Fantasztikus erődök, csodálatos tengerpartok, történelmi épületegyüttesek, tiszta víz, mélytengeri halászat, búvárkodás, szabadtüdős merülés (snorkeling), trópusi tájak, vitorlázás, zene, szivarok és régi autók – így jellemzik az útikönyvek a Karib-tenger legnagyobb szigetét, Kubát.
Varadero, a szocializmus megmentője
Castro szocializmus-mentő teóriáját Varadero kiválóan igazolja: az egész amerikai kontinens legnagyobb piros lámpás negyedéből a kilencvenes évek végére nemzetközi turistaparadicsomot alakítottak ki. A szállodák, bárok, nightclubok, diszkók mellett immár úszómedencék, golfpályák várják a látogatókat, és hála a kitartó razziáknak, az örömlányok legnagyobb része Havannába, a fővárosba tette át székhelyét.
Varadero egyébként Havannától körülbelül százhúsz kilométerre keletre található, egy tengerbe benyúló félszigeten. Partja 19 kilométer hosszú, a sziget északkeleti részén, ahol kevés a mocsár, a mangrove-ingovány.
A kubai időjárásról
“En Cuba siempre hay buen tiempo.” Kubában mindig jó az idő – büszkélkedik a cuba.cu honlap, ami némileg túlzásnak is nevezhető, merthogy előfordul, hogy tíz napból nyolcban esik az eső, még abban az évszakban is, amikor elvileg száraznak kellene lennie a klímának, és az is igaz, hogy évente legalább egyszer hurrikán vonul át szigeten. Az is bizonyos azonban, hogy többnyire azért süt a nap, és az évi 25 fokos középhőmérséklet azt sejteti, hogy nem sarkvidéki túlélőtúrára kell készülnie az odalátogató turistáknak. “Télen” egyébként 21 fok az átlaghőmérséklet…
Mikor érdemes Kubába utazni?
Nevezetességei közé tartozik egy hatalmas „kabaré-épület”, amely Matanzas környékén található, és amelyet egy régi erődből alakítottak ki. A szabadtüdős merülés (snorkeling) és a búvárkodás különösen érdekes attrakció ezen a vidéken. Van itt persze akvárium is, aki nem akar a víztükör alá merülni, az is megnézheti a tenger különleges állatvilágát.
Varaderóban rendeznek karnevált is, ám a környezet nem igazán hasonlít a kubai mindennapok, a közemberek hangulatához. Valahogy mesterkéltnek tűnik az ezerdolláros egy főre eső GDP-vel rendelkező ország átlag-életszínvonalához képest a golfpálya, az akvárium vagy a luxusszállodák miliője.
Ahol a miniszterelnök nyaralt/telelt
A Varadero Beach-en, a Melia Las Americas szállodában szállt meg Magyarország miniszterelnöke az elmúlt hetekben. A luxushotelben teniszezési lehetőség mellett konditerem és több úszómedence is a vendégek rendelkezésére áll. A Magyar Hírlap információi szerint éjszakánként 200 dollár a legalacsonyabb ár ebben a szállodában
Egy kis földrajz…
Kuba nagy része síkság, amely vagy lápos vagy nem, de a tengerpart jelentős része is ingoványos, mangrove-mocsarakból áll. Az ország északi partja, Havanna, Matanzas, illetve a kedvelt üdülőhely, Varadero mentes ezektől a negatív tényezőktől, és ugyanez mondható el a Guantanamói-öböl környékéről is délkeleten. Bővebben >>
Havanna, az aládúcolt erkélyek városa
Aki repülővel érkezik Kubába, elsőként Havannával, a fővárossal ismerkedhet meg. Több mint kétmillióan laknak itt. A szűk sikátorairól és art-deco pompájáról egyaránt ismert régi Havanna szétesőben van: lepusztultak az évszázados műemlékek, és sok ház mára alkalmatlanná vált a lakhatásra.
A vakolat hullik, az erkélyeket (jó esetben) gerendák támasztják alá, hogy ne szakadjanak le, pénz pedig alig akad, amiből fel lehetne újítani az összeomlóban lévő, amúgy a világörökség védelme alá helyezett negyedeket. Az utóbbi időben némileg javult ugyan a helyzet, de alapjában véve nem sok változott Havannában.
Egy kis történelem…
Fidel Castro 1959-ben egy gerillahadsereg élén szerezte meg a hatalmat Kubában. Azóta is vaskézzel irányítja az országot, hosszú időn át szovjet támogatással. Moszkva a hatvanas évektől kezdve három évtizeden át segítette a latin-amerikai országot, amely a Szovjetunió felbomlása, a segélyek leállítása után komoly gazdasági válságot élt át. (1990 óta ugyanis nem érkezik Moszkvából a korábban évi 4-6 milliárd dollárt kitevő segély.) Havanna jelenlegi gazdasági nehézségeit az USA embargójával magyarázza, amely 1961 óta van érvényben. Bővebben >>
A spanyol gyarmati uralom emlékei szintén érdekesek: Havanna városi múzeuma, a San Cristobal-katedrális és az előtte lévő tér, vagy a Castillo de la Fuerza mindenképpen a turisták egyik célpontja kell, hogy legyen. A Castillo de la Fuerza egyébként az Újvilág második legrégebbi katonai erődítménye (egyébként nem az egyetlen erőd a mai Havanna területén).
Hemingway nyomában járva, felkereshetjük az amerikai író kedvelt bárjait, a La Floriditát és a La Bodeguita del Mediót. A La Bodeguitában Nat King Cole, Errol Flynn és Frank Sinatra ugyancsak feltűnik – ha csupán fotón is, de a múltbéli hírességek arcképei az egykori turistaparadicsom vonzerejére emlékeztetnek. A nemrégiben itt járt hírességek közé tartozik Ted Turner, a CNN tulajdonosa, továbbá a színészek és rendezők közül Jane Fonda, Martin Scorsese, Robert De Niro, Francis Ford Coppola vagy Robert Redford.
San Francisco de Paula – ez a neve annak a dimbes-dombos városrésznek, ahol egykor Ernest Hemingway lakott. Huszonegy évig élt itt, a Finca Vigiában. A szobák, az üres rumosflaskák és más berendezési tárgyak ma is körülbelül ugyanúgy néznek ki, mint az író halálakor, 1961-ben.
