Naponta átlagosan 500 egyedi látogatóra számíthatnak egyéves működés után a hazai webáruházak – derül ki a Webshop-Experts Kft. felméréséből. A kétéves online üzletek esetében már napi 800 látogatóval lehet számolni, míg a három éve létezőknél egy kis visszaesés tapasztalható. Ez a csökkenés magyarázható azzal, hogy ezek az áruházak indulásukkor még nem voltak olyan tapasztaltak az e-kereskedelem területén, mint az egy-két éve alakultak. Ezeknek a webboltoknak az üzemeltetői az induláskor valószínűleg még nem ismerték annyira az online hirdetési praktikákat, nem voltak tisztában az egyes marketingeszközök jelentőségével, esetleg nem vették figyelembe a keresőoptimalizálás (SEO) szempontjait és szabályait. A nemrég indult webáruházak tulajdonosai az évek során sokat tanultak az internetes marketingeszközöket illetően, ismerik a keresőoptimalizálás szabályait, előnyeit, és tudják, hogyan hozhat ez minél nagyobb hasznot számukra, ez pedig ellensúlyozhatja a későbbi indulásból adódó hátrányukat. A tapasztalat ugyanakkor úgy tűnik, jót tesz a hazai webkereskedőknek, hiszen a 4-5 éve alakult netes áruházak napi látogatottsága jóval ezer fölött van.
Vásárlásban az erő
Persze a sok látogató önmagában még nem garancia arra, hogy egy webbolt hasznot termeljen üzemeltetőjének, az is fontos kérdés, hogy az adott üzlet honlapját megnyitók közül mennyien vásárolnak. Ennek ellenére, míg a látogatószámot az üzemeltetők mintegy 44 százaléka napi rendszerességgel figyelemmel követi, addig a konverziós rátát (vagyis azt, hogy száz látogatóból mennyien vásárolnak) csak alig harmaduk méri. Ez azt jelenti, hogy a Webshop Experts kérdőívét kitöltő webáruházak 68 százaléka nem foglalkozik a kérdéssel, így azt sem tudják, hogy a különféle marketingkampányok hatására az üzletükbe érkező látogatókból hányan vásároltak valamit, vagy iratkoztak fel hírlevélre. Ez pedig nem más, mint sötétben tapogatózás: a webáruház tulajdonosa ugyanis nem látja, hogy sikeres volt-e egy-egy akciója (akár kupon, akár árleszállítás), mivel nem figyelte az akció kezdete előtti látogató/vásárló arányt, és nincs adata az az alatti, illetve azt követő időszakról sem.
Azon netkereskedők közül, akik figyelemmel kísérik a konverziós értéket, az egy és két éve az interneten értékesítők száz látogatóból egy vásárlóra számíthatnak. A három és négy éve alakult webáruházak konverziós rátája 1,33 és 1,45, míg az öt éve elindítottak esetében ez a mutató meghaladja a kettőt, sőt, a háromhoz közelít. Ebből is jól látszik, hogy a régóta létező online üzleteket megbízhatónak ítélik a látogatók, így a visszatérő ügyfeleik is nagyobb arányban vásárolnak.
A Webshop-Experts adatai szerint az egy vásárlásra jutó átlagos érték közel 22 ezer forint, a 20 ezer forintos vagy azt meghaladó értékű beszerzések a webáruházas vásárlások egyharmadát adják. A tranzakciós érték növelése érdekében számos eszközt vethetnek be a netes üzletek üzemeltetői. Az esetek 66,3 százalékában az e-kereskedők az ingyenes házhoz szállítást alkalmazzák, amit valamekkora rendelési összeghatárhoz kötnek. Így ugyanis biztosak lehetnek abban, hogy az, aki ingyen szeretné kiszállíttatni magának a megrendelt terméket, az a megvásárolt „fő” terméken túl beletesz még valamit a kosarába ennek érdekében.
Növésben vannak
Napjainkra terjedt el nagyobb mértékben a webáruházak használata, a GKIeNet felmérése szerint tavaly már mintegy 45 milliárd forint volt a „kosaras” értékesítési rendszerben dolgozó netboltok bevétele, amely a teljes hazai kiskereskedelmi forgalom mintegy fél százaléka. Mivel jelenleg csak a kosaras rendszerben működő webáruházak forgalmát mérik a hazai szakemberek, ezért az olyan, éves szinten több milliárd forintos bevételt elérő tevékenységekről sincsenek adatok, mint az internetes autópálya-matrica értékesítése vagy a feltöltőkártyák forgalmazása.
Az e-kereskedelemről szóló hazai felmérésekben nem szerepelnek a pénzügyi szolgáltatók és az utazási vállalkozások netes bevételei sem. Ennek fő oka, hogy ezen gazdasági területek esetében nehéz definiálni, hogy mit is jelent az internetes értékesítés – mondta el érdeklődésünkre Kis Gergely, a GKIeNet ügyvezető igazgatója. Napjainkban már mindenki valamilyen elektronikus rendszerben foglalja le utazását, repülőjegyét, és ha ezt tekintjük kiindulási alapnak, akkor az egész szektor forgalmát az e-kereskedelemhez kellene számolni. A GKIeNetnél a meghatározási nehézségek ellenére jövőre mégis megpróbálkoznak a turisztikai szektor internetes forgalmának felmérésével.
A társaság becslése alapján 2007-ben az online kiskereskedelmi boltok közel 40 százalékának az éves nettó árbevétele nem érte el az ötmillió forintot. Noha az arány magasnak mondható, mégis jelentős javulást mutat, hiszen a korábbi években a netes áruházaknak még több mint háromnegyede ebbe a kategóriába tartozott. Mindez azt jelzi, hogy a valóban életképes ötletek egy jó üzleti modellel sikeres vállalkozást eredményeznek, míg ennek ellenkezői mindössze egy életképtelen próbálkozást jelentenek.
Az internetes vásárlás elterjedésének egyik legfőbb akadálya a fogyasztói bizalom hiánya. A vásárlók nem szívesen fizetnek előre olyan javakért, amelyeket csak a képernyőjükön láttak. Ezt támasztja alá az is, hogy 2006-ban a vásárlások 82 százalékában utánvétes fizetést választottak a felhasználók, ebből 79 százalék volt futárszolgálatos és három százalék postai utánvét.
