Rekordévnek bizonyult 1996. a nyugat-európai privatizáció szempontjából, s a befektetési bankárok úgy vélik, 1997 is hasonlóan mozgalmas lehet – írta a The Wall Street Journal (WSJ) című üzleti napilap.
A J. P. Morgan befektetőház arra számít, hogy a nyugati kormányok a tavalyi 43 milliárd dollárnál jóval többet, 53 milliárd dollár értékű részvényt adnak a tőzsdén keresztül magánkézbe. Bár nem minden tervezett ügylet valósul meg, s a befektetőház tavaly maga is 55 milliárd dollár értékű privatizációt várt, a 78 százalékos arány sokkal jobb az előző évek mutatóinál.
1997. valószínűleg nem bővelkedik majd az előző évihez hasonló nagyszabású ügyletekben – amikor a Deutsche Telekom német távközlési vállalat 20,3 milliárd márkás részvénykibocsátása Európában minden idők legnagyobb induló nyilvános kibocsátása volt -, de lesznek “nehézsúlyú” ajánlatok. Az idénre várt “megaüzletek” közé tartozik az olasz Societa Finanziara Telefonica per Azioni (Stet), bár még nem tudni, hogy a Telecom Italiával tervezett fúziója milyen értékű lesz. A francia France Telekom részvényeinek ötöde becslések szerint 5-8 milliárd dollárt hozhat, a világ vezető energetikai cégei közé tartozó olasz Ente Nazionale Idrocarburi SpA (ENI) harmadik részvénycsomagjának eladásából pedig legalább 6 milliárd dollár folyhat be.
Az ügyletek – a tavalyi évhez hasonlóan – várhatóan idén is az energetikai, közüzemi és távközlési ágazatokra összpontosulnak. Az egyes országokat tekintve 1997. Olaszország éve lehet: a J. P. Morgan szerint az olasz kormány a tavalyi 10,3 milliárd dolláros bevétel közel kétszeresét, mintegy 20 milliárdot is kasszírozhat. A második helyre Franciaország kerülhet, 11 milliárd dollárral, a harmadikon pedig Spanyolország végezhet, 9 milliárddal, miközben Bonn 5 milliárd dolláros privatizációs bevételre számíthat.
