A nemzetgazdaságban – a legalább 5 fős vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a nonprofit szervezeteknél – 2 millió 691 ezren álltak alkalmazásban – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken.
2011. január-szeptemberben a vállalkozásoknál 32 ezer fővel (1,7 százalékkal) dolgoztak többen, mint 2010 azonos időszakában. A költségvetési szférában dolgozók 735 ezer fős létszáma 38 ezer fővel (csaknem 5 százalékkal) lett kevesebb. Ez a KSH szerint az átalakuló közfoglalkoztatási rendszer hatása. Közmunkát szeptemberben 69 ezren végeztek, így a három negyedév átlagában közel 58 ezer fős volt a létszámuk. Közel háromnegyedük részmunkaidőben dolgozott. A közszférában – a közfoglalkoztatottak nélkül – 677 ezren álltak alkalmazásban, 1,3 százalékkal kevesebben, mint egy éve. A nonprofitszektorban az alkalmazottak létszáma 105 ezer főre emelkedett.
A Nemzetgazdasági Minisztérium FN24-nek eljuttatott közleménye igen bizakodó képet fest a foglalkoztatásról, mint írják: 17 hónapja magasabb a versenyszférában foglalkoztattak száma az előző év azonos időszakához képest. Szeptemberben 14,5 ezer fővel (0,8 százalékkal) bővült a foglalkoztatottak száma a legalább 5 fős vállalkozásoknál az egy évvel korábbi időszakhoz képest.
Kik keresték a legtöbbet?
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 210 100 forint, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 214 500, a költségvetési szervezeteknél pedig 201 500 forint volt. Nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 4,4 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakit. Az átlagkeresetek a versenyszférában 4,9, a költségvetés területén 2,3 százalékkal nőttek.
A legjobban fizető gazdasági ág továbbra is a pénzügyi, biztosítási tevékenység volt (458 ezer forint), ezt az információ és kommunikáció (392 500 forint), valamint az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás) követte (366 500 forint). A legkevesebbet a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (124 600 forint), illetve az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységi (147 900 forint) ágakban dolgozók kerestek.
A közszolgák felét kompenzálni kellett
A költségvetési szférában a teljes munkaidősök mintegy 46 százalékának adtak bérkompenzációt az adóváltozások okozta fizetéscsökkenés miatt, átlagosan 5200 forintot.
Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 139 400 (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 99 200, a szellemi foglalkozásúaké 180 700) forint volt, 5,7%-kal magasabb az előző évinél.
Ezt várták az elemzők
Az elemzői várakozásoknak megfelelő ütemben nőttek szeptemberben a bruttó bérek. Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője is úgy véli, hogy egyes feldolgozóipari beruházások hatására a létszám bővülése szerény mértékben folytatódhat, megjegyzi azonban azt is, hogy a belső kereslet hiánya miatt a belső piacra termelő és szolgáltató ágazatoknál továbbra sem várható a munkaerő kereslet növekedése. Úgy véli: a munkaerőpiac továbbra is lazának tűnik, a foglalkoztatás növekedésének lassulása jól tükrözi a gazdasági növekedés lassulását.
A foglalkoztatottak számának 1,1 százalékos csökkenését a költségvetési szféra 6,2 százalékkal alacsonyabb foglalkoztatási szintje okozta, mivel a közfoglalkoztatásban a tavalyihoz képest alacsonyabb a létszám. A közfoglalkoztatottak száma a tavaly szeptemberihez képest harmadával csökkent, így statisztikailag kevésbé csökkent a közszféra átlagos bérszínvonala, részben ez magyarázza a közszféra béreinek 8,2 százalékos növekedését – teszi hozzá.
Az év hátralevő részében Suppan Gergely szerint kissé gyorsulhat a bérdinamika, elsősorban a bázishatás miatt, mivel a tavaly év végi jutalmak, prémiumok egy részét 2011 elején fizették ki az szja változások miatt. A reálbér-növekedés ellenére a fogyasztás feltehetően nem áll növekvő pályára a devizahitelek magas terhei, illetve a lakosság óvatossági megtakarításainak felépítése miatt – összegzi az elemző.
Suppan Gergely kiemeli azt is, hogy a versenyszférában 3,5 százalékra lassult a bérnövekedés üteme az előző havi 5,4 százalékról, míg a rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bérek növekedése 4,3 százalékra lassult az előző havi 4,8 százalékról, ami részben bázishatásnak is tulajdonítható. A bérek alakulása továbbra sem utal béroldali inflációs nyomásra.
