Miközben az USA adósságállománya a múlt héten meghaladta a 15 ezer milliárd dollárt, az a kongresszusi „szuperbizottság”, amelynek hálaadásig (azaz ennek a hétnek a végéig) javaslatot kellene tennie arra, hogy a következő 10 évben miként lehetne 1200 milliárd dollárt megtakarítani, egyelőre nem állt elő érdemi javaslattal. Ha nem lesz döntés, az USA-nak azzal kell számolnia, hogy jelenlegi AA+ minősítését tovább rontja a Standard & Poor’s hitelminősítő, amely már megfosztotta elsőrendű adósbesorolásától az Egyesült Államokat.
A 15 ezer milliárd dolláros államadósság, az amerikai GDP mintegy 99 százalékának felel meg, s hajszálnyira van az adósságplafontól, amely elérése esetén az amerikai állam elméletben nem bocsáthatna ki kötvényt, magyarán akár finanszírozási problémák is felmerülhetnek. Ha a szuperbizottság a hétvégéig nem állapodik meg (ez a hálaadásnapi munkaszüneti napok miatt gyakorlatilag szerdát jelent) 2013 januárjától automatikus költségcsökkentés lép életbe, amely szociális és katonai kiadásokat is érint. Utóbbi méretét illetően elhangzott, hogy olyan szintre vetné vissza az amerikai haderőt, amelyre a második világháború óta nem volt példa.
Az adósságplafon persze felemelhető, s a határidők módosítására is lehetőség van. A piacok érdemi előrelépésre az adóssághelyzet rendezésében nem számítanak.
Az IMF előrejelzése szerint az USA államadóssága az idén év végén a GDP 100 százalékára rúg majd, jövőre pedig a ráta eléri a 105 százalékot. (Csak összehasonlításként: az unió egészére a nemzetközi szervezet jövőre 90,4 százalékos átlagos GDP-arányos államadósságot vár.)
Az elkövetkezendő napokban az amerikai adóssággal kapcsolatos aggodalmak elsősorban a részvénypiacok teljesítményét befolyásolhatja kedvezőtlenül. Jelentős áreséset eredményezhet ugyanis, ha az USA elkezdi kivonni azt a tőkét, amelyet az elmúlt években a gazdaság élénkítése érdekében a piacra pumpált. A lehetséges hatásokat jól mutatja, hogy a főbb európai piacok ma a kereskedés első két órájához közeledve két százalékot meghaladó mínuszt mutattak a pénteki zárásokhoz képest. A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe 1,4 százalékkal állt ebben az időben a múlt heti utolsó érték alatt.
A devizapiacokon a várható következmények közel sem ennyire egyértelműek. A dollár ugyanis – mindamellett, hogy az amerikai gazdaság fizetőeszköze – menekülődevizaként is funkcionál, így időnként a bizonytalanság erősödésével – még, ha ennek oka az Egyesült Államokkal kapcsolatos problémák felszínre kerülése is – a dollár erősödik. Ez történt ma délelőtt is: a zöldhasú az euróval szemben 1,352-ről 1,345 dollárig esett. Ebben persze volt szerepe az európai eseményeknek is (a Moody’s kilátásba helyezte Franciaország elsőrendű adósbesorolásának rontását), de vélhetően szerepet játszott a kockázatkerülés előtérbe helyeződése is.
Ilyen környezetben a forint piacán is lehetnek erőteljes elmozdulások abban az esetben is, ha hazai vonatkozású új hír nem jelenik meg, ahogy történt az délelőtt is, amikor a hazai fizetőeszköz a reggeli 304 forint körüli szintről közel 307 forintig gyengült az euróval szemben, majd mérsékelten korrigált, és beállt a 305,5-306,5 forintos sávba.
