Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke a Népszavának azt mondta: nem ez a fő gond, hanem az, hogy az államadósságból mintegy 60 százalékos rész külföldi tőkével finanszírozott. Európában ez kiugróan magas, ráadásul az is nagyon fontos, milyen futamidejű hitelekkel finanszíroznak egy hiányt. A befektetői bizalmat élvező országok leginkább 10-30 évre vesznek fel hiteleket, hazánk ezzel szemben átlagosan négy éves lejárattal számolhat.
Egy ekkora mértékű államadósságot ilyen rövid lejáratú hitelekkel finanszírozni, drága mulatság – tette hozzá. Ezen hitelek kamatai válság idején amúgy is magasabbak, mint átlagos gazdasági környezetben. Vértes András elmondta, hogy az államadósság növekedése 2008-ban megállt, mai szintjét jelentős részben a forint árfolyamának leértékelődése, és a GDP visszaesése miatt érte el és nem a hibás gazdaságpolitika miatt. A GKI elnöke arra is emlékeztetett, éppen a Fidesz akadályozott meg minden olyan lépést, amelyet a korábbi kormány az államadósság csökkentése érdekében tett volna. Az alkotmányba foglalt 50 százalékos államadóssági szint nyilvánvalóan elsődlegesen politikai és nem gazdasági szándékkal került be – közölte Vértes András.
Inotai András, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének igazgatója a lapnak azt mondta, ha a nemzetközi befektetői piac bizalommal tekint egy kormányra, országra, akkor elnézőbb a deficit mértékével kapcsolatban is. Magyarország számára is sok előnnyel járna, ha növekedne az államadósság fedezetében a hazai megtakarítások aránya, de sajnos a magán – nyugdíjpénztárak bolsevizálása nem erősítette a lakosság megtakarítási hajlandóságát – tette hozzá. Inotai András szerint gond, hogy a kormányfő és a vezető fideszes politikusok nem értették meg, milyen fontos Európában a stílus, a szóhasználat, a jó értelemben vett lobbizás. Az államadósság törlesztésére a Nemzetközi Valutaalap kamataihoz (IMF) képest magasabb piaci kamatok különbözetét is a következő nemzedék fizeti vissza. A Széll Kálmán Tervnek, az Orbán-féle megszorító csomagnak sem kellett volna ennyire szigorúnak lennie, ha a kormány a szabadságharc helyett kompromisszumokat kötött volna – mondta.
