Orbán Viktor választások előtti “S.O.S. agrárprogramja” nyomán mintegy ötezer, a magyar jogban eddig ismeretlen típusú vállalkozó születik 2002. január 1-jén. Amennyiben a parlament áldását adja a kormány elképzeléseire, létrejöhet ugyanis – mint új gazdasági kategória – a családi mezőgazdasági vállalkozó, póriasabban a farmer. Az a szakképzett, vagy – számlákkal igazolhatóan – legalább öt éve a mezőgazdaságból élő magyar állampolgár számít majd családi mezőgazdasági vállalkozónak, aki önfoglalkoztató, más vállalkozásban vezető beosztást nem tölt be. Gazdasága csak a maga, illetve a családja munkájára épül, állandó alkalmazottat nem foglalkoztat.
KICSIK ELŐNYBEN. Az elképzelések szerint nemcsak a farmernek kell megfelelni a kritériumoknak, de a gazdaságának is. A támogatásból csak az a farm részesül, amely nem nagyobb 300 hektárnál. Állattenyésztő családi gazdaság esetében az állatszám alapján szabják majd meg, mekkora lehet a támogatott méret.
Mindezt a január elsejétől bevezetendő a családi mezőgazdasági vállalkozások kiemelt támogatásáról szóló jogszabálycsomag rögzíti majd. A tervezett “farmertörvény-gyűjteménnyel” a kormány a becslései szerinti mintegy ötezer családi agrárvállalkozást nem csupán a földvásárlásnál, hanem telephelyek létesítésénél, modernizálásánál, illetve a forgóeszközök előteremtésénél is segíteni akarja. A forgóeszköz-feltöltéshez 25 millió forintos – állami garanciával és kamattámogatással nyújtott – kölcsönre jelentkezhet az érintett kör. Ha telephelyet is vásárol, akár 50 millió forint hitelhez is hozzájuthat, a kamatok 60 százalékát pedig átvállalja az agrártárca. Maximum 100 hektár vásárlásához a vételár 70 százalékáig, de legfeljebb 10 millió forintig egy évtized alatt visszafizetendő kamatmentes kölcsönt is elnyerhet a farmer. Ezen felül veheti igénybe a szokásos, nem családi vállalkozásokra specializált egyéb támogatásokat, mint a normatív földalapú támogatást, illetve a gép-, ültetvény- épületberuházási támogatásokat. Az agrártárca eredeti szándéka szerint egy-egy ügyesebb családi vállalkozás akár 80-90 millió forintos pluszforrást is összeszedhet.
A mezőgazdasági vállalkozók helyzetét javító változások• A vállalkozó család mezőgazdasági őstermelőnek minősülő tagja 4 millió forint helyett 6 millió forint éves bevételi határig tekinthető majd mezőgazdasági kistermelőnek, azaz jogosult az átalányadózás választására, vagy – tételes költségelszámolás alkalmazása esetén – a bevétel 40 százalékának megfelelő kistermelői költségátalány elszámolására.
• Nem csupán a vállalkozó család tagjai, hanem minden mezőgazdasági kistermelő esetében megszűnik a kistermelői költségátalány abszolút összegű korlátja (1,2 millió forint), megfelelő bevétel elérése esetén minden tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági kistermelő jogosult 1,6 millió forint költséget – igazoló számla nélkül – elszámolni.
• A családi mezőgazdasági vállalkozások földvásárlását úgy ösztönzik, hogy ezen vállalkozók részére magánszemély által értékesített termőföld esetében az ebből származó jövedelem adómentességet élvez; a földet eladó magánszemély ezen mentességgel a vevő igazolása alapján élhet, valótlan igazolás esetén a keletkező adóhiány és jogkövetkezményei a vevőt terhelik.
• A vállalkozó család tagja a családi gazdasághoz tartozó tárgyi eszközök, nem anyagi javak értékét – az értékcsökkenési leírás alkalmazása helyett – egy összegben elszámolhatja az üzembe helyezés évében, akkor is, ha azok egyedi bekerülési költsége meghaladja az 50 ezer forintot.
• A vállalkozó család tagját az 50 ezer forint egyedi értéket meghaladó tárgyi eszközök, nem anyagi javak egyösszegű költségelszámolása miatti, bármely évben keletkezett veszteségére korlátlan idejű veszteségelhatárolás illeti meg.
• A családi mezőgazdasági vállalkozó öröklés útján való termőföldszerzése – a jelenlegi szabályokhoz képest – 75 százalékos illetékkedvezményben részesül, az adásvétel útján történő termőföldszerzés pedig 300 hektár területnagyságig, illetve 6000 aranykorona értékig mentesül a vagyonátruházási illeték alól.
MEGLEPETÉSCSOMAG. Orbán Viktornak fél év alatt sikerülhet, amit Torgyán József két és fél éves minisztersége alatt sem tudott kiverekedni. A miniszterelnök június 8-án, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének (Magosz) tízéves küldöttközgyűlésén ígérte meg a farmereket izmosító – az ellenzék, közöttük Kis Zoltán SZDSZ-es képviselő szerint erősen kampány ízű – csomagot, s adta ki mindjárt az erről szóló ukázt a mellette ülő agrárminiszternek. Vonza András augusztusban tette le a csomagot a kormányfő asztalára, hogy az őszi ülésszak elején a parlament elé terjeszthessék. A lóhalálában összeállított dolgozatot azonban eddig még tárgysorozatba sem vették, mert már a tárcaközi körözésen sok kritikát kapott.
A vita a pénz miatt robbant ki. Az összes mezőgazdasági árbevétel tizedét adó, az agrárvállalkozások alig 3 százalékát kitevő célba vett ötezernyi családi agrárvállalkozás ugyanis a kedvezményekkel (az agrárgazdaság teljes, jelenleg mintegy 300 milliárd forint hitelállományának másfélszereséhez) összesen 400-450 milliárd forintnyi kölcsönhöz juthatna akár már jövőre a tervezet szerint. A farmerhitelek kamattámogatásához (és az esetleg beváltott állami garancia kifizetésére) a becslések szerint 80-100 milliárd költségvetési keretre lenne szükség. Ennek az összegnek csak a negyedét, 20 milliárd forintot szánná a kormány 2002-ben a program megindítására. A célokhoz képest szerény keretet Karakas János, MSZP-s országgyűlési képviselő, a mezőgazdasági bizottság tagja eleve elégtelennek tartja. Emlékeztetett rá, hogy az előző kormány 150 milliárd forint tőkepótló hitelt juttatott az árutermelésben meghatározó nagy agrártársaságoknak, de mint mondta, annak sem volt kellő eredménye. A szűkös források miatt az ellenzék arra gyanakszik, hogy csak a kiváltságosok – a politikailag megbízhatók – juthatnak majd hozzá a farmerkedvezményekhez.
Pedig még a 20 milliárd forint sorsa is kérdéses, mert a farmertörvény végrehajtásához módosítani kellene a költségvetést. A Pénzügyminisztérium ezzel szemben azt szeretné, ha az agrártárca saját hatáskörben teremtené elő a pénz minél nagyobb részét. A költségvetési módosítást valószínűleg így sem lehet majd megúszni, mert a családi gazdaságoknak adandó kedvezmény apasztaná az adó és társadalombiztosítási bevételeket is. Mégsem ez az egyetlen jogi bonyodalom, amelyet a farmertörvény gerjeszt. Megszületéséhez módosítani kell az egyéni vállalkozásról, az adózásról, a termőföldtulajdonról szóló jogszabályokat is, hiszen az eddig nem használt jogi kategóriát és a farmereknek adandó kedvezményeket bele kellene foglalni ezekbe is.
KIREKESZTŐ JAVASLAT. A várhatóan heves parlamenti vitát az is elnyújthatja, hogy alkotmányossági aggályokat vet fel a törvénytervezet alapgondolata, amennyiben különbséget tesz az agrárvállalkozók között. A szakértők ezen aggályokkal magyarázzák, hogy Vonza András agrárminiszter már újabban úgy fogalmaz, hogy nem is törvény születik a kérdésben, hanem farmer-kormányrendelet. Ellenzéki politikusok szerint így elkerülhetik a program indítását késleltető parlamenti vitát, s egy esetleges alkotmánybírósági állásfoglalásra is csak a választások után lehet számítani.
A farmertörvény-tervezet bírálói azonban nemcsak alkotmányossági aggályokat fogalmaznak meg, de szakmaikat is. Móczár Béla, az agrárminiszter főtanácsadója, gyakorló kertészvállalkozó, a tervezet fő hibájának azt tarja, hogy kizárná az állandó alkalmazottakkal dolgozó, nagy kézimunka-igényes árutermelő vállalkozásokat, például a kertészeteket a kedvezményezettek köréből. Szakmailag indokolatlanul korlátozná az alkalmazott nélküli termelés a családi vállalkozások versenyképességét.
A családfő rendszerint a szervezés, értékesítés feladatait kénytelen elvégezni, a kétkezi munka legtöbbször az alkalmazottakra marad. Nélkülük a család máshol és más területen dolgozó akár felsőfokú végzettségű tagjait kényszerítené a tervezet arra, hogy hagyjanak fel egyéb tevékenységükkel a kétkezi munkáért. Ezzel a kisgazdaság attól a pénztől is elesne, amelyet a máshol dolgozó családtag fektetne be a fejlesztésébe.
Ez ismét egy olyan jogszabálytervezet, amelyet senki sem gondolt végig – folytatja a gondolatsort Bátor Árpád, a várpalotai Palotavidéke Szövetkezet elnöke. Kételkedik abban, hogy a farmerek képesek lennének 80-90 millió forintnyi hitel törlesztését kitermelni akkor, amikor a jobban felszerelt társas agrárvállalkozások is veszteségesek (tavaly például ez minden második ilyen szerveződésre igaz volt). Ráadásul nehézséget jelent az új termőterületek megszerzése is, mert nincs elegendő értékesíthető föld. Bár még nem fogadták el az őszi csomagba tartozó törvényeket – a Nemzeti Földalapról szólót, illetve a birtokrendezésit -, a hírük máris már ártott a családi agrárvállalkozóknak. Azzal, hogy az állam 250 ezer forintot fizetne egy hektár földért, a Várpalota környéki gyengébb, 60-70 ezer forintos területeket már nem is adják el a tulajdonosok.
PARASZTLÁZADÁS? A farmertörvény mégsem a szemkápráztató hitelek, a fájdalmas megkülönböztetés miatt okozhat parasztlázadást. Fehéren-feketén tudatja a 960 ezer hazai egyéni gazdával, akik közül csak 52 ezernek nagyobb a földterülete tíz hektárnál, és csak 2 ezernek nagyobb száznál, hogy az eddigi árvalányhajas ígéretekkel szemben csak az 5 ezer “nagygazdával” számol a kormány a jövőben. A 300 hektárnál sokkal kisebb parcellát művelő gazdák a földből nem tudnak majd megélni.
