A zárt ajtók mögött zajló eseményekről kiszivárgott információk szerint az afrikai országok vezette csoport a fejlett ipari államokra kíván nyomást gyakorolni a tanácskozássorozat felfüggesztésével A tiltakozó delegációk azt kívánják elérni, hogy az ipari államok emeljék az üvegházgázok kibocsátásának csökkentésére tett vállalásaikat.
A hétfői informális tárgyalásról – ami egyébként a nap egyik főeseménye volt – a G77-ként ismert 130 fejlődő kis állam vonult ki, illetve eleve nem vett részt a megbeszélésen – tudta meg az FN.hu a WWF Magyarország helyszínen tartózkodó munkatársától. Az ellen tiltakoztak, hogy a kiotói jegyzőkönyv meghosszabbítására és a hosszú távú stratégiák kidolgozására alakult munkacsoport (LCA) együttes ülése helyett csak az LCA terveiről hívtak össze egyeztetést.
A létük van veszélyben
Az afrikai országok és az úgynevezett kis szigetállamok úgy látják, a tárgyalások ismét az egyetlen megállapodás felé húznak: amennyiben csak az LCA-tervezetre fókuszálnak a tárgyalók, már nem marad elég idő a kiotói szerződés meghosszabbítására. „A kiotói szerződést mindenképpen meg kell hosszabbítani, ellenkező esetben megöljük Afrikát” – nyilatkozták. Úgy érzik, hogy a kiotói szerződés második periódusának vállalásai átláthatók és kötelező érvényűek lennének, valamint biztosítékot nyújtanának a fejlett országok szigorú kibocsátás-csökkentésére.
Foghíjas a tárgyalóterem (fotó: WWF)
Minden egyéb jövőbeli megállapodás még csak egy kiforratlan lehetőség, melyben egyre kevésbé bíznak a fejletlen országok. Benkő Dániel szerint erős túlzás a konferencia „megszakadásáról” beszélni, a tárgyalások inkább csak megakadtak. Az nyilvánvaló, hogy megszűnt a bizalom, de a kis országok azonnal visszülnek a tárgyalóasztalhoz, ahogy biztosítékot kapnak a kiotói jegyzőkönyv eredményeinek folytatásáról – véli a WWF Magyarország szakértője.
Két párhuzamos tervezet
Koppenhágában erősödik az az álláspont, miszerint két megállapodást kellene megkötni: meghosszabbítani a kiotói jegyzőkönyvet és létrehozni az új, koppenhágai jegyzőkönyvet. Az új dokumentumban már szerepelhetnének azok az elemek, melyek kimaradtak a kiotói vállalásokból. Ilyen például az USA bevonása, a fejlődő országok vállalásai, az erdőpusztítás miatti kibocsátások csökkentése, a technológiai kérdések és még sorolhatnánk. A kis szigetállamok kezdetek óta ezért harcolnak.
Az új megállapodás tervezetnek nagy előnye, hogy világosan megfogalmazza, melyek azok a legfontosabb lépések, melyeket az országoknak véghez kellene vinniük, valamint átláthatóbb és egyszerűbb tárgyalási alapot képez, mint az eddigi javaslatok.
Óriási az érdeklődés
A tárgyalások egyébként az LCA- és a kiotói jegyzőkönyv munkacsoport vezetőinek legújabb tervezete szerint folynak tovább, A tárgyalók igyekeznek folyamatosan kitölteni a megállapodás tervezetben eddig üresen hagyott részeket. Bizonyos kérdésekben azonban kénytelenek lesznek maguk az államfők megállapodni. Ilyenek például a hosszútávú pénzügyi valamint a kibocsátás-csökkentési vállalások.
Hétfő délelőtt több százan várakoztak a bejutásra a tárgyalásoknak helyet adó Bella Center környékén. A klímacsúcs nyolcadik napján a megnövekedett érdeklődés miatt az eddigieknél legalább 40-szer többen szeretnének bejutni a helyszínre. Hétfőn körülbelül fél kilométeres sorok alakultak ki a beléptetésnél, az embertömeg eltorlaszolta a metró bejáratát, emiatt a metrószerelvények nem állnak meg a Bella Centernél. A résztvevők csak a szomszédos megállókból, gyalog tudják megközelíteni a konferencia-központot.
