Évszázados tradíciónak mondható, hogy a számviteli bizonylatok papíralapúak, így aztán például elektronikus számlázásról sem lehet szó – ezen az év elején alaposan átírt számviteli törvény sem változtatott, annak ellenére sem, hogy az információtechnológiában élen járó cégek már akkor szorgalmazták ezt. Majd ez év nyarán elfogadták a képviselők, s szeptember első napján hatályba is lépett az elektronikus aláírásról szóló törvény, amely már elismeri az elektronikus dokumentumot, iratot, de annak számviteli rendszerbe történő beillesztéséről egy szót sem szól. Most, úgy tűnik, végre megteremtődik az összhang, aminek persze ára van: a gazdasági környezet kiszámíthatóságát olyannyira hangoztató kormányzat – az országgyűlés előtt lévő pénzügyi törvénycsomag keretében – egyszerre módosítja a számviteli, az adózás rendjéről szóló és az elektronikus aláírásról szóló törvényeket.
Minősített esetekAnnak érdekében, hogy az elektronikus aláírással ellátott dokumentum, irat alkalmas legyen a megbízható és valós összképet biztosító beszámolót alátámasztó gazdasági események bizonylatolására, minősített aláírással kell ellátni. Fontos az is, hogy a gazdasági események időpontját, egymásutániságát is dokumentálni tudja az irat, ezért időbélyegzőt is igényel. Az elektronikus dokumentumnak is tartalmaznia kell ugyanazokat az adatokat, amelyeket a számviteli törvény a bizonylatra előír. Lehetővé válik az is, hogy az eredetileg papíralapú számviteli bizonylatok megőrzési kötelezettségét elektronikus formában is teljesíthessék a cégek.
Az elektronikus számláknak a magyar jogrendszerbe történő “beillesztése” során egyébként az áfa-törvény számlára vonatkozó rendelkezéseit nem kell módosítani, azt pedig most vizsgálják a pénzügyi tárcánál, hogy a számla adóigazgatási azonosításáról szóló pénzügyminisztériumi rendelet igényel-e emiatt változtatást.
NAGY KÖNNYEBBSÉG. Mindez óriási változást hozhat a gazdálkodóknál, a régóta dédelgetett álom végre valósággá válhat: nem kell már mindent papíron rögzíteni annak érdekében, hogy az megfeleljen a bizonylati elv és fegyelem követelményeinek, s létrejönnek az elektronikus adóigazgatás feltételei is. “Újdonságok ezek a vállalkozások számára, amelyekkel Magyarország a világ élvonalába kerül, hiszen még a legfejlettebb országok közül is csak kevésben van az előbbiekre lehetőség” – hangsúlyozza Oszkó Péter, az Oppenheim és Társai Freshfields Bruckhaus Deringer Ügyvédi Iroda adócsoportjának vezetője. Véleménye szerint számottevő adminisztrációs könnyebbséget, s jelentős papír-megtakarítást jelent a cégeknek, hogy nem kell mindent kinyomtatni, vagy például a számlákat borítékban küldözgetni a partnernek, hanem az elektronikus számla is megfelel majd. Az örömteli változások mellett az ügyvéd a tekintetben viszont bizonytalan, hogy az adóhatóság részéről a számlákat érintő eddig megnyilvánuló szigor miként fog az elektronikus számlákhoz viszonyulni. Bízik benne, hogy ez racionális irányba tereli az ellenőrzést: sokkal inkább tartalmi kifogásokat emelnek majd az adóellenőrök, mint manapság, amikor nem egyszer technikai jellegű, olykor csak gépelési hibákból eredő okok miatt állapítanak meg adóhiányt.
HáttértechnikaNem elsősorban eszköz jellegű beruházást jelent a PKI alkalmazása – mondja Tresch Ádám, a ProWare ágazati vezetője (PKI: public key infrastructure – nyilvános kulcsú infrastruktúra). Az elektronikus aláírások felhasználásához szükséges rendszer kialakítása azonban jól átgondolt fejlesztési stratégiát igényel, hiszen nem mindegy, hogy csak egy úgynevezett héjat alakít ki a fogadó fél, vagy pedig örökre összekapcsolva tartja az e-szignót és a dokumentumot. Tresch – aki részt vett az elektronikus aláírásról szóló törvény előkészítésében – aláhúzza, hogy már most is van lehetőség fokozott biztonságú e-aláírás alkalmazására, s két cég is kérte nyilvántartásba vételét Magyarországn. (Ezt követően minősülnek majd bizonyító erejűnek az általuk hitelesített iratok.).
Ám az államigazgatásban minősített aláírásra van szükség, s ehhez mind technikai, mind pedig jogi szempontból bonyolultabb felkészülést várnak el a hitelesítő szervezetektől (certification authority). A fogadó oldaláról is összetettebb a feladat, de minthogy a ProWare tervezte az APEH számára az elektronikus aláírás fogadásához szükséges rendszert, Tresch biztos benne, hogy az első minősített hitelesítő megjelenését követő hat hónap alatt az adóhivatal kész lesz az e-aláírás fogadására.
Az ügyfelek részéről igényli a legkevesebb fejlesztést az e-aláírás, nekik csak a regisztrációs hatóságtól kell egy e-szignót kérniük. Ezt a független hitelesítő hitelesíti, s amennyiben valaki fogadni tudja, akkor lehetőség van az elektronikus üzletre. A szakember szerint elsősorban az államigazgatásban van mód az e-aláírás adta előnyök kihasználására, de a gazdasági életben is jókora költségmegtakarítást hozhat a megrendelések feldolgozásának teljes automatizálása. A közszféra e téren is az elsők között lehet, hiszen az elektronikus közbeszerzési rendszerhez is szükség van az e-szignóra.
“Az elektronikus adóbevallás mindenkinek előnyös” – állítja Vámosi-Nagy Szabolcs, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) elnökhelyettese. Az ügyfél az utolsó pillanatban is elküldheti bevallását, amelyben a formai hibákat a program automatikusan kijavítja, az adóhatóság számára pedig kevesebb munkafázist, s így jelentős költségmegtakarítást tesz lehetővé az új módszer. Ennek ellenére követelmények persze a jövőben is lesznek – köztük ráadásul több olyan, amely nem túl könnyen teljesíthető. A pénzügyi törvénycsomag egyik melléklete részletezi majd az adókötelezettség elektronikus úton, elektronikus aláírás alkalmazásával történő teljesítésének előírásait.
ÖSZVÉR MEGOLDÁS. Az informatikai fejlesztések az APEH-ben évek óta gőzerővel folynak, ez az oka annak, hogy már jelenleg is csaknem 500-ra tehető azoknak az adózóknak a száma, akik adóbevallási és adatszolgáltatási kötelezettségüket elektronikus úton, de – “öszvér” módon – papíralapú bizonylattal megerősítve teljesítik. Az elektronikusan elküldött bevallást egy megfelelő fordító és ellenőrző program keretében automatikusan könyvelik. Így egyébként az adóhatóság gyorsabban reagálhat a folyamatokra: naponta látja az adóbevételeket, s ha nem érkezik a pénz, azonnal intézkedhet a behajtásról.
Érdekesség, hogy a Kiemelt Adózók Igazgatóságához (KAIG) tartozó – legnagyobb árbevételű, jelentős költségvetési kapcsolatokkal rendelkező – adózók számára a törvény kötelezővé teszi majd az elektronikus bevallást. Erre adóigazgatási szempontból van szükség, s ennek érdekében még az elektronikus aláírásról szóló törvény azon alapelvét is módosítják, miszerint az elektronikus aláírás az ügyfél számára nem tehető kötelezővé. (A fő szabály ez marad ugyan, de kivételként megjelölik az adóigazgatást.) Noha ez az érintettekre sem technikai, sem anyagi terhet nem ró, Oszkó Péternek elvi jellegű kifogása van a lépés ellen. Egyrészt a nemzetközi gyakorlattal teljesen ellentétes, másrészt eddig a magyar törvényt is az az alapelv vezérelte, hogy az elektronikus aláírás a közigazgatási szervek részére kötelezővé tehető, de az ügyfél számára sohasem.
Az adóigazgatásban elektronikus dokumentumnak csak a legszigorúbb biztonsági követelményeket kielégítő, minősített elektronikus aláírást és időbélyegzőt tartalmazó irat minősül, amely éppen biztonsága miatt a legköltségesebb is az adózók számára. Az adószakértő szerint ez a szabályozás az ügyfelek érdekeit szolgálja, mert annak a vállalati körnek, amely elektronikus dokumentumokat használ, elhanyagolható összeg az az évi néhány százezer forint, amelyet az elektronikus aláírás hitelesítésére kifizetnek. A minősített elektronikus aláírással és az időbélyegzővel ellátott dokumentum ugyanis azt igazolja, hogy az aláírás óta annak tartalma nem változott; ezt jogvita esetén a bíróság is vélelmezi.
FogalmakMINŐSÍTETT ELEKTRONIKUS ALÁÍRÁS.
Olyan nyilvános kulcsos eljárással készült fokozott biztonságú elektronikus aláírás, amelyet biztonságos aláírás-létrehozó eszközzel hoztak létre, és amelynek hitelességét minősített tanúsítvány igazolja.
MINŐSÍTETT HITELESÍTÉS-SZOLGÁLTATÓ. Leegyszerűsítve nevezhetnénk “virtuális” közjegyzőnek is, hiszen egy, az aláíró személyazonosságát tanúsítvány kiállításával bizonyító üzleti alapon működő szervezetről van szó. A legszigorúbb feltételeket is teljesítenie kell, így az általa hitelesített tanúsítvánnyal ellátott aláírásnak a legnagyobb a bizonyító ereje is.
IDŐBÉLYEGZŐ. Bizonyítja az elektronikus dokumentum tartalmát az elhelyezés időpontjában.
ELEKTRONIKUS DOKUMENTUM. Az adóigazgatásban ilyennek csak a legszigorúbb biztonsági követelményeket kielégítő minősített elektronikus aláírást és időbélyegzőt tartalmazó dokumentum minősül. Ilyen aláírás esetén vélelmezni kell, hogy a dokumentum tartalma az aláírás óta nem változott, feltéve, hogy az aláírás ellenőrzésének eredményéből sem vonható le ezzel ellentétes következtetés.
JÖVŐ TAVASZTÓL. A tisztán elektronikus bevallások legkorábban a jövő tavasztól érkezhetnek az adóhatósághoz, tekintve, hogy az ezt szabályozó rendelkezések 180 nappal azt követően lépnek hatályba, hogy a Magyar Közlönyben kihirdették az első minősített hitelesítés szolgáltatót. Ugyanakkor az adóalanyoknak minden ez évre vonatkozó adóbevallást, adatszolgáltatást – függetlenül attól, hogy jövőre kell beadni – még az év végén hatályban lévő szabályok szerint kell teljesíteniük.
A KAIG-hoz nem tartozó adózók – vagyis a gazdálkodó szervezetek többsége, illetve a magánszemélyek – egyelőre nem élvezhetik az elektronikus adóbevallás “kényelmét”, tekintve, hogy számukra a törvény kizárja ennek a lehetőségét. A jogszabály ugyanakkor felhatalmazást ad a pénzügyminiszternek, hogy a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletében, a fokozatosság elvének betartásával, bővítse a kört. Mint Vámosi-Nagy Szabolcs elmondta, amennyiben az első 500 cég esetében működőképes lesz az elektronikus bevallási rendszer, akkor az a céljuk, hogy – anyagi lehetőségeik függvényében – egy-két éven belül már a 10 ezer legnagyobb cég intézhesse ily módon bizonyos adókötelezettségeit. Az APEH mai tervei szerint a kisebb vállalkozások és a magánszemélyek lennének az “utolsók”, akik számára lehetővé tennék az elektronikus bevallást. Vámosi-Nagy Szabolcs szerint erre – a 2003-as adóévről készített bevallásban – 2004-ben kerülhet sor. Vagyis a következő két évben még kénytelen lesz minden önadózó magánszemély a postán sorban állni bevallásával…
