A mesehangulatú Karlovy Vary, avagy német nevén Carlsbad, a melegvizű Teplá folyó partján terül el, s Csehország legnyugatibb tartományának fővárosa. A földfelszín alatti vizeknek köszönhetően a város 54 000 lakosára évente 70 000 gyógyfürdőzni vágyó vendég jut, ami nem meglepő, hiszen Karlovy Vary hosszú évszázadok óta a legrangosabb európai fürdővárosok közé tartozik, s báját a ’vörös évtizedek’ ellenére sem vesztette el.
A város kellős közepén felhúzott hatalmas, otromba szocreál szállodát, valamint a város peremén terpeszkedő lakótelepeket leszámítva a belvárosi épületek ma is lenyűgözőek. A sétákat, vagy ahogy itt mondják promenádozásokat, még hangulatosabbá teszi, hogy a magas úri házak frissen festett vidám színekben pompáznak: az elmúlt 15 évben szinte minden belvárosi házat felújítottak, s azok teljes mértékben visszanyerték századeleji szecessziós (illetve Art Nouveau-s) pompájukat.
|
A híres fürdőváros neve szó szerint ’Károly forrását’ jelenti, és IV. Károly cseh király és római császárról nevezték el az 1350-es években. A legenda szerint, az uralkodó éppen a térségben vadászott, s egy zergét üldözött, amikor a vad és vele együtt a király kutyája is, hirtelen a mélybe vetette magát.
Mire a csapat leért a völgybe már csak az élettelen kutyát lelte egy melegvízű forrásban. A szomorú veszteség ellenére Károly királyt annyira lenyűgözte a hely szépsége, hogy néhány évvel később városi jogokkal ruházta fel Karlovy Vary-t, megalapozva evvel a fürdőváros fényes jövőjét.
Az ominózus vadászat óta igencsak számos híresség kereste fel a fürdővárost. Ennek tudható be, hogy a XVII. századtól kezdve, eleinte kézzel írva, majd később nyomtatásban, minden évben megjelent a várost gyógyulás céljából látogatók listája. A teljesség igénye nélkül néhányan közülük: Goethe, Nagy Péter orosz cár, Beethoven, Gogol, Sigmund Freud, Antoni Dvořák, Karl Marx, Brahms, Richard Wagner…Liszt Ferenc és Arany János.
A poharak titka
Az első kora reggeli sétám alkalmával nem nagyon értettem, hogy miért cipel szinte minden sétáló furcsa formájú csőrös pohárkát magával, de kis utánajárással kiderítettem: nem véletlenül lett ez a helyi divat. A csőrpoharak külön erre a célra születtek: a meleg és ásványi anyagokban gazdag víz optimális szürcsölését hivatottak elősegíteni. A város különböző pontjain elhelyezett kutakból csordogáló termálvízből (42-72 fokos) bárki ingyenesen ihat, s a legtöbb gyógyulnivágyó – orvosi előírásra – meg is teszi. Igen muris látványt nyújtanak, amint párba, vagy kisebb csoportokba szerveződve, a folyóparton korzóznak: külső szemlélő számára nagyon egészségesnek és nyugodtnak tűnnek.
A vízkúra jótékony hatása már régóta ismert, de igazából csak a XVII. századra lett olyan népszerű, hogy a forrásvíz szürcsölés javasolt adagja akár a napi 50 – 70 csészét is elérhette, a XVIII. századra pedig már külön tudománynak számított a balneológia (gyógyvízkúrák különböző válfajai). Ekkor született meg az első holisztikus gyógyprogram is: gyógyvíz ivás közvetlenül a forrásból (illetve annak a kútjából), rendszeres séta, fürdőzésekkel és masszázsokkal tarkítva… könnyű megszokni.
|
Köztudott, hogy a jó közérzet és az egészség, a tartalmas de kiegyensúlyozott életmóddal egyenes arányban összefügg. A gyógyulást nemcsak a gyógyvizek és a ’Varázshegy’ hangulatú procedúrák segítik, hanem a várost körüllengő nyugodt életmód is. A koncertek a promenádon, a gyógyvízszlopálás, a felemelő – néhol úri – légkör és a séták a várost körülölelő erdőkben, mind aktív részét képezik a gyógyterápiának.
A gyógyvíz nem az íze miatt népszerű – e téren engem leginkább a záptojásra emlékeztetett – , de kúraszerű (javasoltan három hét) fogyasztása nagyon jótékonyan hat az emberi szervezetre: kitisztítja a lerakódott káros elemeket és elősegíti az ásványianyagok és vitaminok felszívódását. Elsősorban emésztési zavarok, cukorbetegség, izületi promlémák és a magas koleszterinszint orvoslására használják a karlovy vary-i gyógyvizet, de légúti megbetegedések és vesebántalmak gyógyítására is alkalmas.
A cseh Unikum, avagy a Becherovka története
A csehek fejenként átlag 157 liter sört fogyasztanak évente, s ezzel világelsők a ranglistán, de Karlovy Vary-ban járva mégis egy másik italról kell megemlékeznünk, mégpedig a híres Becherovkáról. Kétszáz évvel ezelőtt Plettenberg-Mietingen hercege gyógyulás céljából ellátogatott a fürdővárosba, ahova elkísérte őt angol személyi orvosa Dr. Forbig is. Mindketten a város eminens patikusánál, Josef Bechernél szálltak meg, ki híres volt arról, hogy még szabadidejében is gyógyitalokat kotyvasztott.
|
Mintegy 40 éven keresztül gyógyszerként árusították a likőrt, s csak a fiatalabb generáció, Johann Becher fogott bele a nagyüzemi gyártásba. A gyár tulajdonjoga egészen 1945-ig a Becher család kezében volt, ekkor államosították, s az ötvenes években majdnem csődbe is ment. Csak a likvidálás céljából odahelyezett lelkes igazgatónak köszönheti, hogy mégiscsak dugába dőlt a terv: felszámolásból felszárnyalás lett, s a gyár ma is működik…