Gazdaság

A NAV belekötött a GfK dohánypiaci felmérésébe

dohanyzas(210x140)(2).jpg (dohányzás)
dohanyzas(210x140)(2).jpg (dohányzás)

Az adóhatóság összevetette a kutatócég által közzétett feketepiaci adatokat a forgalmi adatokkal, s ezek alapján jutott arra a megállapításra, hogy nem is olyan vészes a helyzet. A dohánypiac szereplői szerint viszont az.

A Dohányipari Befektetők Magyarországi Szövetsége (DBMSZ, amelynek tagvállalatai a BAT Pécsi Dohánygyár Kft., a Continental Dohányipari Zrt., az Imperial Tobacco Magyarország Kft., az Universal Leaf Tobacco Magyarország Zrt. és a Róna Dohányfeldolgozó Kft.) valamint a Philip Morris Magyarország Kft. és a JTI Hungary Zrt. az iparág, a kiskereskedők, a kormányzat és a hatóságok összefogására szólít fel a dohánytermékek illegális kereskedelmének visszaszorítása érdekében.

Felvetésük aktualitását az adja, hogy a GfK Hungária dohányiparági szereplők megbízásából készített, november-december hónapokban elvégzett kutatásának eredménye szerint a május-június hónapban elkészült első tanulmányban mért közel 8 százalékos illegális cigarettaforgalom az év végére 11,8 százalékra nőtt. A NAV is közleményt adott ki az ügyben, szerintük a kutatás adatai félrevezetőek.

A kutatás szerint van, ahol több mint duplájára nőtt az illegális cigiforgalom

A DBMSZ-től megkapott összesítés szerint a GfK Hungária most is az Európai Unióban elfogadott módszertan alapján mérte fel a cigaretta feketepiacának arányát hazánkban. A kutatóintézet ezúttal is a legnagyobb hazai városok utcáin, illetve a közterületi szeméttárolókban megtalálható üres cigarettás dobozok begyűjtésével mérte fel a piacot. A 2012-es kisebb mértékű emelkedés után a külföldi cigarettatermékek aránya 2013 első felében 7,7 százalékra, 2013 végére pedig 11,8 százalékra nőtt.

Az országos emelkedés régiós megoszlása a keleti és középső országrész fertőzöttségének egyértelmű növekedését mutatja. A fővárosban megduplázódott, Kelet-Magyarországon pedig több mint 50 százalékkal nőtt az illegális cigaretta forgalma a május-júniusi időszakban mért értékekhez képest. Egyes keleti városokban 30-40 százalékot is elér a cigaretták illegális forgalma, Kisvárdán pedig 53 százalékot mértek. A fehéroroszországi cigaretták aránya már több mint 50 százalékot tesz ki az illegális termékek körében.

A tanulmány korábban nem terjedt ki a kisebb városok és falvak fertőzöttségének, és az egyre nagyobb piacrészt birtokló vágott dohánytermékek feketepiacának mérésére. A kistelepülések feketepiaci helyzetét most először mérték fel. A kiegészítő vizsgálat legérdekesebb eredménye azt mutatta, hogy a dohánytermesztő megyékben az országos átlagnál lényegesen kisebb a legális cigarettadohány-fogyasztás, ez pedig az illegális cigarettadohány forgalmával magyarázható.

A NAV szerint nincs szó az illegális forgalom duplázódásról

A Magyarországon nem adózott cigaretták arányára vonatkozó mutató 2012. évi 5,8%-ról 2013 végére 11,8%-ra nőtt, amelyből 11,3% volt a külföldön adózott, 0,5% pedig hamis termék. A százalékok közötti duplázódás azonban, mint a NAV aláhúzással is kiemelte közleményében, nem jelenti az illegális forrású, cigarettaszálra lebontott dohányfogyasztás megduplázódását.

Számoljunk együtt a NAV-val!

2012-ben a legális cigarettafogyasztás 11,162 milliárd szálat tett ki. Ennek az 5,8 százaléka kb. 650 millió szál. A 2013-as kiskereskedelmi mennyiség pedig 9,156 milliárd szál, aminek a 11,8 százaléka 1080 millió szál. A két adatot összevetve szemmel látható, írja a NAV, hogy a százalékok duplázódása jóval kisebb mennyiségi növekedést takar.

Megjegyezzük: ez a jóval kisebb mennyiségi növekedés azért nem olyan nagyon kicsi, mert +66 százalékot jelent! Bár az kétségtelenül kevesebb, mint a 103 százalék. De egyébként meg nem kevés.

Félrevezető?

Azt is hangsúlyozták az összeállításban, hogy dohánynál a fogyasztási paletta összetett, az egyes termékek forgalma egymáshoz viszonyítva is folyamatosan változik.

Ha a cigarettához a fogyasztási dohányt is hozzászámítjuk (a mennyiségből sodorható cigarettaszálra átszámítva), akkor a 2012. évi 18,1* milliárd szálas fogyasztás 2013-ra 17,2* milliárd szálra csökkent, ami 5 százalékos fogyasztáscsökkenés. S mivel a legális forgalmi adatokkal számolnak, megállapítják: mindössze ennyi a leszokás + feketepiac felé fordulás.

A csökkenésen túl a szám a NAV szerint azt is mutatja, hogy a legális fogyasztási piacot szálmennyiségben mérve a fogyasztási dohánypiac aránya a 2012. évi 38 százalékról 2013-ra 47 százalékra nőtt. Ezért megállapítják, hogy a kutatás alig több mint a teljes dohánypiac felét fedi le, ezért az arányok is félrevezetőek lehetnek.

Ezért is különösen fontos, és árnyalja a képet, hogy a kutatás mellé először elvégzett kiegészítő kutatás, ami a kisebb településeken a háztartási szeméthez is hozzáfért, és a csomagolt fogyasztási dohány adózatlan arányát is képes volt valamilyen szinten becsülni, a fogyasztási dohányokra mindössze 2,2 százaléknyi adózatlan arányt (fenti logikát követve, ennyiből kb. 175 millió szál sodrott/töltött cigaretta készíthető) hozott ki.

Két probléma van

És itt megint aláhúztak: Ha teoretikusan összeadjuk a 2013-ban mért nem adózott mennyiségeket: 1080 millió szál cigaretta, + 175 millió szálnyi fogyasztási dohány = 1255 millió szál, ami a 17,2 milliárdos legális piac 7,3 százaléka. Ezzel a kimutatással két probléma van a NAV szerint:

1. Nincs előzetes adat, amivel össze lehetne hasonlítani, ezért az ilyenkor igazságosabb trendelemzésre csak a kiegészítő kutatás esetleges megismétlése esetén lenne lehetőség.

2. Ez a szám annyiban megtévesztő, hogy a kutatás nem tudta mérni azt a fogyasztási dohánymennyiséget, amely nem került csomagolásba, hanem teljesen illegális beszerzés és forgalmazás keretében került a felhasználókhoz (pl. dohányföldekről eltulajdonítva).

A GfK által közölt 11,8 százalékos, Magyarországon nem adózott cigarettaarányból a NAV szerint le kell vonni a külföldről legálisan, pl. „bevásárló turisták” által behozott, majd belföldön elfogyasztott, így a mérésbe bekerülő cigarettát (ha a szomszédos országban olcsóbb a cigaretta, többen vásárolnak ott, ha Magyarországon olcsóbb, akkor itt vásárolnak több cigarettát). Ez szerintük szintén árnyalja az összképet.

Van feketepiac

A feketepiac jelenléte azonban a NAV szerint sem tagadható. Éppen ezért, mint az adóhatóság hangsúlyozta: a dohánytörvény kihirdetése óta készült arra, hogy az erőforrásait a legeredményesebben fordítsa az ellenőrzésekre. Az illegális behozatal, illetve az illegális előállítás megakadályozása céljából a pénzügyi nyomozók és a pénzügyőrök szorosan együttműködnek, illetve a kapcsolatuk szorosabbá vált a rendőrséggel és más közreműködő személyekkel (pl. Magyar Posta, internetszolgáltatók).

A NAV pénzügyőrei az illegális cigarettaforgalom megakadályozása érdekében folyamatos ellenőrzéseket végeznek nemcsak a határátkelőhelyeken, hanem belterületen, közúton, piacokon, illetve közterületeken egyaránt. Ennek eredményeképpen 2013-ban a NAV 2 millió szál cigarettával többet foglalt le, mint az előző évben, ugyanakkor az illegális vágott dohány kereskedelmének visszaszorítása érdekében a postahivatalokban is végez ellenőrzéseket.

2013-ban egyébként, mint az adóhatóság megkeresésünkre közölte, 70 millió szál cigarettát foglaltak le (2011-ben még 73 milliós volt a fogás). Vagyis az 1080 millió illegális szál mindössze 6,5 százaléka akadt fent az ellenőrzéseken.

A Gfk-t megkérdeztük, mit szól a NAV okfejtéséhez, de nem kívántak hozzáfűzni semmit.

A dohányszakma összefogást sürget

A DBMSz nem titkolja, a piac szereplőit érzékenyen érinti, hogy az elmúlt évek sorozatos áremelkedései és a magyar fogyasztók vásárlóerejének csökkenése miatt a dohánypiac átrendeződött: az árérzékeny fogyasztók olcsóbb termékekre váltottak, sokan pedig a cigarettadohány és a feketepiaci termékek felé fordultak. S mint a NAV is említette, a 2012-es közel 11,2 milliárdos cigarettapiac 9,2 milliárdra zsugorodott 2013 végére, miközben a cigarettadohány fogyasztása 9 százalékkal nőtt.

A szervezet soros elnöke szerint az illegális kereskedelem csak minden érintett szereplő együttes összefogásával állítható meg. Dezső Lóránt szerint a dohányipari szereplők ezért is tulajdonítanak kiemelkedő szerepet a DBMSz által kezdeményezett, és az Országgyűlés által a közelmúltban elfogadott törvénymódosításnak, amely bevezeti a szárított és fermentált dohány regisztrációját, és jelentősen megemeli az illegális kereskedelemhez kapcsolható szankciókat.

*2012: 18,1mrd = 11,162 mrd cigaretta és kb. 6,9mrd szálnyi fogyasztási dohány (KPMG 2012-es feketepiaci tanulmány), 2013: 17,2 mrd = 9,156 mrd cigaretta és kb. 8 mrd szálnyi fogyasztási dohány (0,6g/szál-as átváltás)

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik