A meggazdagodni vágyó közgazdászoknak a német részvénytársaságok vezetői székeit kell megcélozniuk karrierjük végállomásaként. A német topmenedzserek ugyanis átlagosan
harminc százalékkal keresnek többet brit, francia, holland, olasz kollégáiknál – állapította meg 303 részvénytársaság adataira alapozva a Hay Group tanácsadó cég jövedelem-felmérése. Ebben azok a tőzsdére bevezetett vállalatok vettek részt, amelyek legalább évi egymilliárd eurós forgalmat bonyolítanak le. Az amerikai felsővezetők jövedelme azonban elhúz az európaiak mellett, a német felsővezetői átlagjövedelem egyharmadával. Az Európai Unió harcba szállt a felsővezetői jövedelmek mértéktelen növekedése ellen.
|
Amíg az európai országok többsége arra törekszik, hogy a felsővezetők bére minél nagyobb arányban a hosszú távú sikerektől függjön, a német menedzserek bónuszának és prémiumának kétharmada az éves eredményektől függ. Ebben a tekintetben a németeknek még az ameriakat is sikerül megelőzniük, azoknak a fizetése magasabb arányban függ a cég hosszú távú sikereitől.
Máshol az európai nagyvállalatoknál egyébként az utóbbi időben növelték a fix bér arányát is a teljes jövedelemhez viszonyítva. Nagy-Britanniában például a topmenedzserek fizetése 40, Hollandiában 54 százalékban független a teljesítménytől. Franciaországban ez az arány jóval alacsonyabb, de ott a változó bér nagy része a hosszú távú eredményekhez van kötve.
A hosszú távú ösztönzési programok tekintetében a magyar vállalatok sem járnak az élen. A Mercer Tanácsadó Kft. hazai jövedelem-felmérésének adatai szerint csak a cégek harmadánál létezik hosszú távú ösztönzési program, és az első számú vezetők esetében a rövid távú ösztönzők átlagos mértéke a bruttó alapfizetés 50 százaléka körül mozog.
|
A Hay Group abszolút számokat nem ismertetett – cserébe a vállalati adatszolgáltatásért -, és Németországban a felsővezetői béreket nem kötelező nyilvánosságra hozni, néhány vezérigazgató jövedelme mégis ismeretes. Az Adidas vezetője saját bevallása szerint 425 millió forintot (1,7 millió euró) keresett tavaly. A Daimler-Chrysler vezére 7,63 millió eurót (több mint egymilliárd forintot), de még így is elmaradt a Deutsche Bank mellesleg mérleghamisítási gyanúba keveredett elnökétől, aki 11 millió euróval (2,75 milliárd forinttal) lett tavaly gazdagabb.
Az Enron botrány óta egyébként több európai országban kötelezik a vezérigazgatókat, hogy tegyék nyilvánossá éves jövedelmük összegét. Így Franciaországban, Hollandiában, Írországban, Nagy-Britanniában és Svédországban senkinek sem kell találgatnia a topmenedzseri fizetéseket illetően.
Brüsszel: kollektív felelősséget!
A vállalati botrányok után az Európai Unió is gátat akar szabni a felsővezetői jövedelmek mértéktelen és indokolatlan növekedésének. A befektetők és a közvélemény bizalmának visszaállítása végett novemberben megszületett bizottsági javaslat végül is nem a bérek nyilvánosságra hozatala mellett szállt síkra, hanem a vezetők felelősségre vonása mellett.
A tervek szerint a számviteli szabályozásba bevezetnék a kollektív felelősség fogalmát, ami jelentősen megváltoztatná a topmenedzserek helyzetét. A javaslat értelmében a részvénytársaságok vezetőségi testületének egyetemlegesen felelősséget kell majd vállalnia az éves beszámolókban megjelenő pénzügyi és egyéb, nem pénzügyi vonatkozású, de kulcsfontosságú információkért. Ha a cégvezetés nem tenne eleget az új rendelkezéseknek, a tagállamok szankcióival kellene számolnia.
