A hétfőn nyilvánosságra hozott részletek szerint a tíz érintett termékcsoporton kívüli textiláruk behozatala kapcsán az EU 2008-ig önmérsékletet tanúsít. Ennek mértékéről nincs számszerű megállapodás, de annyi bizonyos, hogy az EU nem fogja a Kína WTO-tagságával kapcsolatos teljes jogok szerint korlátozni a kínai textilimportot.
A WTO-szabályok szerint a tagországok Kínából származó importjuk növekedését évi 7,5 százalékban maximálhatják, ha az importnövekedés romboló hatásúnak bizonyul az adott ország megfelelő ágazatára. A most megállapított exportnövekedési ráták ennél jóval magasabbak.
A kínai textilkereskedelmi kamara üdvözölte a megállapodást, és közölte, hogy ezzel 170 millió dolláros azonnali veszteséget sikerült elhárítani a kínai textiliparban, mintegy 100 ezer dolgozó elbocsátásával együtt.
A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium közleménye szerint az egyezség kielégíti a magyar elvárásokat, mert az összes olyan, elsősorban felsőruházati cikkre kiterjed, ahol számottevő a hazai gyártás. Mindemellett előnye, hogy a gazdaság szereplői, a termelők, a kereskedők és a felhasználók számára három évre teremt előrelátható, stabil viszonyokat. A tárca úgy véli, hogy a Kína által önként vállalt korlátozás betartására jobb esély van, mintha egy nemzetközi szervezet egyoldalú szankcióval sújtotta volna az országot.
A kínai textildömping a kvóták év eleji, globális eltörlése – Kína WTO-csatlakozása – óta óriási. A bizottság által vizsgált textiláru esetén 51-től 534 százalékig terjed a behozatal növekedése 2004-hez képest. A pólók behozatala 164 százalékkal nőtt, a pulóvereké 534 százalékkal, a férfinadrágoké 413 százalékkal, a blúzoké 186 százalékkal, a zokniké és harisnyáké 183 százalékkal, a női kabátoké pedig 139 százalékkal.
Mint azt áprilisi cikkünkben megírtuk komoly problémát jelent, hogy az EU-tagállamok versengenek a vámbevételekért. Így, ha egy ország szigorít vámolási rendszerén, az alacsonyabb minőségű termékek más ország vámhatóságain keresztül kapnak bebocsátást. Ugyanakkor, mivel mindössze a vámbevétel ötöde illeti meg a tagországot, a többi a közös kalapba vándorol, vagyis minden országnak érdeke növelni ezt a csekély bevételt. A magyar vámosok korábban nagy szigorról tettek tanúbizonyságot, s az uniós csatlakozás előtt szép eredményeket értek el a csempészett vagy hamis márkanévvel, esetleg egyéb trükkel Magyarországra érkező termékek kiszűrésében.
Keleti Tamás, a Textilipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára szerint tavaly 1200 milliárd forint veszteséget volt kénytelen elszenvedni a magyar költségvetés a nem megfelelően kivetett vám miatt. További nehézség, hogy Magyarországon most már a nagykereskedőknek termékeiket értéken, nem pedig darabszám alapján kell nyilvántartaniuk, így pedig könnyebb bűvészkedni a számokkal.
