Az elkövetkező két évben a legvonzóbb befektetési helyszínnek Párizst tartja az Urban Land Institute (ULI) és a PricewaterhouseCoopers legfrissebb elemzésében, amit az alacsony kockázati szinttel és a magas megtérülési hozamokkal magyaráznak. Többek fantáziáját megmozgatták az olyan városfejlesztési projektek, mint a Défense-negyed. Szemben Londonnal, Párizsról korántsem lehet elmondani, hogy az árak elérték volna a maximumukat. Párizsnak egy másik francia város, Lyon is kedvező alternatívája lehet, hiszen az ingatlanárak alacsonyabb szinten mozognak. Előkelő helyet foglalnak el a skandináv országok is a vételre ajánlott helyszínek között: Stockholm megítélését jótékonyan befolyásolták a városban megindult nagyarányú fejlesztések.
A párizsi La Défense negyed (forrás: sxc)
Többen komoly növekedési potenciált látnak a német ingatlanpiacban is 2007-ben, élen Münchennel és Hamburggal. Egyre több nemzetközi ingatlanfejlesztő választotta ugyanis helyszínként a két várost, emellett nőtt a városok vonzereje a lakosok körében is, ami az odavándorló szakemberek számának alakulásában is tetten érhető.
Isztambul: vonzó célpont
Az ULI elemzői „vételre” javasolják a barcelonai és az isztambuli ingatlanokat is – sőt, a török fővárost az elkövetkező évtized legjobb lehetőségének kiáltották ki –, míg Dublinnal kapcsolatban a legpesszimistábbak, amit a külföldi befektetők folyamatos távozása is mutat. Az ír ingatlanpiacot most a hazai befektetők uralják – fogalmaznak a szakértők -, akik viszont más elképzelésekkel, stratégiával léptek piacra, mint a külföldiek. Kelet- és Közép-Európa továbbra is kedvező lehetőségeket kínál a lakásokban „utazó” befektetőknek, amit a minőségi ingatlanok viszonylag csekély számával, a gyerekcipőben járó jelzáloghitelezéssel magyaráznak az elemzők. Budapest az árak terén (215 ezer euró egy luxuslakás átlagos ára) a hatodik legolcsóbb helyszínnek számít az öreg kontinensen
—-Luxuslakások luxusárakon—-
London és Monaco – Európa legdrágább lakásait itt kell keresni. London belvárosában (Belgravia, Chelsea, Knightsbridge) egy 120 négyzetméteres luxuslakás 1,743 millió euróba kerül, azaz 14 522 eurós négyzetméterárat számolnak fel (ami több mint 3,6 millió forintnak felel meg). A brit fővárosban ráadásul a luxusnegyedeket sem mérik azonos mércével, amit jól mutat, hogy más felkapott régiókban (például Kensington, Notting Hill Gate, Highgate, St. Johns Wood, Primrose Hill) egy hasonló nagyságú lakáshoz már 864 ezer euróért hozzá lehet jutni, azaz a négyzetméterárak már feleződnek. Monaco még Londonon is túltesz: a Global Property Guide összesítése szerint egy 120 négyzetméteres luxuslakásért alig valamivel kevesebbet, mint 3 millió eurót kérnek el, azaz több mint 6,2 millió forintos négyzetméterárakkal számolhat az érdeklődő.
Monaco még Londonon is túltesz. (forrás: sxc)
Monaco és London után Párizs illetve Amszterdam következik a listán: ezekben a városokban egy 120 négyzetméteres lakáshoz átlagosan 6667 euró körüli négyzetméteráron juthat az érdeklődő. Moszkva a hatodik legdrágább európai fővárosnak számít ingatlanvásárlási szempontból a Global Property Guide felmérése szerint, mely helyezésben az is szerepet játszik, hogy befektetési szempontból nem a legjobb választásnak tűnik – a bérleti díjak emelkedését ugyanis már korántsem jellemzi a korábbi esztendők szárnyalása -, ráadásul kockázati tényezők is vannak szép számmal.
Chisinau, a sereghajtó
Akadnak azonban még kedvező ingatlanpiaci árakat kínáló európai fővárosok, mint például Berlin, ahol átlag körülbelül 3167 euróba kerül egy négyzetméter. Az olcsóbb célpontok között található ugyanakkor a szlovákiai Pozsony (1292 eurós), a lengyelországi Varsó (1175 eurós), a macedóniai Skopje (1125 eurós) avagy a moldovai főváros, Chisinau (Kisinyov) (917 eurós négyzetméterár).
Változik a helyzet a Baltikum térségében is: mostanáig Európa legkelendőbb ingatlanbefektetési lehetőségeit kínálták az országok, ám úgy tűnik, többek számára már „túl sok volt”, hogy az elmúlt években duplájára emelkedtek az árat. Litvánia fővárosában, Vilnius belvárosában mintegy 3792 eurós négyzetméteráron lehet lakáshoz jutni, míg a lettországi Riga központjában 3020 euróért.
—-Bérleti díjak: komoly különbségek a hozamban—-
Mely városokat érdemes célba vennie annak a befektetőnek, aki ki szeretné majd adni a lakását? Meglepő módon a legjobb hozamot Chisinauban érheti el: egy 120 négyzetméteres lakás havi bérleti díja mintegy 1300 euró, azaz a tulajdonos számára a vételár 14,13 százaléka egy év alatt mindjárt meg is térül.
Kelet-Európában sem rossz a helyzet: Varsóban 1958 euró, Szófiában 1100 euró, míg Pozsonyban 1300 euró egy luxuslakás átlagos havi bérleti díja. Ez azt jelenti, hogy a lakás árának több mint 10 százaléka visszahozható az egy éves bérlet díjából. Budapest már az „egyszámjegyű” kategóriába tartozik, az 1450 eurós átlagos bérleti díjjal évi 8 százalék feletti megtérülést lehet elérni.
Megéri lakást kiadni Chisinauban.
Csökkenő hozamok
A Global Property Guide elemzői ugyanakkor a hozamok mérséklődésével számolnak az elkövetkező időszakban pár nyugat-európai országban. A prognózisok szerint akár 4 százalékra vagy az alá is visszaeshet a hozam. Igaz, néhány főváros, mint például Madrid már elérte ezt a szintet, a megtérülési arány már 3 százalékhoz közelít a spanyol városban.
Az Európa legdrágább helyszínének számító Monacóban egy 120 négyzetméteres luxuslakást havonta valamivel több mint hatezer euróért lehet bérelni, amivel egy év alatt a vételárnak mindössze közel 2,5 százaléka térülne meg. Mindez a bérleti díjak visszaesésének köszönhető, Monacóba ugyanis – a kedvező adókörnyezet kihasználása miatt – tulajdonlási, s nem bérlési szándékkal érkeznek a tehetősebbek.
