„Semmivel se jobbak az amerikai edzők, mint a magyar szakemberek. Ha ez másképp lenne, akkor a többi magyar úszó miként ért el ilyen szép eredményeket? Hosszú Katinka az alapokat itthon kapta meg” – nyilatkozta az FN.hu-nak Kiss László szövetségi kapitány. „Nagyon örülök az érmeinek, de sajnos sok helyen elfelejtik megemlíteni, hogy az eredményeit a magyar edzői gárdának éppúgy köszönheti, mint a kintieknek.”
Maga az érintett erről így beszélt: „Tavaly abba akartam hagyni, elegem volt az úszásból. A Los Angeles-i ösztöndíjnak megörültem, de oda is úgy mentem ki, hogy nem akarok úszni. Szerencsére remek csapatba kerültem, ismét beleszerettem az úszásba, visszatért az életkedvem. A római vébé eredményei azt igazolják, hogy jó úton járok” – mondta lapunknak Egerszegi Krisztina és Kovács Ágnes után a harmadik női világbajnokunk.
Társaihoz hasonlóan Hosszú Katinka sem igen barátkozott meg az új dresszekkel, kényelmetlenek tartja őket, ugyanakkor elismerte, hogy nélkülük nem tudott volna ilyen jó időket úszni Rómában. „Örülök, hogy betiltották őket. Nem tartok attól, hogy ez károsan befolyásolná a jövőben a teljesítményemet. A dressz az egy dolog, de valakinek úsznia is kell benne…”
A magyar válogatott másik aranyérmese, Gyurta Dániel is hasonló véleményen van. „Elegem van az egész mizériából, remélem egyszer és mindenkorra vége” – mondta a hihetetlen hullámvölgyből visszakapaszkodó mellúszó, aki 20 évesen, már rutinos versenyzőként állhatott a dobogó legfelső fokára.
Gyurta nevét 2004-ben ismerhette meg a nagyközönség, amikor az athéni olimpián óriási meglepetésre második helyen végzett 200 mellen. A következő években azonban elmaradtak az eredmények, a mélypontot a 2006-os budapesti Eb jelentette, amikor 100-on és 200-on is lemaradt a fináléról.
Gyurta azonban nem adta fel, kitartott régi mestere mellett, és ez most Rómában meghozta a gyümölcsét. „Nyerni akartam, magabiztosan álltam oda a rajthoz, maradéktalanul betartottam az edzőm utasításait, és sikerült megvalósítanom az álmomat.
A taktika csak annyi volt, hogy ne hagyjam annyira elúszni a többieket, mint az elődöntőben. Eric (Shanteau, amerikai rivális – szerk.) mellett úsztam, és nagyon örültem, amikor láttam, hogy nem tud leszakítani. Az utolsó ötven méteren mindent beleadtam, és sikerült.”
Cseh Lászlónak viszont nem sikerült megismételnie 2005-ös sikerét, a 400 vegyesen csak harmadik lett, míg a rövidebb vegyesszámban a második helyen csapott a célba. „Nem vagyok elégedett, de Lochte-t ezen a vébén nem lehetett megverni. Nem akarok kifogásokat keresni, meg nem is akarok erről annyit beszélni, de a felkészülésem és rövid betegségem miatt nem ideális állapotban álltam rajtköre. A tanulság az, hogy nem szabad olyan sokat kihagynom, mint a pekingi olimpiát követően.”
A jövő évi margitszigeti Eb-re ezért már szeptemberben megkezdi a felkészülést az elmúlt évek első számú magyar úszója. „Örülök, hogy jövőre visszatérünk a régebbi dresszekhez. Nem is vagyok meggyőződve, hogy mindenképpen előnyt jelentenek az űrruhák. 400 vegyesen legalább annyit hozzáadott az eredményemhez, mint amennyit el is vett. Nagyon szűkek ezek a ruhák. A levegővétellel nincsen baj, de nem tudsz olyan szabadon mozogni bennük, mint egy hagyományos dresszben.”
