A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete tavaly 145 700 forint volt. Vagyis az adókat levonva az átlagos magyar állampolgárnak havonta 93 783 forintból kell gazdálkodnia.
|
A pénzügyi szféra alkalmazottainak továbbra sem kell aggódniuk a jövőjük miatt. Havi nettó keresetük (181 143 Ft) kétszerese az országos szinten legrosszabbul kereső textil- és bőripari alkalmazottakénak. Fizetésük is szépen hízik évről évre: tavaly 18 százalékkal emelkedett a bérük.
A pénzügyi tevékenységből kiszorulóknak a vegyipar felé érdemes venniük az irányt. Ott havonta átlagosan 118 ezer forintot keresnek az adók levonása után. A szellemi foglalkozásúak bére azonban megközelíti a pénzügyesek nettó átlagkeresetét, havonta 177 ezer forintot vihetnek haza. A harmadik legjobban fizetett ágazatban szintén jelentősen eltér a fizikai és szellemi munkások fizetése: a villamosenergia-, gáz-, gőz- és vízellátásban tevékenykedők átlagosan 116 ezer forintot keresnek az adók levonása után, a szellemi munkások viszont 150 ezer forintot vihetnek ténylegesen haza.
|
A szálláshely-szolgáltatásban és vendéglátásban dolgozóknak kell havonta a legkevesebb pénzből kijönniük, munkájukért mindössze havi nettó 66 ezer forintot kapnak. Ez kevesebb mint fele a pénzügyi szektorban dolgozók nettó átlagkeresetének. Az építőiparban sem sokkal jobb a helyzet, ott ötezer forinttal több jut az embereknek.
Továbbra is a nagy vesztesek közé tartoznak a szociális munkások és az egészségügyi ellátásban dolgozók. A szociális ellátásban tevékenykedők havonta nettó 79 ezer forintot keresnek, az egészségügyi ellátásban tengődőknek pedig átlagosan 87 ezer forintot kell beosztaniuk havonta.
A költségvetésben dolgozóknak tavaly szintén nem alakult jól a helyzetük. Míg a bruttó nominális keresetek a versenyszférában 9,3 százalékkal, a költségvetési területen csupán 0,7 százalékkal nőttek. A szerény bérnövekedésnek az a legfőbb oka azonban, hogy a szokásos 13. havi illetményeket nem decemberben, hanem a következő év januárjában lehet kifizetni 2004-től. Emiatt 2004 decemberében a költségvetési szférában kimutatott bruttó kereset több mint 20 százalékkal volt alacsonyabb a 2003. decemberinél. A kifizetések átütemezése miatt viszont a 2005. januári bruttó átlagkeresetek várhatóan ugyanilyen mértékben növekednek.
Népszerűek a béren kívüli juttatások
A Központi Statisztikai Hivatal nemcsak a bruttó keresetek, hanem a havi munkajövedelem alakulását is felméri, vagyis figyelembe veszik a béren kívüli juttatásokat is a munka értékének meghatározásához. Az egyéb juttatások a munkáltatók és a munkavállalók körében is egyre népszerűbbek, szívesen alkalmazzák őket jövedelem-kiegészítésként. 2003-ban egy átlagos magyar állampolgár fizetését havonta még 5 százalékkal megemelték az egyéb kiegészítő munkajövedelmek.
Magyarországon a legtöbb munkáltató (94 százalék) nyújt étkezési hozzájárulást dolgozóinak, de népszerű még az üdülési csekk és a nyugdíjpénztári tagság és a sportolási valamint szabadidős támogatás.
