A fler a napkorong északkeletei részéről indult ki, és kirobbanása előtt elérte a 80 ezer Kelvin-fokot, majd a szuperforró plazma hatalmas boltívet formált a Nap felszíne felett. A kitörés gigászi mérete ellenére csupán M-1,7 kategóriájú, vagyis közepes erősségű volt, és a csillagászok szerint nem lesz hatása a Földre.
Ezt látta a NASA Napdinamikai Obszervatóriuma.
A Goddard Űridőjárási Központ előrejelzése szerint a fler eléri a STEREO-B űrszondát, a Spitzer űrteleszkópot és az épp úton lévő Curiosity marsjárót is – az amerikai űrügynökség szerint az viszont kizárható, hogy bármilyen károsodás érné az űreszközöket.