Budapest Airport – Műszakváltás

Nem szakmai munkájában keresi – ha keresi egyáltalán – hirtelen felmentése okait Gansperger Gyula, a Budapest Airport (BA) Rt. távozó elnöke. Csak legyint azokra a kifogásokra, amelyek szerint a tavaly megszüntetett Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság (LRI) utódszervezetének vezetőjeként ő lett volna felelős a Ferihegyi repülőtér fejlesztésének egy helyben topogásáért. Szerinte az évek óta nyilvánvaló, mit kellene tenni az egyetlen nemzetközi légikikötő felvirágoztatásáért. Ennek ellenére az új utasforgalmi terminál, a repülőteret a budapesti belvárossal összekötő vasút, vagy éppen az áruforgalom növelését szolgáló cargo-bázis építésének lehetőségeit csak az elmúlt egy évben, éppen az ő irányítása alatt kezdték valóban tervezgetni.

“Nyereséges repülőteret akartunk csinálni Ferihegyen 2002-ben. Az egymást érő váratlan akadályok miatt azonban már a Budapest Airport megalakítása sem volt egyszerű feladat” – idézi fel Gansperger Gyula. Mint mondja, minden egyszerűbb lett volna 1992-1993-ban, amikor még érvényben voltak az állami vállalatok átalakítását segítő jogszabályok. Ezek hiányában viszont senki nem tudta pontosan, mit is kellene csinálni. Ráadásul a triviális dolgok sem voltak rendben. Miközben a BA Rt. 20 millió forintos alaptőkéjét a kormányzat 4 milliárd forinttal felemelte, az eszközök apportja a komplett vagyonfelmérés hiánya miatt elmaradt. Az összesen mintegy 18 milliárd forintnyi vagyont érintő nehézségeket tetézte, hogy a repülőtér fejlesztésére a 2B terminál megépítésére vállalkozó kanadai befektetők és az LRI közös vállalkozása, a Ferihegyi Utasterminál Fejlesztő és Hasznosító (FUF) Kft. kizárólagos jogokkal rendelkezett. Igaz, míg az előbbi gondoknak máig csak egy része oldódott meg, az utóbbit legalább decemberben lezárta a légi közlekedési törvény módosítása, ami a FUF szerződését ellehetetlenítette, egyúttal megnyitotta az utat Ferihegy fejlesztése előtt.

A BA Rt. közelmúltban felmentett elnökének persze nincsenek illúziói. Biztos benne, hogy a FUF Kft. és a mögötte álló kanadai befektetőket tömörítő, ciprusi bejegyzésű Airport Development Corporation (ADC) okoz majd még némi fejfájást a BA Rt. még csak most hivatalba lépő új menedzsmentjének. Azt mindenesetre a repülőtér érdekében reméli, hogy a FUF Kft. szerződésének felélesztése senkinek nem jut majd eszébe.

Már csak azért sem, mert a FUF Kft. eredetileg kormánygaranciával felvett 103 millió dollárnyi hiteléből decemberben meglévő 89,5 milliónyi tartozást a BA Rt. már átvállalta. Így az első négy hónap eredményei alapján – még az utasforgalom folyamatos csökkenése mellett is – van rá esély, hogy az idei üzleti terv teljesül, s a BA Rt. 27-28 milliárd forintos bevétel mellett 5,0-5,5 milliárdos adózás előtti eredményt produkál. Ha az említett kft. szerződése még ma is érvényben lenne, Gansperger véleménye szerint a BA Rt. a legjobb esetben is csak nullszaldós lehetne.

KIHELYEZÉS. A “kanadai ciprusiak” szerződésének restaurációja ellen szól az is, hogy a FUF Kft. “terhétől” megszabadult BA Rt. megtette az első lépéseket a ferihegyi fejlesztések megindítása felé. A társaság működési feltételeinek megteremtése után hozzáfogtak a stratégiai fejlesztések előkészítéséhez. Elkészült az egyes üzletágak cash-flow típusú értékelése és folytatódott a frankfurti repülőtér üzemeltetőjével való együttműködés is. Ez utóbbi a közelmúltban a két repülőtér közti cargo-együttműködés szerződéstervezetének megszületésével egészült ki. Az amszterdami reptér üzemeltetője pedig elvégezte a magyar főváros légikikötőjében a kiskereskedelmi tevékenységek átvilágítását. Értékelésük alapján a BA Rt. a tényleges gazdálkodási érdekek alapján döntheti el, hogy mely tevékenységeket tart “házon belül”, s mi lesz az, amit külső vállalkozók gondjaira bíz.

A Ferihegyi repülőtér fejlesztési terveit megalapozó vizsgálatok elvégzéséhez, valamint az egyes projektek tervezéséhez a BA Rt. hónapokig kereste a megfelelő partnert. A stratégiai tanácsadó kiválasztását célzó két pályázat azonban eredménytelenül zárult. Az első közbeszerzési eljárás azért volt sikertelen, mert az ajánlatok nem fértek bele a meghatározott 9 millió forintos árlimitbe. A BA Rt. közbeszerzésen kívüli saját pályázatának pedig egyetlen ajánlattevő sem felelt meg. Így a társaság végül pályázaton kívül választott.

TRIUMVIRÁTUS. A gazdasági tárca Gansperger Gyula felmentésével párhuzamosan kinevezte a BA Rt. új menedzsmentjét is. Az elnöki feladatokat Apró Piroska, a Horn-kormány miniszterelnöki kabinetirodájának egykori vezetője, a Magyar Exporthitel-biztosító Rt. igazgatótanácsának elnöke látja el. A vezérigazgatói széket Hídvégi Gábor, az ÁPV Rt. korábbi igazgatósági tagja foglalta el. Az egyelőre három tagú igazgatóság harmadik tagja pedig Erdei Tamás, az LRI korábbi igazgatója lett.

A BA Rt. irányítása a későbbiekben természetesen nem csupán a három vezető feladata lesz. A menedzsment bővítéséig azonban a jelenleg irányító triumvirátusnak meg kell ismerkednie a keze alá adott társaság helyzetével. A legfontosabbnak a meglévő szerződések értékelését, a FUF Kft. megszüntetett szerződésének felülvizsgálatát tartják. A figyelem középpontjában az ígéretek szerint mindenesetre a BA Rt. megalakulása során felhalmozott tisztázatlan kérdések lesznek. A Ferihegy szempontjából fontos, már évek óta halogatott fejlesztések útnak indítására csak ezt követően, az új vezetés által kért egy hónapos felkészülési idő után kerülhet sor.

A különféle projektek megalapozásához előreláthatólag a BA Rt. pályázaton kívül kiválasztott stratégiai tanácsadó cége, a Roland Berger adhat majd némi segítséget. Feltéve persze, hogy a tanácsadó “átmegy” az új menedzsment szűrőjén. Turi Ferenc, a Roland Berger ügyvezetője – Lotz Károly korábbi infrastrukturális miniszter tanácsadója – még a Gansperger-féle BA Rt.-vel kötött szerződést.

A Roland Berger munkatársainak azonban szerződésük esetleges “átvilágítása” alatt is hajtaniuk kell. Eredeti vállalásai szerint Turi cégének a nemzetközi trendek felmérésével és a Malév stratégiai terveinek véleményezésével egy hónapon belül kell elkészülnie. Az egyes projektek terveire ugyanakkor 3 hónap áll rendelkezésre.

Turi Ferenc látszólag nem nyugtalankodik a szorító határidők miatt. Miközben az új menedzsment ismerkedik feladatával, a Roland Berger ügyvezetője szerint a következő öt évre jól meghatározhatók a Ferihegyi repülőtér helyzetét, fejlesztési irányait befolyásoló tényezők. A magyar főváros repülőtere szerinte akkor lehet sikeres, ha a főtevékenységekre koncentrál, s – az infrastruktúra üzemeltetésén kívül – minden egyéb tevékenységből kivonul. Az alaptevékenységhez tartozó létesítmények építését, fejlesztését ugyanakkor a jövőben nem finanszírozzák majd a 2B termináléhoz hasonló megoldásokkal. A tervezett cargo-bázis, az új utasforgalmi terminál, a guruló pályák, vagy az irányító tornyok építésére a BA Rt.-nek kell előteremtenie a pénzt. Még akkor is, ha – mint ahogy az előre látható – a saját források, az esetleges privatizáció során végrehajtott tőkeemelés, illetve a banki hitelek terhére elvégzendő beruházások értéke tíz év alatt több százmillió dollár lesz. Bérletes konstrukció legfeljebb az olyan létesítmények esetében képzelhető el, mint a repülőtéren álló irodaház. A szükséges fejlesztések konkrét tőkeforrásainak megszerzéséről, a lehetséges beruházókról azonban Turi szerint még korai beszélni.