Élet-Stílus

A madárinfluenza ritka madárfajok kipusztulásához vezethet

Az Ázsiából nyugat és dél felé tartó madárinfluenza végleg kipusztíthat egyes, már évek óta igen ritkának számító madárfajokat Földünkről - vélekednek természetvédő szervezetek, amelyek egyetértenek: a vadmadarak tömeges leölése nem alkalmas eszköz a járvány megfékezésére.

Szakemberek attól tartanak, hogy a vadon élő madarak tömeges elpusztítása még szélesebb körben terjesztheti a vírust, mivel a megrettent madarak a fenyegetés hatására letérhetnek megszokott vonulási útvonalukról.

A brit Királyi Madárvédelmi Társaság (RSPB) szakvéleménye szerint különösen nagy veszélyt jelent a madárinfluenza, illetve az ellene vívott “harc” az alábbi fajokra: csíkosfejű nádiposzáta, borzas gödény, márványos réce, vékonycsőrű póli, kanalas partfutó. Ezek a fajok mind Szibériától délre vonulnak, s emiatt kapcsolatba kerülhetnek olyan madarakkal, amelyek szervezetében jelen van a halálos H5N1 vírus.

“A nevezett fajok egytől-egyig már veszélyeztetettnek számítanak. Egy újabb csapás, jelentse azt akár maga a vírus, akár az arra irányuló balsikerű kísérletek, hogy irtással vessenek véget a hatóságok a járvány terjedésének, katasztrofális következményekkel járhat” – vélekedett Andy Evans, az RSPB szóvivője.

“A madárinfluenza a vékonycsőrű póli kihalását eredményezheti – jelentette ki a Wetlands International természetvédelmi szervezet képviselője, Ward Hagemeijer. – E fajból már mutatóba is alig akad néhány példány, s a madárinfluenza vírusa végleg beteheti a kaput.”

Ugyancsak nagy veszély leselkedik a Földközi-tenger déli partvidékén áttelelő tarvarjúra (amely nem énekes-, hanem gázlómadár) és a vörösnyakú lúdra. Utóbbit a Birdlife International is a sebezhető (vulnerable) állományú fajok között tartja számon. A fennmaradt 88 ezer példány zöme öt pihenőhelyen tölti a telet a Fekete-tenger mellékén.

“Azok a fajok, amelyeknek körében pusztít a vírus, aligha hurcolják azt nagy távolságra magukkal. Így a fertőzés forrását feltehetően inkább olyan faj képezheti, amelynek egyedei egyáltalán nem, vagy alig mutatják a betegség tüneteit – állítja Adrian Long, a Birdlife nagy-britanniai szóvivője. – Annak ismerete nélkül, hogy mely fajok képezik a fertőzés forrását, el sem lehet kezdeni egy gyérítési program tervezését.”

Csehországban pánik tört ki a madárinfluenzától érzett rettegés hatására: az ország számos vidékéről érkeztek hírek arról, hogy a falvakban az emberek elpusztítják a vonuló madarak fészkeit, így vélve megakadályozni azok visszatérését jövő tavasszal. A legtöbb esetben füsti és molnárfecskék fészkei esnek áldozatul az emberi butaságnak. Sokan hálót feszítenek ki az istállók amúgy üveg nélküli ablaknyílására, hogy megakadályozzák füsti fecskék beköltözését és fészkelését a helyiségekben – közölte Lucie Hosková, a Cseh Madártani Társaság szóvivője.

A H5N1 vírust mutatták ki a brit karanténban elhullott papagájban

A madárinfluenza-vírus emberre is igen veszélyes H5N1 törzsét mutatták ki abban a papagájban, amely a minap pusztult el Nagy-Britanniában – közölte vasárnap este a brit agrártárca.
Az elhullott madár több mint háromszáz – dél-amerikai és tajvani – importpapagájjal együtt volt a karanténban. A brit állategészségügyi hatóságok a teljes szállítmányt leölték, és elkezdték annak vizsgálatát, hogy ezekbe az állatokba nem került-e át a H5N1 vírus. Ez az első eset, hogy Nagy-Britanniában kimutatták ezt a vírust.

A kormány közleménye szerint azonban az eset nem változtat Nagy-Britannia madárinfluenza-mentes státusán, mivel a fertőzött papagáj karanténban volt. A soros brit EU-elnökség mindazonáltal a vadon befogott, nem zárt telepeken tenyésztett élő madarak, köztük díszmadarak globális és teljes importtilalmát kezdeményezte a hétvégén a brüsszeli EU-bizottságnál a madárinfluenza terjedésének megakadályozása végett.

A brit javaslat szerint nemcsak azokból az országokból lenne tilos a szárnyasok uniós importja, amelyekben már bizonyítottan megjelent az emberre is veszélyes influenzatörzs, hanem a világ összes országából. Ben Bradshaw, a brit környezetvédelmi, élelmezési és vidékügyi minisztérium államminisztere a BBC-nek azt mondta: a brit javaslatnak Brüsszelben “komoly a támogatottsága”, és az egész világra kiterjedő importtilalom akár napokon belül életbe léphet.

Rendkívüli intézkedések Szlovákiában a madárinfluenza miatt

Rendkívüli intézkedéseket foganatosított a madárinfluenza veszélye okán vasárnap a szlovák kormány. Ennek értelmében a baromfitenyésztők és díszmadár-tulajdonosok szárnyasaikkal nem vehetnek részt kiállításokon és versenyeken, egyszersmind letiltották az ilyen jellegű rendezvényeket.

Vasárnapi sajtótájékoztatóján a Simon Zsolt, a szlovák kormány mezőgazdasági minisztere az intézkedést a madárinfluenzával fertőzött szárnyasok törökországi, romániai és Egyesült Királyság-beli előfordulásával indokolta. A nyílt téri baromfinevelők a rendelet értelmében meg kell tegyenek minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy a baromfiállományuk ne érintkezhessen a szabad röptű madarakkal.

Szükség esetén a baromfinevelők ennek megakadályozása érdekében akár védőhálót is kötelesek húzni az állományuk fölé. A miniszter ezzel együtt vadászati tilalmat rendelt el. Ennek értelmében minden vadon élő szárnyasra tilos vadászni. Kivételt csak a madárinfluenza előfordulásának vizsgálatát szolgáló kilövések képeznek.

Madárinfluenza: a horvát hatóságok intézkednek

A horvát hatóságok elővigyázatossági intézkedéseket tettek, hogy megelőzzék a madárinfluenza vírusának elterjedését, miután az ország keleti részén fekvő Zdenci tó mellett talált tizenkét hattyútetemből vett mintákban kimutatták e vírus jelenlétét. Az intézkedések egyikeként levágják az összes szárnyast a szóban forgó halastó körül a tó partjától számított három kilométeres távolságig. A mezőgazdasági minisztérium megtiltotta a vadászatot a vadon élő madarakra, és felszólította a helyi lakosságot, hogy ne engedje ki háziszárnyasait a szabadba, tartsa elzárva baromfiállományát. A rendőrség lezárta az Orahovica és Nasice között fekvő halastó környékét.

Pénteken erősítették meg hivatalosan a madárinfluenza vírusának felbukkanását Horvátországban. A zágrábi hatóságok szerint egyelőre nem ismeretes, hogy a madárinfluenza vírusának legveszedelmesebb, H5N1 törzséről van-e szó, arról, amelyik 2003 óta több mint hatvan emberrel végzett Ázsiában, és amelyet nemrégiben Törökországban és Romániában is észleltek.

További ellenőrzésre elküldték a horvátországi mintákat a nagy-britanniai Weybridge-be. Az ottani laboratóriumtól várják a vírustörzs pontosítását. Az újabb vizsgálat eredményei a jövő hét elejére várhatók, de az Európai Bizottság már jelezte, hogy a Horvátországból származó baromfiimport betiltására készül.

A vonuló madarak egy horvátországi szakértője, Dragan Radovic úgy vélekedett egy nyilatkozatában: korántsem biztos, hogy a madárinfluenzában horvát területen elpusztult hattyúk Románia vagy Törökország felől jöttek. Ezek a “vörös csőrűnek” nevezett hattyúk olyan populációhoz tartoznak, amely egész Európa területén mindenhol megtalálható. Egyedei képesek több száz, több ezer kilométert repülni kis pihenőkkel. Bárhol járhattak előzőleg Európában. Van valahol Európában egy góca a madárinfluenzának, amelyet még nem ismerünk – fejtette ki véleményét a szakember.

A madárinfluenza újabb fészkét fedezték fel Oroszországban

A madárinfluenza újabb fészkét fedezték fel Oroszországban, az urali Cseljabinszki területen – idézte az egészségügyi szolgálat illetékeseit az orosz Interfax hírügynökség. Harmincegy elpusztult madarat találtak Szunali faluban, és közülük haton már diagnosztizálták a madárinfluenzát. Előző nap az állategészségügyi hatóságok azt a gyanújukat jelezték, hogy a kór kiterjedt 24 újabb helységre, amelyek közül húsz a Novoszibirszki, három a Kurgani s egy a Sztavropoli területen fekszik. Összesen hét orosz területet érintett az állatbetegség azóta, hogy júliusban megjelent az országban.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik