Pergőtűzben
Veres Istvánnak számos perben kell bizonyítania igazát az őt feljelentő hatóságok ellenében:
• A bíróság először abban a polgári perben dönt, amely arra irányul, hogy megállapítsa, érvényes-e a 2000. május 4-én a KVI és Veres István között a Citadellára kötött 40 évre szóló vagyonkezelői szerződés.
• A fenti perre tekintettel a bíróság felfüggesztette a KÖH által hozott, a terasz bontását elrendelő határozat azonnali végrehajtását; a hivatal közben rekordösszegű, 20 millió forintos örökségvédelmi bírságot szabott ki az engedély nélküli építkezés miatt (ezt Veres nem fizette meg).
• Szintén felfüggesztették a KVI által indított birtokvédelmi pert, amelyben a felperes az eredeti állapot helyreállítását kérte, s azt, hogy a bíróság az építtetőt tiltsa el a további jogsértéstől.
• Veres cége, a Citadella 4U ellen a BRFK is nyomoz, folyamatos természetkárosítás és rongálás bűntette miatt.
Meglehet, hibáztam, büntessenek meg, de nem gondolom azt, hogy le kell rombolni, ami már elkészült, szép és hasznos – fogalmaz Veres István, a Citadella-terasz engedély nélküli megépítésével elhíresült vállalkozó. “Ráadásul a terasz nem is az én tulajdonom, csak kezelő vagyok, az állam tehát a saját tulajdonát semmisítené meg bulldózerekkel” – teszi hozzá.
A hivatalok perek sorozatát indították ellene, közülük az elsőben vélhetően még ebben az évben dönt az elsőfokú bíróság. Az üzletember – a sajtóban eddig megjelenteken túl – a Figyelőnek új érveléssel állt elő. Mint mondja, jegyzőkönyvekkel tudja bizonyítani, hogy a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) vezetői, köztük Cselovszki Zoltán elnökhelyettes és Fejérdy Tamás igazgató rábólintott a terasz tervére. Állítása szerint a korábbi gyakorlathoz hasonlóan most is az történt, hogy a hivatal emberei kivonultak a helyszínre, ő elmondta, milyen fejlesztéseket szeretne végrehajtani, s erről jegyzőkönyvet vettek fel. Majd elkezdte a munkákat, s utólag megkapta a jóváhagyást. Eddig összesen mintegy 250 millió forintot fordított a Citadella fejlesztésére; érvelése szerint beruházásainak köszönhetően vált mára kulturált, biztonságos turistacélponttá a környék, ami az ország idegenforgalma számára sem lebecsülendő érték.
LEVELEKKEL BOMBÁZOTT. Veresnek a bíróság előtt kell ismertetnie bizonyítékait. Az mindenesetre elgondolkodtató, hogy a hivatal alakította ki benne azt a meggyőződést: nem kell mindig megvárni a pecsétes papírt, az előbb-utóbb úgyis megérkezik. Cselovszki Zoltán, a KÖH elnökhelyettese – aki korábban az Országos Műemlékvédelmi Hivatal elnöki tisztét töltötte be – a hivatal eljárási rendjét azzal magyarázza, hogy bizonyos állagmegőrző beavatkozásoknál, gépészeti, tetőszigetelési munkálatoknál, amikor a késedelem károkat okozott volna, helyszíni jegyzőkönyvvel pótolták a jóváhagyást. Az engedélyt utólag, az iratok benyújtását követően küldték ki. Azt azonban határozottan cáfolja, hogy rábólintott volna a Citadella Garden tervére. “Amikor hivatalba kerültem, engem is bombázott levelekkel Veres úr, de ez ügyben egyszer sem találkoztam vele” – állítja. Azt sem gondolja, hogy a kollégái közül bárki is igent mondott volna. Szakmai nonszensznek tartja ugyanis, hogy egy többszörösen védett műemléki ingatlant átalakíthasson valaki.
Tiltják vagy tűrik?
Az engedély nélküli építkezéseket a hatóságok különféle módon szankcionálják. Íme a büntetési lista:
• Engedély nélkül létesített építmény esetében az épület értékének 50 százaléka.
• Engedélytől eltérő építkezés esetén az épület értékének maximum 40 százaléka.
• Nem szabható ki bírság bontást elrendelő határozat esetén; ebben az esetben az államigazgatási eljárásról szóló törvény lép életbe, amely maximum 100 ezer forintos ismételten kiszabható bírságot tesz lehetővé, ha a kötelezett nem bontja el határidőre a jogellenesen emelt épületet.
• Kötelező a bontás, ha élet- vagy közveszélyes az építmény, illetve, ha közérdeket vagy szomszédi jogokat sért.
• Ha az elkészült épület megfelel a jogszabályoknak, meg kell adni a fennmaradási engedélyt, de kötelező kiszabni az építésügyi bírságot.
A KÖH augusztus 28-a óta hivatalban lévő elnöke, Varga Kálmán, fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy ő nem tud arról, milyen informális megegyezések születtek az ügyben a kinevezése előtt. Az elnök azt tapasztalta, hogy az építkezés kapcsán senki nem nyújtott be engedélyezés iránti kérelmet, ezért indított a hivatal eljárást a vállalkozóval szemben.
KIEMELTEN VÉDETT. A per egyik fő kérdése az, hogy a Lődomb beletartozik-e a Citadella-komplexumba, s élvez-e védettséget. A kft. ügyvezetője szerint nem, éppen ezért érvényes az a vagyonkezelői szerződés, amelyet a Kincstári Vagyoni Igazgatósággal (KVI) kötött. Ez utóbbinál vitatják ezt, mondván: az ingatlan kiemelten védett műemlék, s ezért a kontraktus érvényességéhez a kultusztárca vezetőjének jóváhagyására lett volna szükség.
Veres a múlt év végéig nem számított fekete báránynak a hatóság szemében. Sőt. A Citadella hosszú távú hasznosítására vonatkozó tervét – amelyben egy mélygarázs és szabadtéri eseménycentrum szerepelt – a legtöbb szakmai fórum örömmel fogadta. Már csak azért is, mert az Európa egyik legszebb panorámáját nyújtó ingatlan eddig szégyenletesen alulhasznosított volt. Egy nevének elhallgatását kérő építési szakember szerint az üzletember azért bukott meg, mert azt gondolta, ha nincs is építési engedélye, majd utólag szerez “fennmaradási engedélyt”. A jelenlegi törvény szerint ugyanis csak akkor kell a bontást elrendelni, ha az épület élet- vagy közveszélyes, közérdeket vagy szomszédi jogokat sért.
“Ilyen kirívó esetre, mint a Citadella-ügy, hogy Budapest legfrekventáltabb helyén abszolút engedély nélkül építkezzen valaki, nem is emlékszem a praxisomban” – jegyzi meg Urbán András, a Fővárosi Közigazgatási Hivatal építésügyi főosztályának vezetője. A fővárosban inkább az jellemző, hogy építési engedéllyel ugyan, ám a tervektől eltérően építkeznek (lásd külön).
TANÁCS. A Lődombért folytatott harcban az állam képviselői és a hatóság emberei példát statuáló precedensítéletet várnak. “Mégiscsak jogállamban élünk. A törvények egyformán köteleznek bennünket” – fogalmaz Cselovszki Zoltán. A Citadella Kft. ügyvezetője szintén abban bízik, hogy a független bíróság majd neki ad igazat. “A bürokrácia, a hivatalok lassúsága nehezíti meg a vállalkozók életét, ezért menekülnek innen a külföldi befektetők” – általánosít a saját esete kapcsán Veres István.
Pedig Veres jobban is taktikázhatott volna. A KÖH elnökhelyettese ugyanis a Figyelőnek úgy fogalmazott: ha az üzletember betartja a szabályokat, még tanácsot is kapott volna arra nézvést, miként lehet a Citadellán jogszerűen építkezni.
Illegálisan
Évente mintegy ezer helyen végeznek illegális építkezést Budapesten. A kerületek autonóm módon alakítják ki a városrendezési tervüket, így a fővárosnak nincs rá joga, hogy a konkrét ügyben fellépjen. Íme néhány kirívó jogsértés:
VICO PIHENŐHÁZ. Lovardaépítés címén szerezte meg a VICO Rt. a Budakeszi Erzsébet-majort 1993-ban, 10 évre szóló haszonbérleti szerződéssel, a Pilisi Parkerdő Gazdaságtól. Lovarda helyett azonban több pihenőház és egy uszoda épült – annak ellenére, hogy a hatóságok a kezdetektől tiltakoztak, s a Budakeszi Polgármesteri Hivatal elrendelte a bontást. 1998-ban született meg az a Legfelsőbb Bírósági döntés, amely helyben hagyta a Pest Megyei Közigazgatási Hivatal bontást jóváhagyó határozatát. Az építmények azonban még mindig állnak, fennmaradásukért azóta újabb per indult.
FENYŐ-VILLA. Néhai Fenyő János médiavállalkozó villája természetvédelmi területen épült az Alkony utcában, s több tekintetben is eltért az engedélyezettől, ezért a hatóság példát statuáló, 7,8 millió forintos bírsággal sújtotta az építtető Földgömb Kft.-t. (A cégnek a vállalkozó felesége volt a tulajdonosa.) A kft. fellebbezése folytán a másodfokú hatóság 6,2 millióra mérsékelte a bírságot, amit utóbb a cég szó nélkül befizetett.
VIKTÓRIA SZÁLLODA. A rendszerváltás idején engedély nélkül építette fel a Viktória Szállodát egy magánszemély a Bem rakparton. A hivatal erélyes fellépését gátolta, hogy a magántulajdon szentségének elve minden más jogot megelőzött. A hatóság emberei nem merték a tulajdonos “engedélye” nélkül elbontani az épületet. A szálloda azóta is áll, az ügy többszörösen elévült.
KÉK HÁZ. Engedély nélkül bontottak le a kilencvenes évek közepén egy III. kerületi, Kolossy téri régi házat, s ugyancsak engedélytől eltérően épült helyébe az úgynevezett Kék Ház. Az ügyben néhány százezer forintos bírsággal sújtották a beruházót.
VILLA KORDA. Az épületet az engedélyben szereplő terveknél magasabbra építették, bírság kiszabása mellett azonban megkapta a fennmaradási engedélyt. 
PENGEFAL. Még mindig tart a fennmaradási engedély megadására irányuló eljárás a VI. kerületi önkormányzatnál, ami a Terror Háza pengefalát legalizálná. A fővárosi önkormányzat panaszára ugyanis a közigazgatási hivatal megsemmisítette a kerületi építésügyi hatóság által kiadott építési engedélyt, arra hivatkozva, hogy – mivel az Andrássy útnak a fővárosi önkormányzat a tulajdonosa – a főváros engedélyére is szükség lett volna a pengefal építéséhez.
