Jogszabályok értelmezésével, számlahalmazok ellenőrzésével, adatok összehasonlításával telt a május a könyvelők és a gazdasági igazgatók számára. Ők a felelősek ugyanis a társaságok működését, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét bemutató éves beszámoló elkészítéséért, amelynek határideje május 31-e. A hónap végén pedig eleget kellett tenniük a közzétételi kötelezettségüknek is – ennek nyomán válnak az adatok nyilvánossá, illetve bárki számára hozzáférhetővé. A beszámolókat – azok formájától függetlenül – május 31-ig letétbe kellett helyezni a cégadatokat vezető cégbíróságon. Ezenkívül a kettős könyvvitelt vezető társaságok kötelesek közzétenni éves beszámolójukat is, az üzleti jelentés kivételével.
A vállalkozások azzal tesznek eleget közzétételi kötelezettségüknek, ha éves beszámolójukat – a cégbírósági letétbe helyezéssel egyidejűleg – eljuttatják az Igazságügyi Minisztérium (IM) Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálatához.
A Számviteli törvény értelmében a hazai vállalkozások számviteli politikáját, a beszámoló értelmezését segítő elemzéseket, megjegyzéseket a kiegészítő mellékletben kell ismertetni. Ugyanakkor a Számviteli törvény szerint el lehet tekinteni a kiegészítő melléklet közzétételétől, ha az éves beszámoló felülvizsgálatát végző könyvvizsgáló állásfoglalása szerint az nem szükséges a vállalkozó vagyoni, illetve pénzügyi helyzetének megítéléséhez. Mindez azonban a mérleg- és az eredménykimutatás adatainak értékelése szempontjából indokolatlannak tűnik, hiszen a társaságok azzal is eleget tesznek közzétételi kötelezettségüknek, ha beszámolójukat nem napilapban jelentetik meg, hanem elküldik az IM fenti szolgálatához. Mivel ez utóbbi közokirat formájában adhat céginformációt, némiképp felszabadulnak a cégbíróságok, és lesz idejük rendbe tenni az elmúlt évek során felhalmozódott mérlegeket, naprakésszé tenni adataikat. A Céginformációs Szolgálat számítógépen rögzíti a beszámolókat, amelyekhez bárki hozzáférhet. Makai Katalin, az IM főosztályvezető-helyettese elmondta, hogy májusban rendre hatalmas mennyiségű beszámoló érkezik hozzájuk, amelyek feldolgozása természetesen nem történhet meg egy időben és azonnal. Azon cégek adatait rögzítik először, amelyek iránt az elmúlt néhány évben nagy volt az érdeklődés. Elmondása szerint a cégbíróságokon letétbe helyezett mérlegek mindössze 5-10 százaléka iránt érdeklődnek. A beszámolók feldolgozása és rendezése az IM szolgálatának feladata, ám erre a munkára nem kap forrást a költségvetésből. Éppen ezért a beszámolóikat közzétevő cégektől ez év tavasza óta költségtérítést – jelenleg 2000 forintot – kell kérniük, melynek befizetése a beszámoló leadásakor esedékes; lerovásának elmaradása esetén nem tudják feldolgozni az adott társaság mérlegét, nem válik hozzáférhetővé az adatsor.
A cégbíróságokon az érdeklődő sok esetben nem találja egy adott cég éves beszámolóját, és az is előfordul, hogy közzétételi kötelezettségüknek sem tettek eleget bizonyos vállalkozások. A szankciók most sem igazán szigorúak, hiszen a Számviteli törvény szerint amennyiben a vállalkozó nem tett eleget közzétételi kötelezettségének, s ez a harmadik fél jogos érdekét sérti, akkor az kezdeményezheti a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárását. Ugyanezzel a lehetőséggel a Céginformációs Szolgálat is élhet, ha a társaság elmulasztja letétbe helyezni a beszámolót és megfizetni a költségtérítést. Makai Katalin szerint az ilyesfajta “feledékenység” sokat elárul egy társaságról. A cégbíróságokon a közelmúltban készült egy lista azokról a cégekről, amelyek egy vagy több éve nem helyezték letétbe beszámolójukat. Ezeket első körben felszólították kötelezettségük teljesítésére. Ahol ez nem vezet eredményre, azok között előfordulhatnak fantomcégek – sok esetben a felszólítás “címzett ismeretlen” jelzéssel érkezik vissza -, amelyek ellen törlési eljárást indít a cégbíróság.
