Az amerikaiak gyanakodnak. Egyre többen vetik fel a sajtóban, hogy a NASA valamit eltitkol a Discoveryvel – illetve talán az egész űrprogrammal kapcsolatban. Az tény, hogy a Discovery még mindig a kilövőhelyen várakozik, és továbbra sem biztos, hogy kedden elindulhat 12 napos missziójára. Az amerikai sajtó hétfőn vezető hírként tálalta az űrsiklón talált hőszigetelőhab-repedést. A CNN több szakértő bevonásával kutatta, miként történhet egy ilyen hiba azok után, hogy gyakorlatilag nagyítóval vizsgálták át az űrrepülő védőburkolatát a mérnökök.
Emberi hiba vagy egyszerű konstrukciós probléma okozta azt a ceruzányi repedést a védőpajzson, ami miatt kétségessé vált a start. Ha konstrukciós hiba, akkor mi is történt volna, ha a szombati és vasárnapi vihar nem akadályozza meg a startot. A borúlátóbb szakértők azt mondják, hogy a start az első pillanattól kockázatos, és ezt a NASA el akarja titkolni a világ elől.
Természetesen van rizikó
Both Előd, a Magyar Űrkutatási Iroda igazgatója szerint a Discoveryt a NASA a lehető legnagyobb alapossággal készítette fel a startra, ami azt is jelenti, hogy minden lehetséges biztonsági próbát elvégeztek. Az eddigi űrrepülések tapasztalatai szerint a mostani start semmivel nem rizikósabb az eddigieknél, sőt talán a mostani óriási nyilvánosság a szokásosnál nagyobb elővigyázatosságra késztette az amerikaiak űrügynökségét.
A NASA szakemberei a világ legfejlettebb technológiáját használják az űrprogramjaikban, hiszen a világ űrkutatása összköltségvetésének – ami mintegy 40 milliárd dollár – az űrügynökség mintegy egyharmadát költi évente, s egy másik egyharmadnyi részt az amerikai hadsereg használ fel kutatásaihoz. Ez a hihetetlen összeg javarészt fejlesztésekben realizálódik, és például az emberi űrutazásokat teszi biztonságosabbá. A mostani kilövés mögött mintegy ezer ember munkája áll, amit többkörös ellenőrzéssel tesznek biztonságossá.
A magyar szakember a most talált repedésről annyit mondott, hogy egy mintegy ötven méter magas rakéta védőburkolatán elképzelhető ilyesmi. A kilövés szempontjából nem értékelte különösen nagy problémának a ceruzányi burkolatrepedést.
Both Előd kiemelte, hogy az amerikaiak nem kockáztatnának meg egy újabb kudarcot, hiszen ez az összes programjukra hatással lenne. Ha a Discovery missziója valamilyen oknál fogva sikertelen lenne, az évekkel hátráltatná a nemzetközi űrállomás elkészültét, az új űrteleszkóp megépítését és a Hubble javítását. Az bizonyos, hogy sikertelen misszió esetén – a 2010-ig tervezett űrsikló program – akár teljes leállításra is kerülhet.
Mit gondol az űrhajós?
Magyari Béla űrhajós mérnökként és repülőpilótaként azt gondolja, hogy az ilyen missziók résztvevőinek meg kell bízniuk a technikában és az azt kiszolgáló személyzetben. Természetesen nagyon nagy felelősséget jelent egy ilyen start engedélyezése, különösen úgy, hogy a múltban két misszió is katasztrófával végződött.
A szakember azt gondolja, hogy a világ legbonyolultabb szerkezeteinek egyikeként – mintegy 2 millió alkatrészével – az űrsikló olyan problémákat vet fel, amelyekkel eddig nem találkozhattak a mérnökök. Sajnos a meghibásodás lehetősége is fennáll egy ilyen összetetten működő rendszerben és nem szabad lebecsülni a legkisebb kockázattal járó tényezőt sem.
Az űrkutatás azonban folyamatosan olyan döntéseket hozott, amellyel egyre biztonságosabbá válik az űrutazás, a holdra szállástól napjainkig számos olyan vállalkozás valósul meg, amelynek rizikófaktora meghaladja a mostani startét.
Az idő sürget
Az tény, hogy a néhány éve történt katasztrofális baleset – a Columbia elvesztése – komolyan visszavetette az űrprogramot, és vele együtt a Nemzetközi Űrállomás építését is. Az USA kormánya egyre jobban érzi, hogy hátrányba kerülhet az újraindult űrversenyben, ami súlyos gazdasági és presztízsveszteségeket okozhat.
A NASA most látványos akcióval igyekszik visszaszerezni az adófizetők bizalmát és elhatározta, hogy „ha törik, ha szakad” akkor is fellövi a Discoveryt, ráadásul a Függetlenség Napján. A nemzeti ünnepben látják azt a lehetőséget, hogy bebizonyítsák: az űrügynökségre az amerikaiak büszkék lehetnek. A kilövés kockázata azonban még normál körülmények között is igen jelentős, egy baleset bekövetkezése ugyan a NASA szerint elképzelhetetlen, de mi történik, hogyha a start kudarcba fullad?
A hővédőpajzson most talált szigetelőhab-repedés komolyabb sérüléseket okozott a NASA tekintélyén, a ceruzányi hiba az űrprogram alapjait megkérdőjelező problémává nőheti ki magát. Az amerikaiak még emlékeznek az egy éve majdnem katasztrofális következményekkel járó startra. Most azt kérik számon az űrprogram tervezőin és megvalósítóin, hogy hová kerültek az adóból befolyó dollárok, az űrsikló javítására és fejlesztésére kifizetett 1,3 milliárd dollár mennyivel tette biztonságosabbá az amerikai jelképként tisztelt Discoveryt. Amerika tudni akarja az igazságot, biztonságos-e az űrrepülő, vagy újabb 7 nemzeti hőssel gyarapodik a Nemzeti Pantheon?
