 |
| Vértes Gábor a Pauker Nyomdaipari Kft. ügyvezetője |
A nagymama tiszteletére nevezte el cégét Vértes Gábor, mert mint kiderült, 1902-től ötven éven keresztül már létezett egy Pauker nevő papíráru üzlet, saját nyomdával. Az akkori számos termék közül jó néhány mostanában kerül elő antikváriumok mélyéről. A Pauker Nyomdaipari Kft.-t 1989-ben alapította hét magyar magánszemély, amely mára piacvezető a tisztán íves technológiával dolgozó nyomdaipari cégek között. Vértes Gábor jellemzése szerint gyilkos verseny uralkodik a piacon a Nyomdászok Szövetsége által nyilvántartott mintegy háromezer cég között. Úgy véli, hogy fennmaradásuknak nincs általános sikertitka: része van benne a csapatmunkának, a szaktudásnak és a szerencsének is. Magát örök elégedetlennek vallja, de mint mondja ez nála munkaköri kötelesség: „aki megelégszik leáll és veszít.” A vállalkozás az évi 1,3 milliárd forintos árbevételével és 80 munkatársával elérte a növekedés felső korlátját. Az ügyvezető szerint nagyságrendben már nem fejődhet tovább, alkalmazott technológiája azonban folyamatosan fejlődik. Hazai viszonylatban nagyon jó, és európai szinten is átlagosnak mondható az a német nyomdai technológia, amit alkalmaznak. Kelet-Európában – Ausztriát leszámítva – nincs még egy hasonló nyomdagép. Az íves nyomdatechnológián belül 8 színes B1-es méretű nyomógép a papírt elöl és hátul egyszerre nyomja meg, így szórólapok gyártásához ideális. Egy A4-es méretű szórólapból egy 22 órás munkanapon 1,4 millió darabot képes előállítani. A 600 milliós beruházással beszerzett gépet az árharc miatt egyelőre nem tudják a nap 24 órájába kihasználni, ám a Pesti Est valamennyi vidéki kiadványa itt készül.
A beruházásokat bankhitelből, vagy lízingkonstrukció felhasználásával szerzik be, s mint az ügyvezető mondja, az árbevétel java része a bankköltségekre megy el. A vállalkozás tartja magát a német márkához, valamennyi nyomdagépét a Heidelberg cégtől szerezte be. A gyár ISO rendszerben dolgozik, és csaknem 100 millió forintot fordított a munkakörülmények javítására. A nyomda mellé számos, rendszeresen foglalkoztatott alvállalkozót telepítettek, amelyek számos kiegészítő szolgáltatást nyújtanak, mint például könyvtábla-készítést, filmlevilágítást vagy fóliázást. Mindegyik önálló, mégis kéznél van, ha a Pauker Nyomda megrendel tőle. Vértes Gábor azért szervezte így az új telephelyet, hogy ügyfelei valamennyi kérését teljesíteni tudja. Vallja, hogy nem gyárthat mindent, ám kérést, megrendelést sem utasíthat vissza. Ha egy nagy megrendelő kis munkát bíz rájuk, azt is elvállalják és egyik alvállalkozójukkal elvégeztetik az ügyfél legnagyobb megelégedésére.
Kérdésemre elmondja, hogy ma Magyarországon még egy közepes méretű vállalkozás is javarészt egyszemélyes, annak minden előnyével és hátrányával. A vezetők bátorságát az méri valójában, hogy le merik-e osztani a feladatokat. „Amikor Amerikában a szeptember 11-i terrortámadás történt, én New Yorkban, a nyomdavezető pedig Chicagóban tartózkodott. A tervezetthez képest egy héttel később tudtunk csak hazajönni, de az élet itthon sem állt meg. Mi bizonyítja jobban a szervezet működőképességét?”
 |
| Dobos Ferenc a Grow Group Palántanevelő Kft. ügyvezetője |
Kínálati piacon
Különleges, új technológiával, cabriot, vagyis nyitható tetejű üvegházakban, árapály öntözéssel és műanyag rekeszekben évente negyven millió palántát nevel a Grow Group Palántanevelő Kft. A palánta kényes dolog – magyarázza Dobos Ferenc, a társaság ügyvezető igazgatója –, hasonlatos a gyerekneveléshez: a növény életében is sok függ attól, hogy mi történt vele palánta korában. A holland tulajdonban lévő cég által alkalmazott módszer lényege, hogy kíméli a növényeket a palántakorukban elszenvedett stressztől. A magokat rejtő tápkockát rekeszekben nevelik, nem a szabadföldben, ami megvédi őket a talajban terjedő betegségektől és a kivételkor előforduló gyökérszakadástól. A növény így szinte észre sem veszi, hogy új helyre került, ami elősegíti növekedését és a termése is hamarabb érik. Az általuk nevelt palánták olyan műanyag tálcákban növekedhetnek, amelyek formája a kiültetéskor lehetővé teszi az óvatos kezelést és gépi kihelyezésnél is egy mozdulattal, sérülésmentesen eltávolíthatók belőle a növények. Az ár-apály rendszerű öntözési módszer alapja a lézer segítségével előállított pontosságú beton kád, ami lehetővé teszi, hogy a növényeket alulról árasszák el tápoldatos vízzel. Így azok csak a szükséges mennyiséget szívják magukba, a többit zárt rendszerben leengedik, és újra felhasználják. A módszer előnye, hogy minden növény egyforma mennyiséghez jut vízből és tápanyagból, nem nedvesedik a növények levele, így elkerülhetők a gombás fertőzések, valamint a maradék víz és tápanyag nem vész kárba és mivel nem kerül a talajba sem, nem szennyezi a környezetet.
A világszínvonalú holland technológiát 1996-ban kezdte megvalósítani Magyarországon a cég, amely azóta sem tud olyan gyorsan növekedni, mint ahogy azt a piac megkívánná. A termelők számára – legyenek kistermelők, vagy nagy szövetkezetek – a saját palántanevelés jóval költségesebb, mint az erre szakosodott vállalkozás számára. Itt ugyanis a palánták színvonala egyenletes, termőképességük megbízható és a magok is sokkal gazdaságosabban hasznosulnak. Igaz, a tálcás palánta valamivel drágább, mint a szálas, de a vetett magokból a kiültethető növények aránya eléri a 90–92 százalékot, szemben a hagyományos módszerrel elérhető 40–50 százalékkal.
A Grow Group egyelőre keresleti piacon dolgozik, de a legjobb minőséghez most is tartják magukat. A legmodernebb technológia folyamatos kiépítése, az automatizálás és a kapacitásbővítés nagyon költséges beruházás, amelyet saját erő és támogatások segítségével finanszíroznak. A holland anyacég anyagi szerepvállalását mára hazai bankhitellel váltották fel. A cég árbevétele csaknem 20 százalékkal növekedett az elmúlt évben, és így a június 30-ával végződő pénzügyi évben eléri a 367 millió forintot. Huszonöt állandó és főszezonban további 5–10 kisegítő munkatársa és a vezetők közti munkamegosztás fokozatosan alakul. Dobos Ferenc szerint egy bizonyos cégméretig szükségszerű, hogy az ügyvezető maga vigye a vállán a terhek java részét, ám ezt a cég növekedésével fokozatosan meg kell osztani.
A holland cégcsoportnak Európában és azon kívül is vannak érdekeltségei, a kelet-európai régióban azonban egyelőre csak a magyar piacon jelentek meg. Az anyacég egyébként vetőmag előállításával foglalkozik, ami az egyik fő beszerzési forrás a hazai vállalkozás számára is, de itt a vevő diktál: ő mondja meg, hogy milyen magból, milyen növényt, hány darabot és mikorra szeretné. Dobos Ferenc hamar eloszlatta azt a tévhitemet, hogy a palántanevelés szezonális munka, hiszen mint kifejtette, egész évben dolgoznak: szeptemberben indítják a tavaszi palántaprojektet, tavasszal és nyáron az őszre készülnek. Jelenleg 2,5 hektáron, 3000 négyzetméter üvegházban nevelik a növényeket, és mint mondja nincs megállás, mert további bővülésre, technológiai újításokra van szükség. Az aktuális újdonság a cabriot ház, amely lehetővé teszi, hogy a tető kinyitásával edződjenek hozzá a növények a majdani szabadföldi fejlődéshez, napfény és levegő érje őket.
 |
| Walter József a Walter Kőfaragó Bt. vezetője |
Családi vállalkozás
Kiita a Whiskeyt és meglökte a márványpult egyik végén a poharat. Az szépen, egyetlen döccenés nélkül siklott végig és a szélén megállt. Így vette át a megrendelő Walter Józseftől az új játékterembe készített munkáját. A Walter Kőfaragó Bt. igazi családi vállalkozás, amelyet a nagypapa indított 1971-ben temetői és épületmunkákkal. Fia éppen tíz éve vette át a vezetést és hozta létre azt az 550 négyzetméteres üzemcsarnokot, amelybe a legmodernebb technológiájú kőmegmunkáló gépeket telepítette. Számítógép vezéri a lapszeletelő gépet, amelyhez profilozó is tartozik, a betűíró gép pedig 24 óra alatt akár négyezer betű készítésére is alkalmas. Automatán működik a számítógép vezérlésű lapszeletelő gép, amely nagyon pontos méretek előállítására képes. Mivel zajszintje megfelel a szabványnak, így éjszaka is dolgozhat. Pályázat révén szereztek rá pénzt a munkaügyi tárcától és a területfejlesztéstől. Az ügyvezető szerint a Gazdasági Minisztérium által az idén kiírt pályázatok nem alkalmasak arra, hogy a kisebb cégeken segítsenek, ugyanis előre mindent a cégnek kell önerőből finanszírozni, állami támogatást csak utólag kap. Mint mondja, az az elv érvényesül, hogy ha van pénzed pályázz, ha nincs, akkor ne vágj bele. Ők például régóta szerettek volna internetes honlapot, ezért nagyon megörültek a minisztérium által kiírt pályázatnak, ami éppen ehhez ad segítséget. Reméli, lesz belőle valami, mert mint mondja, reklámcélokra ez nagyon alkalmas lenne. Hasonló célokat szolgál az új 500 négyzetméteres bemutatóterem, amelyben a kegyeleti és a házhoz kapcsolódó valamennyi követ bemutatják majd. A bemutatótermet édesapja vezeti, az üzemben a 23 alkalmazott munkáját művezető irányítja, felesége pedig az adminisztrációban vállal szerepet, a tulajdonos mégis úgy véli, hogy a terheket egyelőre nem lehet leadni. „Elegendő három rossz lépés és vége. Ha csak néhány nagyobb munkának az árával lesz adós a megrendelő, egy ilyen kis cégnek az éppen elég.” Mindezek ellenére bízik abban, hogy gyermekeinek talán már könnyebb lesz, és kevesebbet foglalkozhatnak az üzlettel, mint ők teszik.
