Az EU-s politikusok és sportvezetők szlovéniai megbeszélésén elhangzott: a sportnak nem lehet köze a mostani politikai helyzethez, és a korábbi olimpiai bojkottok megmutatták, hogy csak korlátozott hatás, befolyás érhető el. Jacques Rogge, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke vasárnap szintén a bojkott ellen emelt szót.
A zavargások múlt hétfőn, a Kína elleni sikertelen tibeti népfelkelés 49. évfordulóján kezdődtek, amikor a pekingi seregszemle ellen tiltakozó több száz tibeti emigráns megpróbált Indiából Tibetbe eljutni.
Az erőszakos cselekményeknek a hivatalos kínai adatok szerint eddig 14 halálos áldozata volt, a száműzetésben élő tibetiek azonban 80-100 halottról beszélnek.
Az olimpiai szervezőbizottság (BOCOG) szerint a tibeti helyzet nem befolyásolja az augusztusi játékokat.
„Minden kísérletet visszautasítunk, amely arra irányul, hogy politikai síkra terelődjön az olimpia ügye” – közölte még vasárnap Szun Vej-tö BOCOG-szóvivő.
Az olimpia igazi arca? Tibeti szerzetes egy, a kínai olimpiai érzületet kétségbe vonó plakát mellett (AFP)
A NOB által el nem ismert tibeti olimpiai bizottság első embere, Wango Tethong a múlt héten éles hangvételű levelet küldött Rogge-nak, melyben leszögezi: a NOB és szponzorai elmulasztották emlékeztetni a kínai kormányt arra az ígéretére, mely szerint javít az emberi jogok helyzetén.
„Az önök gyáva hallgatása bátorította fel Pekinget arra, hogy folytassa a tibeti elnyomó politikáját” – tette hozzá.
Bírál a világsajtó
A világsajtó mindeközben keményen bírálja a kínai vezetést a lhaszai fellépés miatt. A bécsi Der Standard cikkében kifejti, hogy ha Kína túl keményen jár el az ügyben, azzal az olimpia bojkottját kockáztatja.
Az olasz Corriere della Sera szerint a pekingi kormánynak el kell döntenie, hogy enged-e a nemzetközi nyomásnak, vagy összevérzi az ötkarikás lobogót. A zürichi Tages-Anzeiger még szigorúbban fogalmaz: „Ha Rogge még most is a hallgatást választja, akkor a NOB elveszti minden szavahihetőségét.”
A dalai láma ugyanakkor nem szólított fel az olimpia bojkottjára. „A kínai népnek szüksége van arra, hogy büszkének érezhesse magát. Kína megérdemli, hogy otthont adhat az olimpiai játékoknak. Emlékeztetni kell Pekinget arra, hogy megfelelő
vendéglátónak kell lennie” – mondta.
A dalai láma józanságra intett (AFP)
Nagyobb nyomást sürget a német emberi jogi biztos
Nagyobb nemzetközi nyomást sürgetett Pekinggel szemben a tibeti konfliktus kapcsán a német kormány emberi jogi biztosa. Hétfői nyilatkozatában Günter Nooke hangsúlyozta: Kína számára világossá kell tenni, hogy nem tanúsíthat ilyen magatartást saját kisebbségeivel szemben.
A német kormány megítélése szerint Tibetben elnyomás uralkodik, durván megsértik az alapvető emberi jogokat, s mindezért a kínai kormányt terheli a felelősség – jelentette ki a konzervatív politikus.
Nooke szerint lehetőleg el kell kerülni a nyári olimpiai játékok bojkottját, de kialakulhat olyan helyzet, hogy nem marad más lépés. „Ebből kiindulva figyelmeztetnünk kell a kínai vezetést felelősségére” – hangsúlyozta a berlini kormány képviselője, utalva arra: olyan olimpiát semmiképpen sem szabad rendezni, amely egyfajta „külső ragyogással” igyekezne leplezni az állandó emberi jogsértéseket.
A német emberi jogi biztos annak a nézetnek adott hangot, hogy a tibeti konfliktust meg kell vitatni az Európai Unió keretein belül, s napirendre kell tűzni az ENSZ Genfben székelő Emberi Jogi Tanácsában is.
Nyilatkozatában elismerte, hogy Kína mindeddig figyelmen kívül hagyott mindenfajta nemzetközi tiltakozást az emberi jogsértésekkel kapcsolatban. Úgy vélekedett azonban: az olimpiai játékok közeledtével a kínai vezetésnek aligha fűződik érdeke ahhoz, hogy a nemzetközi közvélemény előtt elnyomó rezsimként tűnjön fel.
Ezért reményének adott hangot, hogy Peking „fogékonyabb” lesz a mostani – teljes mértékben jogos – bírálatokkal szemben.
Bojkottra szólítják a MOB-ot
A Tibetet Segítő Társaság a NOB mellett Schmitt Pált, a Magyar Olimpiai Bizottság elnökét is arra kérte, hogy fontolják meg az idei nyári játékok bojkottját és fejezzék ki tiltakozásukat Peking felé. Schmitt azt mondta: az olimpia nem a politikáról, hanem sportról és kultúráról szól, a bojkott pedig nem változtat meg semmit.
A szervezet közleményében jelzi, hogy “az elmúlt közel 50 év alatt lezajlott események Tibetben egyértelműen bizonyították, hogy a Kínai Népköztársaság vezetőinek egyáltalán nem áll szándékában Tibetben a tragikus emberjogi helyzeten változtatni.”
“A jelenlegi súlyos és a nemzetek számára teljesen elfogadhatatlan helyzet, legkevesebb 120 halálos áldozatot, rengeteg szenvedést, sérülést és letartóztatást hozott magával az olimpia évében. A játékok jogát azzal a feltétellel kapta meg Peking, hogy az emberi jogok siralmas állapotán mindenképpen javít Kína egész területén, beleértve Tibetet is” – hangsúlyozza.
A felhívást közzétevő Tibetet Segítő Társaság Alapítvány közleményében kitér arra is, hogy tisztában van az olimpia jelentőségével, de ahogy fogalmaz: “az egyéni és kis közösségi érdekeket mindenképpen megelőzik az emberiség további sorsának legfontosabb kérdései.”
“Az olimpia nem a politikáról, hanem sportról és kultúráról szól, mint azt Jacques Rogge, a NOB elnöke is kifejtette nemrég” – reagált Schmitt Pál, a MOB elnöke. “A játékok nem arra valók, hogy megváltoztassák egy hatalmas ország politikáját, amely egyébként is tagja az ENSZ-nek, a Biztonsági Tanácsnak. Olimpiai szemszögből nézve a kínaiak egyelőre maradéktalanul teljesítik azt a szerződést, amit a NOB hét éve kötött a várossal: mind a 205 résztvevő ország versenyzői vízummentesen léphetnek kínai földre, a külföldi sajtó szabadon, bármiről tudósíthat, a létesítmények kifogástalanok, és komoly kulturális programot állítottak össze a szervezők.”
Ami pedig a bojkottot illeti, az olimpiai játékok története egyértelműen megmutatja, hogy a korábbi bojkottok semmit sem változtattak meg, semmilyen eredményt nem értek el, viszont tönkretették az érintett sportolók álmait. Egyébként az imént olvastam a Frankfurter Allgemeine Zeitungot, amelyben maga a dalai láma nyilatkozta, hogy ellenzi az olimpia bojkottálását, és bízik abban, Kína jó házigazdája lesz a játékoknak. Azt viszont mindenképpen szeretné, hogy tanulmányozzák gondosan a tibeti eseményeket, és kezdődjék komoly dialógus az érintettek között.”
A jelenlegi zavargások múlt hétfőn, a Kína elleni sikertelen tibeti népfelkelés 49. évfordulóján kezdődtek, amikor a pekingi seregszemle ellen tiltakozó több száz tibeti emigráns megpróbált Indiából Tibetbe eljutni.
Az erőszakos cselekményeknek a hivatalos kínai adatok szerint eddig 13 halálos áldozata volt, a száműzetésben élő tibetiek azonban 80-100 halottról beszélnek.
