Napok óta a román elektronikus média és az írott sajtó helyszíni riportokban és beszámolókban arra hívja fel a közvélemény és az illetékes román hatóságok figyelmét, hogy ciánszennyezés veszélye lépett fel az erdélyi Érchegységben található Verespatakon.
Verespatakon és a vidék más településein évszázados hagyományra tekint vissza az aranybányászat. Az itt régóta működő aranybányák zagytározói – román sajtóközlések szerint – évek óta súlyos gondokat okoznak a környezetet súlyosan veszélyeztető nehézfémeket és ciánszármazékokat is tartalmazó ipari szennyvizeikkel és üledékeikkel. Ezért a román sajtó és a környezetvédelmi szakemberek jó ideje “holt folyónak” tekintik például a térség hegyeiből eredő, és a Marosba ömlő Aranyos folyót.
A mindeddig központi kormányzati szinten nyilvánosan nem kommentált sajtóinformációk szerint a dévai Mininvest nevű céghez tartozó verespataki aranybánya ciánszármazékot tartalmazó ülepítője nemrég szivárogni kezdett. A jelenségre állítólag az ülepítő környékén élő lakosok hívták fel a helyi hatóságok figyelmét.
A környezetet veszélyeztető bánya zagytározója ügyében területileg illetékes Fehér megyei prefektúra (a kormány területi megbízottjának hivatala) szerint az ipari tó gátjának átszakadása a közelében található harminc gazdaság teljes megsemmisülésével járna. A megyei hivatal egyik vezetője szerint a verespataki ülepítők gátjának megjavítása hatalmas összegbe kerül, arról nem is szólva, hogy a zagytározókat a bányák végleges bezárása után is felügyelni kell. A helyhatósági szervek a román kormánytól is támogatást várnak a megye területén található és ciánszármazékokat tartalmazó öt zagytározó rossz állapotban levő gátjai miatt fennálló környezetszennyezési veszély elhárításához – derült ki az idézett hírforrások tudósításaiból.
Mint ismert, a térségben készül hatalmas felszíni bányakitermelést nyitni az évekkel ezelőtt létrehozott Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) nevű kanadai-román részvénytársaság is, amely szintén ciántechnológiával akarja kivonni az ércből az aranyat.
