A hatvan szénatomból álló úgynevezett futball-labda-molekulák, a fullerének világa még mindig tartogat meglepetéseket#<#: amerikai fizikusok most olyan módosulatát állították elő a különleges szerkezetű szénnek, amely mikroszkóp alatt megvizsgálva leginkább a borsóhüvelyben ülő borsószemekhez hasonlít.
A szabályos szerkezetű fullerén a szén egyik, a gyémánttal, a grafittal, vagy a kőszénnel egyenrangú kategóriába tartozó módosulata. A labdaszerű molekulákból a kutatóknak az elmúlt évtizedben világszerte sikerült nanocsöveket is előállítaniuk; a University of Illinois tudósai azonban most egyesítették a két változatot: a nanocsövekbe bejuttatták a nanogolyócskákat. A nanocső-szerkezet így kívülről változatlan marad, ám fizikai tulajdonságai alaposan megváltoznak. Az új szerkezetű anyag eddig még nem teljesen feltérképezett sajátságokkal rendelkezik, elektromos vezetőképessége például annak függvényében változik, hogy a “hüvelyben” milyen sűrűn helyezkednek el a “borsószemek”.
A fizikusok egy speciális szerszámmal, a pásztázó alagútmikroszkóppal nemcsak pontos képet képesek alkotni a nanoborsóról, de az atomok közötti erőket kihasználva ide-oda görgethetik is a fogságba ejtett focimolekulákat. Ily módon tetszőleges vezetőképességű csövecskéket alakítanak ki, amelyeket például akkumulátorok töltőanyagaként lehet majd felhasználni. A kutatók most azon dolgoznak, hogy a csövekből egymástól csupán csekély mértékben eltérő elektromos tulajdonságokkal rendelkező sorozatot állítsanak elő.
