Pénzügy

Magyar bérpiac

Észak- és Északkelet-Magyarország egyre inkább felzárkózik a fizetések mértékében, de Budapest első helye megingathatatlan maradt. A felső vezetők kiváltságos helyzete megszűnt, folytatódik a trend, mely szerint a fizikai dolgozók és a topmenedzserek bére azonos mértékben emelkedik a vállalatoknál.

Csökken az alapbér aránya

A Mercer vizsgálatában a teljes kompenzációs csomagra (alapbér, garantált bér, változóbér, hosszú távú ösztönzők és a juttatások pénzbeni értéke) vetítve az alapfizetés aránya az első számú vezetőknél 60,6 százalék, középvezetőknél 70,9 százalék, a professzionális (egyetemet, főiskolát végzettek) munkaerőnél 75 százalék, valamint a fizikai és az adminisztratív munkakörökben 76 százalék.

Hat százalékkal emelkedtek a bérek és a fizetések a versenyszférában ebben az évben – derült ki a Mercer Tanácsadók éves magyarországi Teljes Körű Fizetési Felméréséből, melynek adatait idén április és október között gyűjtötték a cég munkatársai. A vizsgálatban résztvevő 191 vállalat a jövő évre 5,5 százalékos fizetésemelést tervez alkalmazottai számára, melyet a cégek 47 százalékánál januárban, míg 23 százalékuknál áprilisban terveznek végrehajtani, és 11 százalékuknál márciusban remélhetnek emelést a munkatársak.

A Budapesten dolgozók keresik még mindig a legtöbbet Magyarországon, a Mercer felmérése szerint a teljes készpénzes csomag (alapbér, garantált bér és változóbér) esetében továbbra is Budapest vezeti a régiós rangsort minden kategóriában. Megszűnt azonban Észak-Dunántúl állandó helye ebben a rangsorban, és egyre erőteljesebben zárkózik fel Észak- és Északkelet- Magyarország.

Vezetők közül a sales és marketing területen dolgozók keresnek a legtöbbet, utánuk a pénzügyi és informatikai menedzserek jönnek a fizetési rangsorban, míg a legrosszabbul fizetett vezetők a gyártás területén dolgoznak.

Rövid távra koncentrálnak a cégek

A felmérés szerint a kifizetett bónuszok (rövid távú ösztönzők) mértéke az éves teljes jövedelmen belül munkaköri kategóriánként jelentősen változnak. Az első számú vezetők esetében 35, a többi felső vezetőknél 28, a középvezetőknél és az értékesítőknél 20, a professzionális munkakörökben 15 százalék, míg a fizikai és adminisztratív munkakörökben tízszázalékos mértékű.

A hosszú távú ösztönzőket továbbra is csak a résztvevő cégek alig egyharmada alkalmazza. Egyes vállalatok több hosszabb kifutású ösztönző programot kínálnak a munkavállalók részére. Például a felső vezetők részére a 37 válaszadó cég 62 százaléka nyújt részvényopciót, 46 részvényjuttatási és 11 százaléka megtakarítási programot.

Kertész Ferenc, a Mercer senior tanácsadója szerint a magyar vállalatok messze nem használják ki a hosszú távú ösztönzőkben rejlő lehetőségeket. „A teljes kompenzációs csomagon belül a hosszú távú ösztönzők értéke átlagban 3,1 százalék körül mozog” – nyilatkozta a szakember.

Plusz 160 ezer forint juttatásokból

A leggyakoribb juttatások közé tartoznak a felmérés szerint az étkezési hozzájárulás, a nyugdíj- és önkéntes pénztári befizetések és a cégautók. A vállalati autók átlagos piaci értéke 3,5 – 9 millió forint között mozog. A teljes üzemanyagköltség térítése sokkal gyakoribb a vezetők körében, mint a beosztottaknál.

Rugalmas juttatási megoldásokat még csak a résztvevő cégek egyharmada alkalmaz. Náluk éves szinten átlagosan 160 ezer forintot, az éves alapbér 5,1-5,3 százaléka közötti összeget fizetnek ki dolgozóiknak cafetéria programjaik keretében.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik