Heves viták folynak az internet adóztatáisáról mind az Európai Unióban (EU), mind az Egyesült Államokban; egyebek mellett ez is arra utal, hogy az elektronikus úton zajló kereskedés forgalma túljutott a kritikus tömegen. Amerikában a jelek szerint ismét csatát nyertek az adómentesség hívei: a képviselőház megszavazta, hogy a jelenleg hatályban lévő 2001. októberi határidőt követően újabb öt éven át ne kelljen adót fizetni az internetes kereskedelem után. Ezt a döntést még a szenátusnak, majd az elnöknek is jóvá kell hagynia. Ha a végső döntéshozatalkor Bill Clinton lesz még az ország első embere, akkor várható, hogy megvétózza a moratórium időtartamát, s a kedvezményt két évre csökkenti. Valószínűbb azonban, hogy a végső döntéshozatalra már csak a következő elnöki ciklusban kerül sor. Az öt év mellett pártoskodók érve, hogy az elektronikus kereskedelem még mindig gyerekcipőben jár, ezért ösztönözni kell.
Ha Amerikában gyerekcipőt emlegetnek, akkor az európai forgalom alapján legfeljebb a babacipőre asszociálhatunk. Brüsszel mégsem az ösztönzést, hanem a szigorítást tűzte zászlajára, igaz, nem utolsósorban azért, hogy az unióbeli cégek versenyhelyzetét óvja az amerikaiakkal szemben. Az Európai Bizottság a közelmúltban azzal a javaslattal állt elő, hogy terhelje forgalmi adó az elektronikus úton forgalmazott termékeket és szolgáltatásokat is, mivel – áll Michel Aujean, a bizottsági apparátus adópolitikával foglalkozó szakértője indoklásában – az interneten folytatott kereskedelmet egyformán kell kezelni az árucsere hagyományos módjaival. A valódi indoknak azonban inkább az tűnik, hogy ha a hozzáadottérték-adó eléri az internetes termékeket, akkor ez vonatkozik az egyelőre adómentesen kereskedő amerikai cégekre is. A javaslatot a tagországok minisztereinek még el kell fogadniuk, ez azonban nem fog könnyen menni, ugyanis nem egyértelműek az előnyök és a hátrányok. A kezdeményezés ráadásul mégis hagy némi előnyt az amerikai cégeknek: a terv szerint az unión kívüli vállalkozásokat egy tetszőlegesen kiválasztott EU-tagállamban be kell jegyezni, és az ottani adókulccsal terhelni. Ez pedig azt jelenti, hogy míg az amerikai cégek választhatnak, hogy mely EU-tagország adókulcsa szerint akarnak forgalmi adót fizetni internetes termékeikre, addig az európaiaknak erre nincs lehetőségük, székhelyük adott. Az EU-n kívüli cégeknek továbbá csak akkor kellene adót fizetniük, ha forgalmuk meghaladja a 100 ezer eurót. Az amerikai kormány erősen kritizálja az európai ötletet, mondván: egy ilyen önhatalmú lépés gátolja az elektronikus kereskedelem fejlődését, s megnehezíti a tárgyalásokat az OECD-n belül; márpedig a fejlett államokat tömörítő szervezet azt tervezte, hogy jövő év elejéig nemzetközi ajánlásokat dolgoz ki az elektronikus termékek adójára vonatkozóan. –
