– Több sajtótermékben is Matesz-hirdetések bukkantak fel az elmúlt hetekben. Miért indít reklámkampányt egy terjesztés-ellenőrzéssel foglalkozó szervezet?
– Az ötlet már 2006-ban felmerült, amikor új elnöke lett a Matesznak, és készítettünk egy stratégiai tervet. Ennek egyik eleme volt, hogy jobban kommunikáljunk és legyen reklámkampányunk. Az elsődleges cél a tagtoborzás olyan lapkiadók közül, akik nem auditáltatják a kiadványukat. De szeretnénk megmutatni azt is, hogy a Matesz tagjai a tisztességes verseny hívei, hiszen felvállalják a valós példányszámadataikat.
– Összesen hány lapban jelentek meg a hirdetések?
– Nagyjából 150-ben, azaz az általunk auditált 200 újság kétharmadában szerepelt a hirdetésünk. Szerintem nagyon erős üzenet, hogy a kreatívokban meghatározó ügynökségi vezetők szerepelnek az arcukkal. Volt DM-kampányunk és online megjelenésünk is, utóbbinál 38 Matesz-tagvállalat vezetője korteskedik mellettünk.
– Aki eddig nem lett Matesz-tag, az majd pont a hirdetések hatására fog jelentkezni?
– Vannak olyanok, akik még nem hallottak rólunk, főleg a B2B lapkiadók között.
– Elvileg a médiaügynökségek megkövetelik az auditált példányszámokat, tehát akkor hallaniuk kellett volna.
– Ez így van, de sok szaklapra jellemző az, hogy nem állnak kapcsolatban médiaügynökségekkel, hanem közvetlenül keresik meg hirdetői körüket.
– Hirdetői oldalról van egyáltalán tagja a Matesznak?
– Jelenleg nincs, de amikor létrejött a Matesz, akkor még volt. Igaz nem sokan, összesen ketten, a Magyar Hitel Bank és a Sancella. A hirdetői oldalon valószínűleg eddig nem látták szükségét, hogy kontrollálják a működésünket. Hasonló szerepük lehet a médiaügynökségeknek is, amelyek közül csak öten tagok, de remélem, hogy a kampány hatására lesznek új belépők a hirdetői és az ügynökségi oldalról is.
– Van azért egy érdekes tagja a Matesznak, a BKV személyében. A közlekedési vállalat hogyan került be a szövetségbe?
– A BKV-nak van egy belső lapja, és amikor csatlakoztak, akkor arról tárgyaltunk velük, hogy azt auditálni fogjuk. De ez egyelőre nem történt meg.
– Lehetett hallani arról, hogy a nyomtatott lapok online megjelenései is auditálva lesznek. Ez a projekt hogy áll?
– Fontos megemlíteni, hogy itt a digitális példányokról van szó. Tehát nem az újságok honlapjairól, hanem arról, hogy sok újságot már nemcsak papíralapon, hanem mondjuk pdf fájl formájában is terjesztenek. Nemzetközi szinten már számos példa van arra, hogy ezeket is integrálják az értékesített példányok közé. Mi is tervezzük ennek a bevezetését.
– Korábban voltak próbálkozások az online auditálásra is. Ezt már feladták?
– 2003-ban feladtuk, de most újra gondolkodunk rajta.
– Nem okozna zavart a webes mérések területén egy harmadik szereplő megjelenése?
– Lehet, hogy zavart okozna, de nyíltan kellene beszélni az online mérések problémáiról is. Például szerintem túl vannak misztifikálva a webes mutatószámok: egyedi látogató, oldalletöltés, látogatás… A kiadóknak nagyon is lehet befolyásuk arra, hogy hosszú távon ki legyen a webes piac elfogadott auditora. De ha nem is mi fogjuk ezt csinálni, annyit megér, hogy foglalkozzunk vele.
– A Matesznál már nincs lehetőség arra, hogy egyesek trükközzenek az adatokkal? Emlékezetes volt pár éve a mennyiségi értékesítés vitatott használata…
– Trükközési lehetőség mindig van. Nevezzük ezt csalásnak. Ha valaki csalni akar, akkor vállalja annak a következményeit, hogy lebukik. Több országban is kaptak már rajta kiadókat csaláson, voltak börtönbüntetések is. Nálunk szerencsére eddig még nem volt példa ilyenre.
