A példátlan
lázadással szembesülő líbiai vezető az Európai Unió vezetőinek küldött
üzenetében úgy fogalmazott, hogy Líbia kénytelen lesz feladni a
terrorizmus elleni küzdelmet támogató erőfeszítéseit és megváltoztatni
az al-Kaida nemzetközi terrorszervezettel szembeni politikáját, ha
Európa nem támogatja és tagadja Líbia aktív szerepét az illegális
bevándorlás elleni küzdelemben, illetve nem ismeri el Líbiát
Észak-Afrika és egész Afrika stabilitásának garanciájaként.
Líbia képes elbánni a terroristákkal, akik Szomália szintjére akarják lezülleszteni az országot – szögezte le Kadhafi, aki az al-Kaida híveit tette felelőssé a Líbiában kirobbant lázadásért. Hozzátette, hogy Líbia nem küzd tovább az illegális bevándorlás ellen, ami arra vezet majd, hogy “feketék milliói özönlenek Európa irányába”.
Miközben az Európai Unió tagállamának állam- és kormányfői pénteken brüsszeli rendkívüli ülésükön a líbiai helyzetről tanácskoztak, a líbiai parlament vezetője az al-Kaidával kapcsolatban álló fegyveres gengszterbandának minősítette a fegyveres ellenzék által megalakított Líbiai Nemzeti Tanácsot, s eltanácsolta a Nyugatot a kelet-líbiai Bengáziban székelő testület támogatásától. Franciaország csütörtökön a líbiaiak legitim képviselőjének ismerte el a Mohamed Abdel-Dzsalil vezette tanácsot.
“Hogy engedheti meg magának Európa, hogy kapcsolatba lépjen egy képzeletbeli tanáccsal? Ez egy katasztrófa, hogy tiszteletre méltó kapcsolatba léphettek ezzel a bűnbandák irányítása alatt álló tanáccsal” – fogalmazott Mohamed Abdul Kászim al-Cvai, a líbiai parlament főtitkára, megismételve Kadhafi azon állítását, miszerint az al-Kaida robbantott ki zavargásokat az országban, hogy destabilizálja az OPEC-tag Líbiát, és megvesse lábát az észak-afrikai országban.
A Kadhafi vezette Líbia számlájára írtak több terrortámadást, amelyeket az 1980-as években hajtottak végre, köztük a római és a bécsi repülőtér (1985. december), valamint a PanAm amerikai légitársaság egy Boeing típusú utasszállító gépe (1988. december) elleni merényletet. Az ENSZ 1992 és 1999 között légi és katonai embargót, valamint gazdasági szankciókat tartott érvényben Líbia ellen. Az Egyesült Államok csak 2006 májusában állította helyre a teljes körű diplomáciai kapcsolatokat Líbiával, és vette le Tripolit a terrorizmust támogató országok feketelistájáról.
Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a brüsszeli csúcstalálkozón úgy vélekedett, hogy ügyelni kell arra, hogy semmi olyan ne történjen, ami háborúba sodorhatná Európát az arab országokkal.
“Tartózkodni kell az olyan katonai jellegű műveletektől, amelyek azt eredményezhetik, hogy elveszítjük az arab népek bizalmát” – mondta a kormányfő újságíróknak.
Mint közölte, a tanácskozáson nagy vita volt az óvatos és a kevésbé óvatos szövegezés hívei között, és végül az óvatosabb szöveg lett a végeredmény.
“Van egy egységes álláspontunk, amit minimumnak tekintünk, amiben mindenki egyetért” – fogalmazott, hozzátéve, hogy ugyanakkor véleménykülönbségek is fennmaradtak az uniós tagországok között.
Orbán Viktor szerint komoly kihívás Európa számára az, ami most Észak-Afrikában történik. Kérdés, hogy “demokratikusabb lesz-e a tőlünk délre kezdődő világ. A menekültáradat megáll-e, képesek lesznek-e az arab országok otthon tartani a saját fiaikat, és otthon munkát adni nekik, vagy továbbra is nyomás nehezedik az európai országokra, és nekünk kell jövőt biztosítanunk a számukra?” – vázolta a miniszterelnök a kihívás lényegét.
“Az arab világ sorsáról maguknak az araboknak kell dönteniük” – hangsúlyozta Orbán Viktor, hozzátéve: “mi legfeljebb segítséget tudunk nyújtani, de helyettük nem mondhatjuk meg, hogyan éljenek”. Az EU soros elnökségét ellátó Magyarország miniszterelnöke szerint “óvatosnak kell lenni minden olyan mozdulattal, sőt, mondattal, amelyet úgy értelmezhetnek az arabok, hogy a keresztény világ, vagyis Európa valahogyan be akar avatkozni, és katonai eszközöktől sem riadna vissza”.
Az EU-csúcs után pénteken kora este külön találkozót kezdett az euróval fizető 17 uniós tagország állam-, illetve kormányfője arról, hogy milyen eszközökkel lehetne szilárdabbá és versenyképesebbé tenni az euróövezetet. Ezzel kapcsolatban Orbán Viktor annyit mondott, hogy az euróövezetbeli országok vezetőinek “nagyon nehéz dolgot kell megoldaniuk”.
Emlékeztetett arra, hogy Magyarország egy hónappal ezelőtt “már felkészült várható gazdasági nehézségekre, amelyek az eurózónán belüli problémákból fakadhatnak”.
“Jól tettük, hogy azt a 250 milliárd forintot a magyar költségvetés stabilitási alapként félretette váratlan eseményekre” – mondta.
