Ismét a bőség zavara fenyegeti az állami költségvetést. Csaknem bizonyosra vehető, hogy – a tavalyi évhez hasonlóan – “többletbevételek”, azaz az előirányzatokat messze meghaladó adók duzzasztják a büdzsét, mégpedig döntően az alultervezett infláció miatt. 2000-ben az előre jelzett 6-7 százalék helyett 9,8 százalékra “sikeredett” az infláció. Az idei a büdzsét 6 százalékos drágulás feltételezésével tervezték, és most már a kormány is 8,5-re módosította a prognózist.
BIZONYTALAN BÉREK.Még nagyobb a tévedés a kifizetett bérek előrejelzésében: a 2001-2002. évi költségvetési törvénybe 8,6 százalék nettó átlagkereset-emelkedést cikkelyeztek be erre az évre, de most már a kormány is 13,1 százalékot mond, hogy “megtámogassa” a nyugdíjemelés korrekcióját. Utóbbi értelmében ugyanis az eddig kalkulált 10,3 százalékkal szemben 13,8 százalékkal növelik az időskorúak járandóságát.
A kormány még mindig kínosan ragaszkodik a költségvetési törvényben, a nyugdíjasoknak ígért 3 százalékpontos bónuszhoz, vagyis ahhoz, hogy a járandóságok emelkedése ennyivel meghaladja az átlagkeresetek és az infláció átlagának megfelelő emelést. Ám, hogy valóban meglesz-e a plusz 3 százalék, az enyhén szólva bizonytalan: a 13,1 százalékos nettó átlagbér-emelkedés például, ami ehhez kell, tarthatatlannak látszik a közszférában ígért 16-17 százalékos béremelés mellett. Közben, az év elején nem is a köz-, hanem a versenyszférában emelkedtek 18-20 százalékkal a bérek, követve a minimálbér megugrását és a várt inflációt. A pótlólagos nyugdíjemelés mindenesetre 45-47 milliárd forintba kerül, amit részben a tavalyi évről áthozott – az akkori többletbevételekből, kormányrendelettel zárolt -15 milliárdból fedeznek. Eredetileg ezt a pénzt a tavalyi nyugdíjak önkéntes, törvényben elő nem írt korrekciójára szánták, most azonban az idei infláció okozta horribilis költségek ellentételezésére kell. Egy másik zárolt összeg, 25 milliárd forint csaknem egésze a költségvetési szféra versenygazdaságtól elmaradó béreinek kiegészítésére megy: március végéig 22-23 milliárdot adtak ki ilyen címen – tájékoztattak a Pénzügyminisztériumban (PM).
Az idén Varga Mihály pénzügyminiszter 100-120 milliárd forint többletbevételre számít a nem várt infláció nyomán. Ezt azonban felemésztik a nem várt kiadások – tette hozzá -, azaz a nyugdíjak említett kiegészítése, a gyógyszerkassza kipótlása, a kamatkiadások, az árvízi károk felszámolása.
TÚLTELJESÍTVE.Elképzelhető azonban, hogy egyfelől nagyobb lesz az a többletbevétel, másfelől marad bőven “tejbe aprítanivaló” a fölsorolt kötelezettségek rendezése után. Az adóbevételekkel már az első negyedévben igencsak kirukkolt a költségvetés, áfából, szja-ból, tb-járulékokból és -hozzájárulásokból több folyt be az időarányos 25 százaléknál. Ráadásul azt is figyelembe kell vennünk, hogy az adóbeszedés éven belüli megoszlása távolról sem egyenletes. E szezonális hatások kiszűrésének egyszerű módszere lehet, ha átlagoljuk a megelőző öt év, az 1996 és 2000 közötti időszak első negyedévi adóbevételi teljesítményét, s az idei bevételeket ehhez viszonyítjuk (lásd a grafikont). Számításunk szerint így csak az áfából 74 milliárd forint, az szja-ból 21, a vámokból 12, a társasági adóból pedig 11,5 milliárd forint első negyedévi többlettel gazdagodott az állam az előirányzat időarányos teljesítéséhez képest. Ez nem vetíthető viszont ki az év egészére, például akkor, ha az év második felében valóban csökken az infláció, amint azt a kormányzat jósolja. Ráadásul, az áfa első negyedévi többletbevételéből elvesz 40 milliárdot, hogy – mint a Napi Gazdaság értesült – tavaly év végén előrehozták az adó-visszatérítések kifizetését, az akkori többletbevételek egy részének lecsapolására. Ez persze az idén decemberben is könnyen előfordulhat.
A kormány egyedi kezességvállalásai• A gyorsforgalmi úthálózat belföldi hiteleire 60 milliárd
• Az Erzsébet téri mélygarázsra 2,5 milliárd
• A Magyar Posta hitelfelvételeire 15 milliárd
• A Hivatásos Labdarúgás Fejlesztési Kötvény visszafizetésére (melyet a Profi Liga Kereskedelmi és Szolgáltató Kht. bocsát ki) 8,3 milliárd
• A Budapest Sportcsarnok helyén épülő létesítmény megépítésének hitelből való finanszírozására 25 milliárd
• 15 milliárdot úgy, hogy megújították a tíz konzervgyárnak folyósítható tavaly év végi hitelkeretet a tavaly igen, ám az idén már nem biztosított 65 milliárdos agrárgarancia-keretből
Közben kiadási oldalon az első három hónapban a költségvetés igen szigorúnak mutatkozik, az államháztartás hiánya “mindössze” 58,5 milliárd forint (az éves terv 11,9 százaléka), és az előirányzatok kisebb részét költötték el, mint amekkora arányban a bevételek teljesültek. A tb elszaladó hiánya részben a központi költségvetés térítésbeli hátralékaival magyarázható. Ugyanakkor feszültséget hordoz a gyógyszertámogatás, amelyre máris 43,5 milliárd folyt ki a 147 milliárdos éves keretből, amit a pénzügyi és egészségügyi tárca előterjesztésére – egyes sajtóhírek szerint 25 milliárddal – kiegészítenek majd.
Közben kiderült, hogy az árvízkárok enyhítésére a pénzt valójában nem az említett többletbevételekből, hanem – az eddig már odaítélt 5, és a tervezett 13,7 milliárd forint erejéig – a 36,7 milliárdos általános tartalék terhére, 9,1 milliárdot pedig az érintett öt tárca kereteinek átcsoportosításával teremtik elő. Persze utána jöhet még az ősz, s vele a 2000. évi zárszámadási törvény, ebben pedig – a “jól bevált” gyakorlat szerint – az idei költségvetés módosítása. A kormányfő azonban egyelőre hangsúlyozta: nem kíván módosítani, “szereti” a kétéves büdzsét, melyet az “előreláthatóság” igénye hívott életre.
TÚLZOTT KEZESSÉG.Máris kijelenthető azonban: a kormány túllépte az egyedi kezességvállalás költségvetési törvény szabta kereteit. Elvileg a kiadási főösszeg 2,2 százaléka erejéig lenne szabad ilyen kötelezettségvállalást tenni, ami 95,09 milliárd forint lenne. Ezzel szemben az eddigi határozatok szerint 125,8 milliárdot vállaltak (lásd külön). E túlzott “aktivitást” az illetékesek eddig még nem indokolták meg.
