Az eredeti, 2006. novemberi határozat a paksi atomerőműben, 2003-ban történt baleset kapcsán született. Az akkor megsérült kazetták elszállítását és ártalmatlanítását egy orosz cég vállalta magára, amelynek részleteit egy 2006-ban aláírt államközi szerződésben szentesítették – emlékeztet a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium (KHEM) kommunikációs főosztálya.
Az eredeti határozat értelmében a kiégett paksi fűtőelemek Oroszországba visszaszállításáról szerződést kell kötnie a két országnak. A szerződés létrehozását követően a szerződés végleges szövegének megállapítására való felhatalmazásról határozattervezetet kell készíteni, amelyet a gazdasági és a külügyminiszter együtt terjeszt a kormány elé. Ezt a záró pontot helyezte hatályon kívül Bajnai Gordon december 3-ával. A módosítás lényege, hogy a végleges szerződés megállapítására nem szükséges a kormány felhatalmazása. A szaktárca magyarázata szerint a változtatás hátterében az áll, hogy a nemzetközi szerződést magánjogi jellegűre változtatták annak érdekében, hogy a sérült fűtőelemek elszállítása egyszerűbben engedélyezhetővé, ezáltal gyorsabbá váljon.
A kazetták szállításáról szóló szerződést az Országos Atomenergia Hivatal, illetve az EURATOM nevű nemzetközi szakmai szervezet is megvizsgálta, és jóváhagyta – fűzi hozzá KHEM.
Hamvas István, a Paksi Atomerőmű Zrt. műszaki vezérigazgató- helyettese hangsúlyozta: a sérült kazetták fizikai tulajdonságaikat tekintve alkalmassá tehetőek a szállításra, de még sok kérdést tisztázni kell, mielőtt megszületik a döntés a végleges sorsukról.
Emlékeztetett: egy 2004-ben kötött orosz-magyar kormányközi megállapodás teszi elviekben lehetővé, hogy kiégett üzemanyagot szállítsanak Oroszországba. A normál üzem során elhasznált fűtőelemek esetében ezt nem tervezik – mondta.