Az augusztus végén megjelent, az elektronikus hírközlési szektort értékelő, kétévente publikált statisztikai gyűjtemény szerint Magyarországon jelentősen olcsóbbá vált egy átlagos mobilfelhasználó számára a telefonálás. A mobiltelefon-tarifákat illetően, az elmúlt három év alatt Magyarország az OECD-tagok között az utolsó helyről, 18 helyet előrelépve, az élmezőnybe került a mobiltelefonálás költségeit bemutató rangsorban.
Csökkenő DSL-tarifák
Hasonlóan kedvező folyamat tapasztalható a DSL, azaz a legelterjedtebb szélessávú internet-hozzáférést biztosító technológia árváltozását bemutató országrangsorban. Itt 2002 és 2004 között a negyedik legnagyobb árcsökkenést produkáló ország voltunk PPP (vásárlóerőparitás) alapon. A tanulmány számai szerint 2002 és 2004 között 33 százalékosos árcsökkenést produkált a DSL-techológia.
Javuló szolgáltatások
Az OECD kutatása megállapítja, hogy ugyancsak jelentős a javulás a távközlési szolgáltatások minőségi mutatóiban is. Míg 1993-ban átlagosan közel 3 évet kellett várni egy vezetékes telefonra, mára ez 12 napra csökkent. A jelentés továbbá kiemeli, hogy a 100 vezetékesvonalra jutó hibák száma 90-ben még 55 volt, mára gyakorlatilag nulla.
Az elektronikus hírközlési szolgáltatások elterjedtségében, használatában Magyarország a mobil szolgáltatásokat leszámítva az utolsó harmad első felében foglal helyet.
A gazdasági versenyképesség és a modernizáció szempontjából kulcsfontosságú szélessávú technológiák elterjedtsége bár elmarad az OECD élmezőnyétől, ám az összes internet-előfizetésen belüli aránya kimondottan magas (5. hely).
Elmaradás digitális műsorszórásban
Az egyetlen igazán kedvezőtlen üzenet a műsorszórás piacán a digitalizáció előrehaladásában látható. Míg a legtöbb OECD-ország már komoly lépéseket tett a digitális átállásban, addig Magyarországon (a piac szempontjából kevésbé jelentős műholdas technológiát leszámítva) egyelőre még csak a stratégiai célkitűzés biztos: 2012-re teljes átállás a földfelszíni-műsorszórás területén.
A magyarországi távközlési iparág figyelemre méltó teljesítményétől az infokommunikációs szektor egyéb területei (szoftver, hardver, egyéb IT szolgáltatások) se maradnak el. A 2004-ben kiadott IT Outlook szerint a magyarországi infokommunikációs szektor (ICT) GDP-n belüli közel 7 százalékos részaránya alig marad el a 3. helyezett Dél-Korea mutatóitól. Ezt a képet tovább pontosítja a most megjelenő kutatás, amiben a távközlési berendezések exportjának részaránya a teljes magyar termékexporton belül – a legdinamikusabb OECD-tagországi növekedés után – meghaladja a 14 százalékot, ezzel megközelítve a kimagaslóan első Finnország gazdasági teljesítményét.
