A hivatalos jelentések szerint eddig mintegy 22 500 halottat követelt a Mianmaron végigsöprő ciklon, és 41 ezer eltűnt személyt tartanak nyilván. Az ENSZ élelmezési világprogramja szerint a hajléktalanná vált emberek száma elérheti az egymilliót is. A ciklon tengeri árhullámot is okozott, amely a szárazföldre benyomulva 3,5 méter magasságban elárasztotta a mélyen fekvő deltavidéket. Az embereknek nem volt hova menekülniük előle. Az áradás elmosta vagy törmelékkel terítette be az utakat, ledöntötte az áram- és telefonvezetékeket.
Nyugaton hurrikán, keleten ciklon
A ciklon sok csapadékkal és erős széllel járó markáns légköri jelenség, az óceánok fölött keletkezik: a délről érkező páradús, meleg levegő az északi hideg áramlatokkal keveredik, és a föld forgása, vagyis a Coriolis-erő miatt örvénylő mozgásba kezd az északi féltekén az óramutató járásával ellentétes irányba. A trópusi ciklont a Karib-tenger környékén hurrikánnak, a Csendes-óceán térségében tájfunnak nevezik. Mivel a déli meleg vizekből folyamatosan érkezik az utánpótlás, akár ezer-kétezer kilométer is lehet a ciklon kiterjedése. Már az óceán fölött „kitör” a jelentős csapadékkal és erős széllel járó vihar, amit a két légréteg közti nagy légnyomáskülönbség a szárazföld felé hajt – mondta el a FigyelőNetnek Bozóki István, az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) munkatársa.
A Katrina hurrikán az űrből 2004 tavaszán – Képgaléria!
Gyakoriak az olyan trópusi ciklonok, amelyek nem érik el a szárazföldet, ezért a közvélemény számára nem is válnak ismertté. A szárazföldet a tájfun hatalmas mennyiségű esővel és óránként akár 200 kilométer/órát meghaladó széllel éri el. A csapadék mennyisége óránként 50-100 milliméter is lehet, ami – ha nem vezetik el megfelelően – kisebb katlanokban lezúdulva többméteres áradást is okozhat – fogalmaz a szakember. Sem a tomboló szél, sem a rohanó ár ereje nem szorul különösebb magyarázatra: ahol végigvonul, óriási pusztítást végez.
A szegényeket a ciklon is húzza
A rombolás mérete azonban nagyban függ a ciklon által sújtott térség gazdasági és társadalmi fejlettségétől. A 200 km/órás szelet még a legmodernebb épületek is nehezen viselik el, nem nehéz elképzelni, hogy mit tesz a rosszul megépített, szegényes viskókkal. A hirtelen jött áradás pedig egyszerűen elsodor mindent, ami az útjába kerül, és annál nagyobb kárt okoz, minél kevésbé megoldott a víz elvezetése. A környék fejlettsége magyarázza tehát, hogy egy hasonló erejű ciklon mérhetetlenül nagyobb pusztítást végez Délkelet-Ázsia elmaradottabb térségében, mint például az Egyesült Államokban.
Képgaléria a Mianmaron végigsöprő ciklon pusztításáról
Mianmarban a legtöbb halálos áldozatot a vihar korbácsolta tengerár szedte. A tengerparti fejlesztések a mangroveerdők kiirtásával jártak az országban, így eltűnt a lakott területek és a vihar által magasra szökő tengerhullámok közötti ütközőövezetként, természetes védműként szolgáló erdősáv. Mianmar esetében a tragédiát súlyosbította, hogy a tengerparti sávban növekedett a népsűrűség – vélte a Délkelet-ázsiai Országok Szövetségének (ASEAN) egyik vezetője.
Hazánk nincs veszélyben
A több mint 200 ezer emberéletet követelő 2004-es ázsiai tengeri szökőár után egy tanulmány már rávilágított arra, hogy a cunami kisebb pusztítást okozott olyan területeken, ahol egészséges mangroveerdők élnek. Srí Lankán például mindössze ketten haltak meg olyan faluban, amelyet sűrű mangroveerdők és bozótok öveznek, viszont hatezren a hasonló „védművet” nélkülöző szomszéd faluban. Ennek az a magyarázata, hogy a sós vizet jól tűrő örökzöld növények gyökérrendszere jelentősen gyengíti a hullámok energiáját.
Mivel a trópusi ciklonok kontinensünktől délre, a nyílt óceán fölött alakulnak ki, jellemzően már nem érik el Európát. Az pedig, hogy a mianmarihoz hasonló erejű ciklon betörjön Magyarországra, teljesen ki van zárva. A jelenség a szárazföld felett 2-4 nap után elveszti utánpótlását, a Kárpátok hegylánca pedig újabb védelmet nyújt. Intenzív hidegfrontok azonban kialakulhatnak, ennek lehettünk tanúi idén húsvétkor, amikor erős szelet és havazást hozott egy ciklonáris áramlás.
Magyarországon csak húsvéti havazás jöhet
Korábban írtunk róla, hogy az erős lehűlés, a változékony időjárás teljesen megszokott jelenség a tavasz első két hónapjában. Egyszerű légköri okai voltak, hogy míg húsvét vasárnapján kellemes meleg volt, a hétfő jelentős lehűléssel és hóval köszöntött az országra – mondta el akkor Nadrai Attila meteorológus, az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársa. Március végén már viszonylag „magas a nap állása”, azaz a napsugarak nagyobb szögben érik a földfelszínt. Ennek köszönhetően a talaj és az alsóbb légrétegek hirtelen felmelegszenek, ami elhiteti velünk, hogy vége a télnek.
A levegő felsőbb rétege azonban ilyenkor még hideg, nem is beszélve a sarkkörön túli légtömegekről. Az alsóbb rétegek felmelegedése és a délről beáramló meleg levegő időről időre helyet cserél az északról érkező és magasabban elhelyezkedő levegővel. Ebből alakul ki a ciklonális áramlás, a ciklonok, amelyek ilyenkor meghatározzák az időjárásunkat. A ciklon „meleg oldalán” 20-25 fokot mérhetünk, süt a nap, majd akár órákon belül megérkezik a ciklon „hideg oldala”, amely erős lehűlést, esőt és akár havat hozhat.
