“Magyarország nem fog szavazni a Biztonsági Tanácsban a palesztin tagfelvételi kérelemrõl, mert nem biztonsági tanácsi tag. Azt sem tudjuk, hogy lesz-e ilyen szavazás. Azt sem tudjuk, hogy ha lesz ilyen szavazás, akkor mikor lesz” – válaszolta a külügyminiszter arra a felvetésre, hogy hogyan döntene Magyarország az ENSZ legfontosabb biztonságpolitikai döntéshozó testületében palesztinok státuszáról.
“Azt sem tudjuk, hogy ha lesz valamikor ilyen szavazás, akkor például Nagy-Britannia és Franciaország hogyan fog szavazni, mert nem mondják meg. Ehhez képest az, hogy a magyar álláspont mi lenne egy olyan feltételezett helyzetben, hogy ha biztonsági tanácsi tag lenne, teljesen érdektelen kérdés, mert a magyar régóta teljesen egyértelmû, világos, határozott és elvi álláspont” – fogalmazott Martonyi János, aki emlékeztetett rá, hogy Magyarország két állam, egy független, életképes, területileg összefüggõ Palesztina és egy biztonságban élõ Izrael létezésével számol.
A külügyminiszter arra az elvi lehetõségre hogy mi lenne, ha a Közgyûlésben határozati javaslatot terjesztenének be a palesztinok státusával kapcsolatban, elmondta: nem tudja, mit tartalmazna az a határozati javaslat. “Léteznek elképzelések, a francia elnök például elmondott egyet, az úgynevezett megfigyelõ, nem tagállami formulát. Egyelõre azonban nincsen ilyen határozati javaslat, és ha a kvartett-nyilatkozat beindítja a tárgyalási folyamatot, akkor nagy valószínûséggel ilyen nem is lesz. Tehát nincs helyzet” – szögezte le Martonyi János.
“Van azonban egy vita arról, hogy valahogy ismét be kellene indítani a kétoldalú tárgyalásokat. Ez a vita arról folyt az elmúlt hónapokban, hogy vajon az a körülmény hogy a palesztinok az ENSZ-hez fordulnak, az segíti-e ezt vagy gátolja. Úgy érzem, ezen most már túl vagyunk, mert van egy tagsági kérelem és ezt követõen pedig megvan rá az esély, hogy a tárgyalási folyamat mégis csak újraindul” – mondta a külügyminiszter.
