelkamatok
Egy uniós állam csődje esetén a megnövekedett kockázatok miatt a szereplők csak nagyobb kamatokkal nyújtanak hitelt. Ez megemelné a bankok közötti hitelfelvétel költségét, ezért a hazai lakossági hitelek kamata is biztosan emelkedne. „Most a lakáshitelek forintkamata átlagosan 4-5 százalék. Ha Görögország csődbe menne, a kamatok egy-két éven belül 7-8 százalékra is emelkedhetnek” – mondta Kuti Ákos.
A szakértő szerint egy ilyen helyzetben érdemes lehet megfontolni, hogy a változó kamatozású hitel helyett fix kamatozású hitelt vegyenek fel azok, akik most gondolkodnak hitelfelvételen. Bár a változó kamatozású hitelek kamata általában alacsonyabb, mint a fix kamatozású hiteleké, tízéves távlatban a görög helyzet bizonytalansága miatt összességében jobban megérheti a fix kamatozás.
A görög államcsőd utáni pénzszűkösség ugyanakkor kedvező lehet azoknak, akik magyar állampapírba fektetik a pénzüket. Emiatt borítékolható, hogy ha a görögök csődbe mennek, a hazai állampapírhozamok azonnali hatásként emelkedni fognak.
Fotó: Thinkstock
Olcsón Görögbe?
Arra, hogy egy ország kilépjen az euróövezetből, még soha nem volt példa. A kilépés jogilag is ingoványos terület. Vannak, akik szerint van rá lehetőség, de akkor az EU-ból is ki kellene lépni. Mások szerint egyáltalán nem lehet kilépni.
Kuti Ákos szerint, ha a görögök mégis kilépnek, és be kell vezetniük a drachmát, akkor az átmenetileg jelentős forintgyengülést okozhat. „Eddig 326 forintos euró volt a csúcs Magyarországon. Ha a görögök kilépnek, akkor átmenetileg ennek közelébe kerülhetünk. Az emelkedés időleges lenne, azaz idővel visszarendeződne a forint” – mondta a szakértő.
Attól, hogy a görögök esetleg újra nyomtatni kezdik a drachmát, még nem mentesülnek a hitelek visszafizetésétől. A probléma az, hogy még egyáltalán nincs eldöntve (vagy legalábbis ez nem nyilvános), hogy milyen euróárfolyamon váltanák át a drachmát. Akárhogy is lenne, a görög nemzeti valuta úgy kezdené, hogy jelentősen leértékelődne. Nyilvánvalóan ez megdrágítaná az importot is.
Ha megvan a szállás, nem kell lemondani az utazást
A drachma bevezetése miatt elszálló forint nyilvánvalóan nem tenne jót a külföldi nyaralásoknak, hiszen ugyanannyi euróért több forintot kellene adnunk. A helyzet tehát éppen ellenkezőleg áll: ha a görögök csődbe mennének, nemhogy olcsóbban, de egy ideig jóval drágábban tudnánk Görögországban nyaralni.
Aki már lefoglalta a szállását, annak nem kell feltétlenül elhalasztani a nyaralást, de olyan mennyiségű eurót érdemes készpénzben kivinni, ami teljes mértékben fedezi az ott várható kiadásokat – mondta a Hír24-nek Jobbágy Sándor, a CIB Bank senior elemzője.
A szakértő szerint a nyári szezon kezdetén azonban a hazai háztartások utazási terveit érintheti, hogy ezen a héten, illetve a görög válsághelyzettel kapcsolatos kedélyek megnyugvásáig az EUR/HUF árfolyam szokásosnál nagyobb ingadozásával, rövid távon esetleges további emelkedésével (azaz forintgyengüléssel) érdemes számolni.
Fotó: MTI/AP/Thanászisz Sztavrakisz
Benzinárcsökkenés
Magyarországon a benzin árában az olaj pillanatnyi árfolyama játszik jelentősebb szerepet, emellett nálunk a dollár-forint árfolyam is befolyásolja a töltőállomásokon megjelenő értékeket, mivel az olaj árát dollárban jegyzik.
Egy görög csőd esetén első körben jelentősen csökkenne az olaj világpiaci ára. Magyarországon ezt kevésbé éreznénk meg, mivel a benzin árának nagyjából fele fix költség (magas jövedéki adó, állami díjtételek miatt, stb.). Ráadásul egy görög csőd esetén várható egy kisebb mértékű dollár-forint emelkedés is, ami ellensúlyozná a világpiaci árak esését.
Összességében azt lehet mondani, hogy egy csőd esetén jelentősen olcsóbb lenne a benzin a világpiacon, amiből mi nagyjából 2-3 százalékos olcsóbbodást érzékelnénk.
19-re lapot húzni: népszavazás!
A görög kormány mindenkit meglepett azzal, hogy péntek késő este bejelentette: népszavazásra bocsátja a hitelezők “ultimátumát”. A pénzügyminisztereket meglepetésként érte a lépés, Dijsselbloem úgy fogalmazott, ezzel valószínűleg lezárult a tárgyalások lehetősége.
Juncker az Európai Bizottság elnöke hétfő délután éles szavakkal bírálta a népszavazást. Populista lépésnek, politikai manőverezésnek tartja, hogy a görög kormány népszavazást hirdetett. Arról beszélt, hogy szükségszerűen csak leegyszerűsített üzenetek jutnak majd el az emberekhez, és a kampányban úgy befolyásolják majd őket, ahogy nem szégyellik. „Mit tudnak a görög emberek a közös javaslataink részleteiről? Mit tudnak arról, hogy milyen rugalmasak voltunk? Könnyedén megegyezhettünk volna múlt hétfőn az Eurócsúcson” – mondta Juncker.
A görög embereket egyébként ugyancsak meglepetésként érte a hír a népszavazásról, és bár a vélemények megoszlanak, a túlnyomó többség kockázatosnak tartja.
Ami az EU-nak rossz, az oroszoknak jó
Ha tényleg csődbe megy Görögország, a folyamat két-három hét alatt lezajlik. Ez azonban nagyon rossz lenne mindenkinek, mert ha a csőd továbbgyűrűzik, akkor az európai bankrendszer és tőzsde is esésbe kerülhet – akár hosszú hónapokig.
Az Equilornál egyébként azt várják, hogy az utolsó pillanatban megállapodnak a felek, mert bár nagyon sok a negatívum, a közös gazdasági és politikai érdek azt diktálja, hogy megállapodjanak, és eltolják a végső határidőt esetleg szeptemberig – mondta Kuti Ákos.
Ha Görögország kilépne az unióból, az politikailag egyértelműen Oroszországnak kedvezne, amit az EU nem engedhet meg magának. Putyin már többször jelezte, hogy ők azonnal készek „pénzügyi segítséget” nyújtani, ha esetleg mégis kilépne az ország az EU-ból.
