A hétfőihez hasonló erős lehűlés nem ritka márciusban, a változékony idő is teljesen megszokott jelenség a tavasz első két hónapjában – gondoljunk csak a „bolondos” április népi elnevezésre – mondta el a Figyelőnetnek Nadrai Attila meteorológus, az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársa. Meglepő lehet viszont a húsvéti havazás, és a hó nagy mennyisége.
Csalóka a meleg
Ennek ellenére nem kell a klímaváltozás okozta szélsőségekre gondolni, a jelenség beleillik az ilyenkor szokásos ingadozásba. Ha a húsvéti havazáson csodálkozunk, vegyük figyelembe, hogy idén nagyon korán köszöntött be az ünnep. Egyszerű légköri okai vannak annak is, hogy míg vasárnap kellemes meleg volt, a hétfő jelentős lehűléssel és hóval köszöntött az országra. Március végén már viszonylag „magas a nap állása”, azaz a napsugarak nagyobb szögben érik a földfelszínt.
Fagyosan telt az ünnep (fotó: MTI)
Ennek köszönhetően a talaj és az alsóbb légrétegek hirtelen felmelegszenek, ami elhiteti velünk, hogy vége a télnek. A levegő felsőbb rétege azonban ilyenkor még hideg, nem is beszélve a sarkkörön túli légtömegekről. Az alsóbb rétegek felmelegedése és a délről beáramló meleg levegő időről időre helyet cserél az északról érkező és magasabban elhelyezkedő levegővel.
Még csütörtökig
Ebből alakul ki a ciklonális áramlás, a ciklonok, amelyek ilyenkor meghatározzák az időjárásunkat. A ciklon „meleg oldalán” 20-25 fokot mérhetünk, süt a nap, majd akár órákon belül megérkezik a ciklon „hideg oldala”, amely erős lehűlést, esőt és akár havat hozhat. Kedden és szerdán még esik némi hó az országban, ami azonban hamar el is olvad. Csütörtöktől erősödik a felmelegedés, a mostani hideget okozó légtömb északra húzódik vissza – éleszti fel a tavaszhoz fűződő reményeinket Nadrai Attila.
A hirtelen erős lehűlés és a hó megviseli az állat- és növényvilágot, de a természet „erősebb annál”, hogy komoly gondokat okozzon – mondte el lapunknak Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetségének (MTvSZ) klímaváltozási programvezetője. A melegben előbújó rügyeknek természetesen árt a fagy, de elég ellenállók ahhoz, hogy a néhány napos hideget átvészeljék.
Túlélik
Könnyebb a helyzet ott, ahol hó is hullott – ez véd a fagytól – de a rügyek komoly károsodásához keményebb és hosszabban tartó mínuszok kellenek. Az állatok is téli tartalékaik végén járnak, de veszély nem fenyegeti őket sem. Elképzelhető viszont, hogy egyes gyenge, beteg egyedek már nem bírják a hirtelen jött megpróbáltatást, de komoly gondot az állatvilágban sem okoz az időjárás.
Etetésre nincs szükség (fotó: MTI)
A hétfői hidegben a rovarok visszahúzódnak, így az énekes madarak egy-két napot kénytelenek koplalni – fogalmazott Berényi Zsombor, a Magyar Madártani Egyesület munkatársa. A madarászok nem javasolják az etetést, elég a fagypont feletti hőmérséklet és néhány napsütéses óra, és a madarak megtalálják a kellő táplálékot.
A kullancstól nem szabadulunk
Túlélik a lehűlést a rovarok is. Az egyik legkellemetlenebb ízeltlábú, a kullancs gyakorlatilag mindent kibír. Ahhoz, hogy állományukban jelentős visszaesés következzen be, 15-20 fokos meleg után hirtelen -15 fokos hőmérséklet kellene.
Ha a lehűlés olyan gyors, hogy a vérszívóknak már nincs idejük elbújni, már mérhető lenne a pusztulás. Erre azonban szinte semmi esély, a kullancsokat egyes területeken már a gyenge februári napsütés is előcsalogatta – mondja a szakértő.
