A várt 1,8 milliárdnál jóval többet, összesen 2,4 milliárd eurót ajánlottak föl a Brüsszelben megtartott kétnapos Balkán-konferencián a térség újjáépítésére és fejlesztésére. Az Európai Bizottság és a Világbank égisze alatt 44 ország és 36 nemzetközi szervezet részvételével lebonyolított rendezvény nyomán bőségesen biztosítva vannak a források az ez évre előirányzott projektekhez, a tervezetten felüli 600 millió euróból pedig megkezdődhet a következő két-három esztendőben megvalósítandó programok előkészítése is.
Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Horvátország, Macedónia és Románia előzetesen 400 projektet terjesztett elő, amelyeket azután az Európai Unió (EU) pénzintézeteként működő Európai Beruházási Bank (EIB) és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) bírált el. Végeredményben az idén 35 projekt indulhat be, közülük az első, egy koszovói-macedóniai határátkelőhely 7 millió dolláros átalakítása már meg is kezdődött. Az EIB javaslatai alapján 1,1 milliárd euró jut infrastrukturális beruházásokra – főként a közlekedési, a víz- és energiaszolgáltatási hálózat javítására -, míg az EBRD 290 millió eurós listát állított össze a magánszektor fejlesztése tárgyában. További 400 millió eurót szánnak a demokrácia erősítését szolgáló programokra, így a kormányzati tisztviselők képzésére és a szabad média támogatására. A Horvátország számára jóváhagyott, összesen 135 millió euró értékű öt projekt közt szerepel a Zágrábot a magyar határral összekötő autópálya teljes kiépítése is.
Az EU 530 millió euróval járult hozzá a teljes kerethez, s azt az egyes tagországok külön felajánlásokkal egészítették ki. A legnagyobb összeget, 150-150 millió eurót Németország és Hollandia bocsátotta rendelkezésre, Franciaország 74 millió eurót vállalt. Az Egyesült Államok 77,7 millió dollárt ajánlott föl.
Bodo Hombach, a balkáni stabilitási paktum európai főkoordinátora elégedetten nyilatkozott a konferencia eredményeivel kapcsolatban, de felhívta a figyelmet arra, hogy pusztán állami pénzekből nem lehet megoldani a régió fejlesztését, ezért a következő feladat a magántőke mobilizálása. Javier Solana, az EU külügyi főmegbízottja ehhez azt tette hozzá, hogy az anyagi támogatás önmagában kevés, ha az érintett országok nem hajtják végre a szükséges politikai és piacgazdasági reformokat. A konferencia résztvevői egyetértettek abban, hogy Szerbia nem részesülhet a nemzetközi forrásokból, amíg Szlobodan Milosevics államfő rezsimje nem enged a demokratikus változásokat sürgető követeléseknek. –
