Rabul ejtette az internet – vallotta meg a március végi lisszaboni csúcs előtt újságíróknak Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke. “e-Prodi” álma, hogy bizonyos értelemben egész Európa internet-függővé váljék.
A mai helyzetet nézve inkább önszuggerálásnak tűnik az EU néhány hete Lisszabonban tett fogadalma, hogy tíz éven belül a legdinamikusabb és legversenyképesebb gazdasággal rendelkezik majd a világon. Amerika csaknem egy évtizede tartó, éves átlagban 4 százalék körüli gazdasági növekedését javarészt az új információs technológiák gyors elterjedése alapozta meg. Az internet eddig ismeretlen termékeket és szolgáltatásokat segített világra, új munkahelyek sokaságát teremtve. Az “amerikai álom” egyik kulcsa az olcsó internet-hozzáférés, aminek köszönhetően a lakosságnak több mint a fele szörföl a világhálón. Bár az öreg földrészen is vannak olyan országok (Finnország és Svédország), amelyek állják az összehasonlítást a tengerentúllal, az EU egészét tekintve (az emberek 23 százaléka internetezik) meglehetősen lesújtó a kép. Információs offenzíváját például az unió Lisszabonból, vagyis egy olyan tagországból hirdette meg, ahol 100 ember közül csak 9-en használják a világhálót.
Az internet elterjedésének legnagyobb akadálya a szolgáltatás borsos ára. Hiába liberalizálták a távközlési piacot, a helyi szolgáltatók még mindig sok pénzt számolnak fel. A tizenötök ezért lisszaboni “határidős naplójukba” bevésték, hogy 2000 végéig lépéseket tesznek a verseny fokozására a helyi szolgáltatók piacán, hozzájárulva ezzel a tarifák csökkentéséhez. Párhuzamosan azt is előirányozták, hogy 2001 végére immár teljesen liberalizálják az EU távközlési piacait. Az eEurope fedőnevet viselő – és a júniusi feirai (portugáliai) uniós csúcson elfogadandó – akcióterv másik prioritása az elektronikus kereskedelem kibontakozásának megkönnyítése lesz. Az e-commerce az Egyesült Államokban sokkal gyorsabban fejlődik, mint a tengeren innen. Amerikában az idén 133 milliárd dollár bevételre számítanak az elektronikus kereskedelemből, miközben Európában csak 39 milliárd dollárnyira. Az állam- és kormányfők ezért megállapodtak, hogy az idén véglegesítik az internetes kereskedelem átlátható jogi kereteit, a szerzői jogok védelmétől kezdve az elektronikus pénzen (e-money) át egészen az eladók és a fogyasztók közötti vitás kérdések rendezését szolgáló mechanizmusig.
Erkki Liikanen, a brüsszeli bizottság információs technológiákért felelős tagja szerint az EU azért titkos adukat is be tud dobni Amerikával szemben. A mobiltelefonok új perspektívát nyitnak az internet használatában, az többé nem lesz helyhez kötött. Márpedig a hordozható telefonok piaca a digitális televíziózással együtt egyike azon kevés területnek, ahol Európa lépéselőnyben van. Ezért az EU az m-commerce, más néven a mobil kereskedelem terén vezető szerepre tehet szert – állítja a finn politikus.
Európa internetes forradalmának a most felnövekvő generációk lehetnek a fő haszonélvezői. A lisszaboni csúcs egyik legnagyobb publicitást kapott célja, hogy 2001 végéig valamennyi iskolát rácsatlakoztassanak az internetre és rá egy évvel később minden pedagógus közelebbi barátságot kössön az új információs technológiákkal.
