A lakossági és a kkv-hitelezés is mélyponton jár, és leghamarabb 2015-re lehet ezen a téren növekedésre számítani. Feltéve, hogy tényleg javulnak a gazdasági mutatók – mondta a K&H lakossági üzletágért felelős vezérigazgató-helyettese, Bába Ágnes a FN24 kérdésére hétfői sajtóbeszélgetésükön. De abban már nem volt biztos, hogy valóban itt a hitelezési mélypont, s hogy nem jöhet még ennél rosszabb.
Az MNB adatai alapján ismertették, hogyan áll jelenleg a megtakarítás és a hitelezés a magyarországi bankoknál a két szegmensben.
Lakossági betétek és hitelek
Bár a szándék már megvan a foglalkoztatottság növelésére, az aktivitási arány még mindig igen alacsony. Közben növekedett a munkanélküliség, a reálkeresetek pedig csökkentek. Mind-mind olyan tényezők, melyek negatívan hatottak a tradicionális banki termékek, így a lakossági folyószámlák forgalmára is.
A végtörlesztés jelentősen csökkentette a hitelállomány nagyságát, de inkább a módosabbaknak volt lehetőség. Az árfolyamgát viszont lassabban apasztja a hitelmennyiséget, de inkább segíti a rászorulókat. Hogy akkor miért élnek vele mégis kevesen, arra a kérdésünkre azt válaszolta Bába Ágnes, hogy több oka is van. Sokan túl bonyolultnak tartják a konstrukciót, mások abban bíznak, hogy tartósan erős lesz a forint, s vannak, akiknek ez a lehetőség sem segít. Mások a központi program helyett inkább a saját banki konstrukciókat választották. Szóba került az is, hogy esetleg kitolhatják március végéig a jelentkezési határidőt. A szakember azonban nem tartja valószínűnek, hogy ezzel jelentősen megnőne az árfolyamgátra jelentkezők száma. Úgy véli ugyanis, hogy a devizaadósok ismerik a konstrukciót, s aki jelentkezni akart, azok döntő többsége már jelentkezett.
Amit eddig írtunk (foglalkoztatottság, munkanélküliség, jövedelemcsökkenés, végtörlesztés), az mind szerepet játszott abban, hogy a lakossági megtakarítások is csökkentek. Egyedül a hosszú távú kis összegű megtakarításoknál van némi pozitív elmozdulás. (Amire egyébként a K&H próbálja rászoktatni ügyfeleit). Az állampapírkampány sikere is olvasztotta a banki megtakarításokat.
Emellett 2007 óta reálértéken tartós csökkenés volt a lakáspiacon, ami leginkább szintén a foglalkoztatási és a jövedelmi helyzetnek tudható be. S persze a lakosság annyira megégette magát a devizahitelekkel, hogy nem csoda, ha újabb hitelekről hallani sem akarnak. A forinthitelezésnél viszont talán némi változást hozhat, hogy hétfőn bejelentették, kiterjesztik az otthonteremtési hitel kedvezményeit.
Kkv-k megtakarításai és hitelezése
A bankok óvatosabbak lettek a hitelezésben, és szigorítottak is. De a kkv-szektor sem igazán kapkod a hitelekért. Főleg a beruházási hitelekért nem. Viszont a likviditást segítő rövid távú hiteleknél hosszú idő után némi növekedés tapasztalható. Magyarország nemzetközi összehasonlításban is lemaradt a vállalati hitelezésben, még a bajban lévő Spanyolországnál is nagyobb mértékben.
Fotó: Kummer János
A garanciaprogramok segítséget jelenthetnének, de ezek jellemzően főleg a beruházási hitelekhez kapcsolódnak. Amiknek most nincs nagy keletjük.
A kkv-k halasztják a beruházásaikat. Ezt jól jelzi az is, hogy nőtt a betétállományuk. Ha minden rendben lenne, akkor az lenne a normális, hogy a nyereséget visszaforgatnák az üzletbe, vagyis beruháznának. Csak a nagyobb kkv-knál érzéklehető leheletnyit a beruházási kedv élénkülése. A nagyvállalatoknál azért ennél jobb a helyzet. De összességében lehangoló a gazdaság teljesítménye, tőkevonzó képessége, a növekedés pedig nagyon hiányzik.
2013-ra a vállalkozási hitelpiacon Bába Ágnes további 1 százalékos visszaesésre számít, ami főképp a beruházási hiteleknél következhet be.
Tranzakciós illeték
Kérdésünkre, hogy számítanak-e a tranzakciós illeték miatt a bankolási szokások megváltozására, azt válaszolta: a lakosságnál és a kkv-knál nem tartja valószínűnek, hogy jelentős számban vinnék külföldre a bankszámlákat. A nagyvállalatoknál viszont kalkulálnak erre.
