– Szeptember végén immár negyedszer rendeztétek meg a Reklámhetet. Számos programmal vártátok az érdeklődőket. Milyen eredménnyel zártátok az eseményt?
– Röviden azt mondhatnám, hogy közel száz sajtómegjelenése és több ezer látogatója volt a rendezvénysorozatnak. Az előző évekhez képest folyamatosan nő a hallgatóság, Debrecenben például az utcán is sorban álltak. A konkrét eredmények azonban nehezen értelmezhetők egy olyan esemény kapcsán, amelynek hosszú távú tudatformálás a célja.
– Mi a legfőbb célotok a Reklámhéttel?
– Az, hogy egy hétig minden a reklámokról, elsősorban azok pozitív oldaláról szóljon. Hosszú távon ezzel a műfajról és a szakmánkról kialakult képet szeretnénk kedvező irányba tolni.
– Hihetetlen reklámzaj vesz körül bennünket és egyre többször hallani arról is, hogy nő az elutasítás. Ilyen környezetben szükség van a rendezvényre?
– Épp ezért van rá szükség. Talán ezzel segíthetünk megértetni a fogyasztókkal, hogy mi van a reklámok mögött, sokszor ugyanis nem értik az alapvető összefüggéseket sem. Háborognak a sok televíziós reklám miatt, de sokan egyáltalán nincsenek tisztában azzal, hogy a reklámozó a néző figyelméért fizet, és ebből lesz a tévétársaságoknak pénze, hogy tartalmakat gyártson. Úgy érzik, hogy a kábeltévéért vagy műholdért fizetett összegért a tartalmat veszik meg, holott ez az összeg a műsor továbbításának díja.
– Milyennek kell lennie a reklámnak, hogy megérintsék a mai fogyasztókat?
– Ezt eddig a nálam sokkal szakavatottabbak sem igazán tudták megmondani. Ha az emberek élveznék a reklámokat, akkor biztosan jónak értékelnék. Persze a hirdetőnek csak akkor éri meg szórakoztatni, ha egyúttal el is ad…
– Sok panasz érkezik az MRSZ-hez?
– Sok. Például rengeteg észrevétel fut be hozzánk a hangos reklámspotok miatt, amelyekkel a tévétársaságok és a reklámozók arra törekszenek, hogy a konyhában is utolérjék a nézőt. Kevesen tudják, az OVB már hitelesített ez ügyben aláírást gyűjtő ívet népszavazás kezdeményezéséhez…
– Milyen más panaszokkal jelentkeznek még a fogyasztók?
– A Reklámetikai Bizottság rendszeresen foglalkozik a szexizmus vádjával. De zavarja a fogyasztókat az arrogancia is: például a Media Markt-kampányok miatt jó ideje hadakozunk az üzletlánccal. Soha annyi telefont nem kaptunk, mint a Hülye, aki nem ünnepel kampány kapcsán. Folyamatosan jelezzük kifogásainkat, elmondjuk, mert az ilyen típusú hirdetéseknek rossz hatásai lehetnek, például csökkenhet a fogyasztói bizalom.
– Jót tenne a reklámszakmának, ha a termékelhelyezésre lehetőség nyílna?
– Az EU már lehetővé teszi és mi is nagyon támogatjuk, de ezzel szintén vigyázni kell. Sokszor úgy látom, a magyar reklámozók még nem érettek meg arra, hogy dramaturgiailag adekvátan éljenek a lehetőséggel.
– A médiatörvény módosítása régóta napirenden van. Az új jogszabályban várhatóan rendelkeznek majd a termékelhelyezésről?
– Igen, bár a nemzeti audiovizuális médiastratégia szakmai-társadalmi felülvizsgálata óta nincs hivatalos információnk a tervezet állapotáról.
– A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat (UCP) szabályozó európai uniós irányelvet viszont nemrég a magyar jogszabályokba is beépítették. Jelentős változásokat várhatunk tőle?
– Az önálló törvény megalkotása leginkább szerkezeti változást jelentett, bizonyos részek például a reklámtörvényből kerültek át. De változást hozott a megtévesztő reklámok területén is. Korábban az ilyen ügyeket a GVH-nak kellett vizsgálnia, viszont ha azok nem befolyásolták érdemben a piaci versenyt, akkor a GVH nem járhatott el. Mostantól viszont a Fogyasztóvédelemnél bepanaszolhatók a kisebb megtévesztések is.
